Már egy 250 millió évvel ezelőtt élt tengeri őshüllő is a ma élő bálnákhoz hasonlóan, szűrőberendezés segítségével táplálkozott – derült ki azoknak a fosszíliáknak az elemzéséből, amelyekre a közép-kínai Hupej tartományban bukkantak.
Zhanna Samsonova orosz influenszer halálának oka egyelőre pontosan nem tisztázott, de az első nyilatkozatok szerint egy fertőzést kapott, amelyet nagy valószínűséggel túlélt volna, ha nem lett volna kórosan alultáplált. A 39 éves nő több éven keresztül csak nyers gyümölcsön élt.
A méhlepényben megtalálható IGF-2 gén az apától származik, a nem megfelelő működése pedig túl nagy vagy túl kicsi magzatokhoz vezethet. Ezt vizsgálták most meg közelebbről brit kutatók.
A világ legnagyobb cápafajai általában úszás közben szűrik ki a vízből a krilleket és más planktonokat, hogy azokkal (is) táplálkozzanak. Egy nemrég készült videó azonban egészen mást mutat.
A vas az egyik legfontosabb mikrotápanyag, szervezetünk számos létfontosságú folyamatának nélkülözhetetlen eleme, a vérképzéstől az enzimeink működéséig. Hiánya, a vasraktárak kiürülése sok problémát okoz, és súlyos vérszegénységhez vezet. A témáról Dr. Simonyi Gábor osztályvezető főorvost kérdeztük.
Akár profi, akár amatőr szinten sportol valaki, vashiányosan nem lehet kihozni magunkból a maximumot. Ilyenkor a mozgással nem energikusnak fogjuk magunkat érezni, hanem éppen ellenkezőleg: a teljesítményünk nem javul, és amennyiben nem viszünk be elég vasat, vagy nem pótoljuk azt megfelelően, elfogyhatnak a vastartalékaink. A sport mit sem ér, ha nincs elég vas a szervezetünkben. Sőt!
Amerikai és kínai kutatók 8601 kutatási eredményt néztek át, és kiderült, a cukorbetegség mellett többek között a köszvény, az elhízás, a magas vérnyomás, a szívroham, az agyvérzés, a rák, az asztma, a fogszuvasodás és a depresszió kialakulásának kockázatát növeli a túlzott cukorfogyasztás.
Az amerikai Stanford Egyetem kutatói szerint az evészavarral küzdő betegek agyának bizonyos területein sokkal kevesebb a dopaminreceptor, mint az egészségeseknél. A felfedezéssel új gyógymódokat fejleszthetnek ki.
Egy nemrég megjelent brit kutatási eredmény szerint aki mediterrán diétát tart, annak kisebb az esélye a demencia kialakulására.
Egy új tanulmány szerint az emberi táplálkozással kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2100-ig csaknem 1 Celsius-fokkal járulhat hozzá a felmelegedéshez, ha nem változtatunk sürgősen.
Bár a ketogén és a paleo diéták most nagy népszerűségnek örvendenek, amerikai kutatók kimutatták, ezek több szempontból sem jelentenek jó választást.
A pekingi Nemzeti Neurológiai Rendellenességek Központjának kutatói 10 éven át mérték meg időről időre 29 ezer 60 éven felüli ember kognitív állapotát, és fontos megállapításra jutottak.
Véletlenül bukkantak kutatók egy kőbányában egy pteroszaurusz, azaz egy repülő őshüllő maradványaira. A lelet számos érdekességgel szolgál, melyek árulkodnak a faj életmódjáról is: a tudósok szerint a kampós, fésűszerű fogazatával szűrte ki táplálékait a vízből.
A kutatók szerint megemelkedett a szívbetegségek, a stroke, a cukorbaj és egyes rákfajták miatti halálozás kockázata, mert kevesebb olyan élelmiszert eszünk, amelyekhez a beporzó rovarok is kellenének.
Már a neandervölgyi emberek is ínyencek lehettek, erre utalnak egy Irán északi részén lévő barlangrendszerben feltárt ételmaradványok. A kutatók szerint a legősibb főttétel-maradványok a neandervölgyiek összetett étkezési kultúrájáról tanúskodnak.
Egy 70 kg-os felnőtt szervezete mindössze 3-4 gramm vasat tartalmaz, ám ez a kis mennyiség mégis esszenciális, azaz az életfunkcióink számára nélkülözhetetlen.
A vöröshagyma kivonata a metformin nevű hatóanyaggal együtt beadva jelentős mértékben segítheti a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő emberek kezelését.
Egy friss kutatás szerint a banán héjából kiváló lisztet lehet készíteni, ami egészségesebbé teszi a péksüteményeket.
Édesebbé vált az életünk, pontosabban ételeink és italaink változtak cukrosabbá az elmúlt évtizedben, és ez komoly egészségügyi problémákhoz vezethet – állapították meg az ausztrál Deakin Egyetem kutatói.
Közismert, hogy míg egyfelől hasznos a napfürdő, miután serkenti az immunrendszert támogató D-vitamin termelődését, másfelől viszont növeli a bőrkárosodás és a bőrrák kockázatát. Ez utóbbi vizsgálata során vették észre izraeli kutatók, hogy hím kísérleti egereik éhesebbnek tűntek, ha UV-fénynek tették ki őket.
