szerző:
Szegő Iván Miklós

A Horthy-rendszer kezdetén, 1920-ban nem csupán az egyetemi felvételiknél korlátozták törvényben a hazai zsidóság továbbtanulását, hanem rendeletet is hozott az első Teleki-kormány az 1914 után betelepült, „zsidó fajhoz tartozó külföldiek kiutasításáról”. A rendelet végrehajtásakor a rendőrség egy alkalommal kicsit „túlbuzgó” volt.

Kilencven évvel ezelőtt, 1920. novemberének a végén a Népszava furcsa esetről számolt be, a „Milliomosok – a toloncházban” című rövid cikkében. Az írás szerint a főváros „megtisztítására” az 1914 óta ide bevándorolt „alkalmatlan idegenektől” a bejelentő hivatal által összeállított jegyzék alapján éjszakáról éjszakára razziaszerűen a lakásaikból állítják elő a kerületi kapitányságokra azokat az idegen honosokat, akiket el akarnak távolítani a fővárosból.

„Így vasárnap éjszaka az Eötvös-utca 37. szám alatt levő lakásukból a VI. kerületi kapitányságra állították elő a dúsgazdag Eskenasy Nachman nagykereskedőt feleségével és két nagykorú fiával” – írta a Magyarországi Szociáldemokrata Párt lapja 1920 őszének utolsó napján.

Egy képviselő közbelép

Ám a VI. kerületi rendőrkapitányságon Eskenasyék kitoloncolási ügye hirtelen pozitív fordulatot vett: képviseletükben dr. Domonkos István nemzetgyűlési képviselő lépett fel nyilvánosan, és ő azt hangsúlyozta a Népszava szerint, hogy „a két fiú még 1914 előtt magyar állampolgár volt, az öregek pedig már 15-20 év óta állandóan följártak Bukarestből Budapestre; 1918 óta pedig állandóan budapesti lakosok”.

A szocdemek lapja szerint mindennek dacára a rendőrség az Eskenasy-családot a toloncházba vitette. „A saját autójukon vitték őket a toloncházba, de nem sokáig maradtak ott, mert a belügyminisztérium elrendelte az ügy sürgős revízióját és egy óra múlva az egész Eskenasy-család elhagyta a toloncházat” – tudjuk meg a lapból. (Az Eskenasyakat valószínűleg a Mosonyi utcai toloncházba vitték, ahová a Budapesten összegyűjtött csavargókat, koldusokat gyűjtötték be a Monarchia korában a rendeszet.hu közlése szerint, hogy hazatoloncolják őket – ezért volt érdekes hír 1920-ban, hogy milliomosok kerültek ide.)

Volt előzménye a jogszabálynak

De nézzük, hogy is történhetett meg mindez 1920 Magyarországán, Horthy Miklós kormányzóságának első évében, a pár hónappal azelőtt alakult első Teleki-kormány idején. A zsidók kitoloncolásáról szóló rendelet nem előzmény nélküli 1920-ban. Mementó-sorozatunk 1920-as részeiben korábban már írtunk arról a törvényről, amelyben a zsidó szó nem szerepel ugyan, de egyértelműen a hazai zsidóság továbbtanulását korlátozta, ez pedig a „numerus clausus”.

©

E törvényt 1920 szeptemberében fogadták el, és alighogy megszáradt a tinta a papíron – Horthy Miklós kormányzó és Teleki Pál kormányfő aláírásáról van szó –, október 3-án már újabb rendelet látott napvilágot, legalábbis az aznapi Pesti Hírlap címoldalán ismertette az új jogszabályt.

"Zsidó fajhoz tartozó külföldiek"

Eszerint „a m. kir. belügyminiszter a minisztertanács hozzájárulásával (…) rendeletet adott ki az 1914 óta hazánkba bevándorolt zsidó fajhoz tartozó külföldiek kiutasításáról”. Vagyis ez a jogszabály már a modern antiszemitizmus példája, hiszen nem vallási, hanem faji alapon különbözteti meg az embereket. (Nem mintha a vallási megkülönböztetés pozitívabb eljárás lenne.) A Pesti Hírlap cikke semmilyen utalást nem tartalmaz arra, miként állapítják meg egy külföldiről, hogy a kitoloncolási rendelet hatálya alá esik vagy sem.

A cikkben indoklás is olvasható: „A kormány, amely a keresztény nemzeti irányzat intézményes biztosítását és gyakorlati megvalósítását tűzte ki zászlajára, a hazafias közvéleményben már régóta megnyilvánult, de eddig nem eléggé méltányolt jogos közóhajnak is eleget tesz, akkor, amikor az ország jól felfogott érdekében ezeknek a túlnyomó részben a gazdasági életre káros, sőt, gyakran az államrendre is veszélyes, nem kívánatos elemeknek haladéktalan kiutasítását rendeli el.” Vagyis a numerus claususszal ellentétben, itt nem kertelt a kabinet, hogy miről van szó: a „jogos közóhajnak” akartak eleget tenni.

A rendelet "üdvös hatása" várható

Az indoklás gyorsan átcsap a jogszabály „hasznosságának” ismertetésébe: „A rendelet üdvös hatása az élelmezési és lakásviszonyok terén is várható, és már bizonyosra vehető, hogy a vaggonlakók elhelyezésének régóta vajúdó kérdése is rövid időn belül teljesen megnyugtató megoldást fog nyerni.” (A vagonlakók ekkoriban a trianoni határokon túlról érkezett magyarok, menekültek voltak, többnyire hivatalnokokról volt szó, akikre a kisantant államai nem tartottak igényt, illetve maguk döntöttek szülőföldjük, tartózkodási helyük elhagyásáról.)

