Ausztrál kutatók arra jutottak, hogy a brokkoliban lévő szulforafán több súlyos betegség, köztük a rák és a sroke kialakulásának kockázatát is képes lehet csökkenteni.
Érdekes kettősséget mutat az emberi test és a vas viszonya: habár utóbbi az egyik leggyakrabban előforduló elem a Földön, szervezetünk mégsem képes önállóan az ásványi anyag előállítására. A vaspótlásra mindennap figyelni kell, különösen akkor, ha valamilyen diétát vagy speciális étrendet követünk.
Meglepte a brit Queen Mary University of London kutatóit, hogy az emberi szervezet nem azonnal reagál az étkezés elhagyására. A kezdeti időszak után azonban több erős változást is megfigyeltek.
Svédországi kutatók elemezték azt a három leletet, amelyekről kiderült, hogy tizenéves skandináv gyerekek rágták meg őket – nagyjából 10 ezer évvel ezelőtt. Még azt is meg tudták állapítani, milyen betegségben szenvedtek.
Korábban számos vitaminról és ásványi anyagról elterjedt már, hogy jótékony hatása lehet többek között a mentális problémákra. Most épp a magnézium van soron.
Ír kutatók szerint a bél mikrobiomja jelentős hatással lehet a szociális szorongásos zavarra. Az elméletüket egérkísérlettel is igazolni tudták. Felfedezésük új terápiás lehetőségek korát hozhatja el.
Másfél tucat húskészítményt vizsgáltak, és nem volt olyan, amelyben ne lett volna mikroműanyag. Még a húst helyettesítő vegán termékekben is kimutatták a szennyeződést.
Az aranyér az a betegség, amely talán a leginkább rejtőzködik mind közül. Szó szerint fájdalmas az ellentmondás: szinte mindenki megtapasztalja élete során, de szinte senki nem beszél róla.
Érdekes felfedezést tettek amerikai kutatók: a teltségérzetben szerepe lehet az ízérzékelésben részt vevő sejtekből érkező jeleknek is, nem csak azoknak, amelyek a belekből erednek.
Egészségtelen élelmiszereket termelünk a környezet túlterhelésével, így egészségügyi kiadásokból és betegségek okozta termelékenységi kiesésekből tevődnek össze a masszív, negatív rejtett költségek.
Miért kezd el valaki foglalkozni a jóllétével és mit tud tenni érte a tudatos alváson, étkezésen és mozgáson túl? Szükséges-e mindig tökéletesen lennie egy színésznek? Mit tudnak az Y és Z generációs nők magukról, amit a korábbi generációk nem tudtak? Ezekről beszélgetett Bánhalmi Kata az ország ismert színésznőivel.
Miért fogjak bele a tudatos táplálkozásba – és miért fontos, hogy éppen most? Milyen betegségek függenek össze azzal, hogy mit eszünk? Viszlát hús, viszlát zsír, viszlát cukor – vagy ez nem ilyen egyszerű? És hogyan egyek tudatosan, ha nem tudom, hogyan kell? Elindult a Kösz, jól, a HVG új wellbeing podcastja, amelyben adásról adásra vizsgáljuk meg a fizikai és szellemi jóllét és tudatosság különböző állomásait. Az első részben a táplálkozás kérdéskörét jártuk körbe, Bánhalmi Kata vendégei Dr. Bartha Ákos élelmiszerbiológus, a Táplálkozásbeállítás alapító tulajdonosa és Dr. Varga Zsuzsanna háziorvos, a Funkcionális Orvoslás Nőknek alapítója voltak.
Jóval kisebb a valószínűsége a szívproblémák kialakulásának azoknál, akik szinte soha nem fogyasztanak sót azokhoz képest, akik rendszeresen sózzák az ételüket.
Már egy 250 millió évvel ezelőtt élt tengeri őshüllő is a ma élő bálnákhoz hasonlóan, szűrőberendezés segítségével táplálkozott – derült ki azoknak a fosszíliáknak az elemzéséből, amelyekre a közép-kínai Hupej tartományban bukkantak.
Zhanna Samsonova orosz influenszer halálának oka egyelőre pontosan nem tisztázott, de az első nyilatkozatok szerint egy fertőzést kapott, amelyet nagy valószínűséggel túlélt volna, ha nem lett volna kórosan alultáplált. A 39 éves nő több éven keresztül csak nyers gyümölcsön élt.
A méhlepényben megtalálható IGF-2 gén az apától származik, a nem megfelelő működése pedig túl nagy vagy túl kicsi magzatokhoz vezethet. Ezt vizsgálták most meg közelebbről brit kutatók.
A világ legnagyobb cápafajai általában úszás közben szűrik ki a vízből a krilleket és más planktonokat, hogy azokkal (is) táplálkozzanak. Egy nemrég készült videó azonban egészen mást mutat.
A vas az egyik legfontosabb mikrotápanyag, szervezetünk számos létfontosságú folyamatának nélkülözhetetlen eleme, a vérképzéstől az enzimeink működéséig. Hiánya, a vasraktárak kiürülése sok problémát okoz, és súlyos vérszegénységhez vezet. A témáról Dr. Simonyi Gábor osztályvezető főorvost kérdeztük.
Akár profi, akár amatőr szinten sportol valaki, vashiányosan nem lehet kihozni magunkból a maximumot. Ilyenkor a mozgással nem energikusnak fogjuk magunkat érezni, hanem éppen ellenkezőleg: a teljesítményünk nem javul, és amennyiben nem viszünk be elég vasat, vagy nem pótoljuk azt megfelelően, elfogyhatnak a vastartalékaink. A sport mit sem ér, ha nincs elég vas a szervezetünkben. Sőt!
Amerikai és kínai kutatók 8601 kutatási eredményt néztek át, és kiderült, a cukorbetegség mellett többek között a köszvény, az elhízás, a magas vérnyomás, a szívroham, az agyvérzés, a rák, az asztma, a fogszuvasodás és a depresszió kialakulásának kockázatát növeli a túlzott cukorfogyasztás.
