"Keserves idők" megkerülhetetlen krónikája Teleki Pál államtitkárának most megjelent naplója

A miniszterelnök ma éjszaka agyonlőtte magát. (...) Fekete mongol bajuszt festett az ajkára a lecsurgó vér, csupa vér a párna.

A sajtónak csak annyit adtak le elsőbb, hogy »tragikus hirtelenséggel elhunyt«. Helyes. De második hírnek mondjuk meg az igazat. Bárdossy [László] ellenezte mindenképpen. Én azonban azt mondtam, hogy a lelkiismereti kötelességemmel ellenkezik letompítani azt a kiáltást, amelyet tettével a miniszterelnök a nemzetnek elkiáltott. Mert ez az igazság: öngyilkossága egyrészt mementó a nemzetnek, másrészt önkéntes áldozat az Istennek.” Teleki Pál halálának napján, 1941. április 3-án – a késő esti órákban – jegyezte fel naplójába ezeket a sorokat a miniszterelnöki államtitkár.

A jószerével feledésbe merült Zsindely Ferenc neve a minap megjelent naplója okán az elkövetkező évek, évtizedek történetírásában megkerülhetetlen lesz.

"Ugyanúgy bántunk el a zsidókkal, mint a bolsevisták a burzsujokkal. Ez szégyen. Ez bűn."

„Egy befolyásos kormánytag nézőpontjából követhetjük nyomon a magyar kabinet második világháborús politikáját, méghozzá nem egy történelmi számvetés keretében, hanem a munka dandárjában... minden utólagos korrekció nélkül." Zsindely Ferenc, Teleki Pál államtitkárának naplója párját ritkító kordokumentum.