A Pesti Hírlap cikke így folytatódik: „A belügyminiszter éppen azért, hogy e halasztást nem tűrő, közérdekű célok minél előbb megvalósuljanak, hatóságainak szigorú kötelességévé teszi, hogy a rendeletet a legnagyobb pontossággal, a legsürgősebben hajtsák végre. Az ügy teljes sikere érdekében azt is elrendeli, hogy a kiutasítások technikai foganatosításáig a kiutasítottakat családtagjaikkal együtt internálni kell.”

Azért kiskapukat hagytak

E rendelkezés magyarázza tehát, miért vitték toloncházba az Eötvös utcából az Eskenasyakat. De a jogszabály további része megvilágítja azt is, miért engedték őket szabadon olyan gyorsan, hiszen a „megalkuvást nem tűrő rendelet” tartalmazott néhány kiskaput is.

„A megalkuvást nem tűrő rendelet hatálya alól csak azok a zsidó fajhoz tartozó külföldiek vannak kivéve, akik vagy külföldi államok hivatalos megbízásából tartózkodnak az országban, vagy fontos magánügyben beigazolhatóan rövid időre jönnek az országba. Ez a kivétel azonban a galíciai lengyel és orosz zsidókra nem vonatkozik, mert ezek beözönlését a hatóságok ezentúl is mindenképpen megakadályozni kötelesek” – hangzott a furcsa szöveg, amely a zsidóellenes 20. századi magyar jogszabályok sorában nem az utolsó és korántsem a legdurvább volt, hiszen a harmincas évek végétől a negyvenes évek közepéig számos hasonló született még.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
hvg.hu/MTI Tech

Trianon és a béke államai – mi lett velük?

„Koncepciók államról és nemzetről a Kárpát-medencében Trianon óta” címmel tartanak csütörtökön és pénteken kétnapos konferenciát a Budapesti Francia Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szervezésében. Az Akadémián zajló tanácskozás megrendezésében a Budapesti Szlovák Intézet is részt vett. A konferencián magyar, francia, osztrák, román és szlovák történészek tartottak, tartanak előadást.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1920: a botbüntetéssel feltámadt a középkor

Középkori rituális büntetési formát vezettek be 1920-ban Magyarországon, amikor a nemzetgyűlés kilencven évvel ezelőtt megszavazta a botbüntetést. Ezt a fenyítést végül nem alkalmazták, de a törvény parlamenti vitája jól illusztrálja a korszak hangulatát. A vitában egyébként „a szemet szemért, fogat fogért” ókori elve is felmerült.

Szegő Iván Miklós Tech

Trianon-konferencia: meddig tartott az első világháború?

Mikor ért véget az első világháború? 1918-ban vagy 1945-ben? Nálunk mindenesetre csak 1920-ban a trianoni békeszerződéssel, de máshol is még folyamatosan zajlottak a küzdelmek az 1918-as fegyverszüneti egyezmények után. Csak néhány példa: Szovjet-Oroszország, Görögország, Törökország, Lengyelország, de a magyar-román és a magyar-csehszlovák összecsapások 1919-ben is még a térségbeli feszültségeket jelezték. Minderről a Politikatörténeti Intézet szerdai konferenciáján esett szó.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1920: a numerus clausus születése

A Horthy-rendszer kezdetén hozott törvények közül máig a legvitatottabb az egyetemi felvételi keretszámokról szóló numerus clausus, amelyet 1920 szeptemberében, 90 éve fogadtak el. Szövegében nem szerepelt a „zsidó” szó, de a parlamenti vitából egyértelmű, hogy miről szól a jogszabály.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1920: az egypárti uralom születése

Mementó-sorozatunk e részét történelmi visszatekintéssel kezdjük a hazai „egypártok” őseiről, az Osztrák-Magyar Monarchia kormányzópártjairól. Összeállításunkban korabeli sajtóhírek alapján ezután részletesen felidézzük azt is, miként született meg a Horthy-rendszer „egypártja” 1920-ban, kilencven évvel ezelőtt.

Szegő Iván Miklós Tech

Felajánlotta-e szolgálatait Horthy Kun Bélának?

Az Osztrák-Magyar Monarchia katonatisztjeinek jelentős részéhez hasonlóan Horthy Miklós is felajánlhatta szolgálatait a Tanácsköztársaságnak, Kun Béla azonban nem tartott igényt rá – legalábbis a volt népbiztos így emlékezett vissza 1919-re, amikor tizenhárom évvel később Moszkvában írt erről. A kutatások jelenlegi állása szerint nem dönthető el, hihetünk-e Kun Bélának.

Nyugtalanítóan rossz gumik végeztek a 2019-es nyárigumi-toplista végén

Nyugtalanítóan rossz gumik végeztek a 2019-es nyárigumi-toplista végén

Ferencvárosi parkolómutyi: távozik a kerületi kincstárnok

Ferencvárosi parkolómutyi: távozik a kerületi kincstárnok

Allegri csalódott, Simeone magabiztos a Juve-verés után

Allegri csalódott, Simeone magabiztos a Juve-verés után

Gyorsítót épít a Chrome böngészőbe a Google, már ki is próbálhatja

Gyorsítót épít a Chrome böngészőbe a Google, már ki is próbálhatja

Kórusban dicsérik Putyin hiperszonikus Cirkon rakétáját, de csak az orosz állami médiában

Kórusban dicsérik Putyin hiperszonikus Cirkon rakétáját, de csak az orosz állami médiában

Beteg patkányt fotóztak egy budai általános iskolánál

Beteg patkányt fotóztak egy budai általános iskolánál