Mennyire számít, hogy egy miniszter egy miniszterelnök sógora? Hogyan fűződött össze az Antall és a Jeszenszky família, melyik családban volt az egyik fivér kommunista, a másik meg nyilas vezető? Kinek lett két fiából is miniszter, és mikortól léphettek hatalomra feleségek Magyarországon? Magyar politika- és családtörténet egyben.
„Ukrajna honvédő háborúja a liberális világrend és az autokrácia küzdelme is. Ezt jól tükrözi a háborúban lévő két ország mögött álló támogatói kör." Vélemény.
„Egy befolyásos kormánytag nézőpontjából követhetjük nyomon a magyar kabinet második világháborús politikáját, méghozzá nem egy történelmi számvetés keretében, hanem a munka dandárjában... minden utólagos korrekció nélkül.” Zsindely Ferenc, Teleki Pál államtitkárának naplója párját ritkító kordokumentum.
„Konok akarattal” kényszerítette magát naponkénti naplóírásra 1941-től Teleki Pálnak, majd két utódjának is miniszterelnöki államtitkára, Zsindely Ferenc. A kulisszatitkokkal teli, minap megjelent terjedelmes krónika visszatérő témája az öngyilkos kormányfő.
Nyolcvanéves, és ma sem tanulság nélküli az a pávatáncos kormányzati ügyeskedés, amellyel az 1940-es évek ellenzéki sajtóját, köztük megkülönböztetetten a Magyar Nemzetet kezelték.
Exkluzív módon először állítják ki együtt Teleki Pál gróf búcsúleveleit június 7-8-án Budapest Főváros Levéltárában. A kétnapos Levéltári Pikniken emellett időgépbe ülhetünk, családfakutatást tanulhatunk, a gyerekek várat építhetnek gyurmából, 17. századi fegyverbemutatót nézhetnek meg, valamint koncertek és más színes programok is várják a látogatókat.
Személyesebb hangvételű levelet írt Teleki Pál a halála előtt a személyi titkárának, ebben az egykori miniszterelnök kifejtette, hogy visszavonhatatlanul megutálta az embereket. A titkár családjától most jutott el a búcsúlevél a főváros levéltárához.
Marx Károly szobra után Nagy Imre és Teleki Pál emléktábláját is elvitték a Corvinus Egyetemről – írja a Népszabadság.
Diadalmenetben vonult be a magyar honvédség a II. bécsi döntéskor visszacsatolt Észak-Erdélybe, holott a magyarlakta területet nem katonai erővel, vagy különösebb diplomáciai furfanggal, hanem a hitleri Németország és Mussolini Olaszországa "ajándékaként" szerezte vissza Magyarország. Teleki Pál miniszterelnök felismerte: a németek egyedüli célja a döntéssel Magyarország és Románia elkötelezése volt a tengelyhatalmak oldalán. A határrevízió – csakúgy, mint a húsz évvel korábbi trianoni békeszerződés – valamelyest csökkentette a kisebbségben élő népesség arányát, azonban a négy év múlva hatalomra kerülő Sztójay-kormány a magyar nyelvű és identitású zsidóság meggyilkolásában történt részvételével maga járult hozzá a magyarság arányának csökkenéséhez Észak-Erdélyben.
Nyolcvanöt éve hoztak ítéletet a Horthy-korszak egyik legnagyobb botrányperében, a tragikomikusan alakuló „frankhamisítási ügyben”. A csalást Hollandiában leplezték le, a francia lapok csináltak belőle világbotrányt, miközben itthon a magyar kormány próbálta eltussolni az ügyet – nemzetközi szinten pedig Anglia támogatta ebben Budapestet.
Magyarország 1941 áprilisában kényszerhelyzetbe kerülve, átengedte a Wehrmacht csapatait területén, amikor Hitler megindították a támadást Jugoszlávia ellen. Ezzel gyakorlatilag elárultuk Jugoszláviát – formailag azonban nem támadtuk meg déli szomszédunkat, megvártuk, amíg az államalakulat a német támadás nyomán "magától" szétesik, és ezután indultak meg a magyar csapatok.
Érdemes eltűnődni azon különbségen, amely a két világháború közötti korszaknak a hazai politikára meghatározó befolyást gyakoroló két miniszterelnöke, Teleki Pál és Bethlen István nézetei között állt fenn a „zsidókérdés” megítélésében.
A cipőrendelet és nagyközönség – e semmitmondó címmel jelent meg egy cikk a Pesti Hírlap 1941. február 18-ai számában, a negyedik oldal alján. A cikkből azonban kiderül, nem mindennapi dolgok történtek. A kormány ugyanis két nappal korábban, február 16-án a Budapesti Közlönyben megjelentetett egy rendeletet, amely korlátozta a „bőrtalpú lábbeli forgalmát”.
Teleki Pál gróf a földreformról, az iparvárosok létrehozásáról és a tervgazdálkodásról beszélt 1941-ben. E fogalmak alatt nem ugyanazt értette Horthy miniszterelnöke, mint amit később Rákosi Mátyás vagy Kádár János. A tervgazdálkodásnak jobboldali előfutárai is voltak Magyarországon, még ha ezt csak átmenetileg képzelték is el.
Vészjósló hírek láttak napvilágot 1940/41 fordulóján idehaza. Mementó-sorozatunkban ezúttal a hetven évvel ezelőtti eseményeket, az 1941-es januári híreket idézzük fel: Hitler és Roosevelt beszédeit, illetve a magyar kormány csapdahelyzetét, háborúba sodródásunk előjeleit.
A Horthy-rendszer kezdetén, 1920-ban nem csupán az egyetemi felvételiknél korlátozták törvényben a hazai zsidóság továbbtanulását, hanem rendeletet is hozott az első Teleki-kormány az 1914 után betelepült, „zsidó fajhoz tartozó külföldiek kiutasításáról”. A rendelet végrehajtásakor a rendőrség egy alkalommal kicsit „túlbuzgó” volt.
A nyári időszámítástól búcsúzva azt nézzük meg, a 20. század Magyarországán milyen helyzetekben vezették be a tavaszi óraállításokat. A nyári időszámítás elrendelésére az első és a második világháború idején, illetve a sztálini iparosítás kifulladásakor, Nagy Imre első kormányzása alatt került sor. Negyedszerre pedig a második olajválság és a Kádár-rendszer pangása miatt kényszerült erre a vezetés.
A Horthy-rendszer kezdetén hozott törvények közül máig a legvitatottabb az egyetemi felvételi keretszámokról szóló numerus clausus, amelyet 1920 szeptemberében, 90 éve fogadtak el. Szövegében nem szerepelt a „zsidó” szó, de a parlamenti vitából egyértelmű, hogy miről szól a jogszabály.
Hetven éve, 1940. augusztus 30-án született meg a második bécsi döntés, mely az 1938 és 1941 közötti magyar revíziós lépések közül a legjelentősebb volt – legalábbis a visszatért terület nagyságát és a lakosság létszámát tekintve. Magyarország tovább sodródott a világháborúba a náci Németország oldalán.
Mementó-sorozatunk e részét történelmi visszatekintéssel kezdjük a hazai „egypártok” őseiről, az Osztrák-Magyar Monarchia kormányzópártjairól. Összeállításunkban korabeli sajtóhírek alapján ezután részletesen felidézzük azt is, miként született meg a Horthy-rendszer „egypártja” 1920-ban, kilencven évvel ezelőtt.
