Az elmúlt bő száz év történelmi tapasztalatai azt mutatják, hogy Moszkva csak komoly kényszer hatására hajlandó olyan békeszerződést aláírni, amelynek nem ő az egyedüli haszonélvezője. Ezek a szerződések rendszerint addig tartanak, amíg az őket életre hívó kényszerítő körülmények is fennállnak, amint ezek megszűnnek, az oroszok felrúgják a békét.
Név szerint megtalálhatók a második világháború azon magyar áldozatai, akiknek fellelhető a halotti anyakönyvük a levéltárakban, ugyanakkor még hiányos az adatbázis, kimaradt Budapest is, pedig a főváros ostroma a világháború legsúlyosabb harcai közé tartozott. Abból is, ami eddig megjelent, megrázó történetek rajzolódnak ki.
„A magam felfogása szerint a demokratikus ellenzéknek az lehetett volna a feladata, hogy csillapítólag hasson az egymás iránt engesztelhetetlen gyűlölettel viseltető csoportokra” – ez volt a múlt héten, 78 éves korában elhunyt író-történész krédója.
Sorozatunkban négy szerzőt kérünk fel, hogy öt szó segítségével írjanak elmúlt hetükről. Az év vége közeledtével most 2025 értékelésére kértük fel őket, a szavak pedig azok, amelyek az év egészét meghatározták, így szerepelnek a HVG év szaváról szóló szavazásán: repülőrajt, (gondolom, nem) gyalog, poloska, Bindzsisztán és zebra. Elsőként Péterfy Gergely írását olvashatják.
Komikus és tragikus emberi történetekkel meséli el új kötetében, immár az angol nyelvű közönségnek is Szőnyei Tamás, hogyan avatkozott be a kommunista hatalom a magyar populáris zene működésébe.
700 ezer fogoly dolgozott csaknem négy évtizedig, és ez nem a nagy fal – Magyarországra jöttek a nyolcezer fősre becsült terrakotta hadsereg előőrsei Kínából, de ezer év történelme is megismerhető a Szépművészeti Múzeum múlt héten nyílt kiállításán. Még a nagy falról is kitekinthetünk a hunokra.
Nem volt az olyan rég, hogy se kép, se hang nem érte át az országot. A Telefonhírmondóval Magyarország első és egyetlen volt a világon, a rendszeres rádióadásokkal már sokan elébe vágtak. Nehéz politikai, technikai, jogi, gazdasági problémák tömegén keresztül vezetett az út a rendszeres rádióadásig, a Magyar Rádió indulásáig, amelyet hatalmas várakozás előzött meg és rengeteg kritika követett a Trianon sokkjából ébredező országban.
Nosztalgia és gyűlölet, emlékezés és felejtés, fájdalom és revízió övezi Francisco Franco halálának ötvenedik évfordulóját Spanyolországban.
Az eltelt ezer évben a kapitalizmus egyaránt megmutatta a jó és a rossz arcát, de rendkívül életképesnek bizonyult, mindig tudott alkalmazkodni a változásokhoz, ám a piac nem mindenható. Ezt mondta a Neue Zürcher Zeitungnak adott interjúban Sven Beckert német születésű amerikai történészprofesszor, aki monumentális munkában foglalta össze az utóbbi ezredév történetét.
Harminc országban mérték fel.
A Szépművészeti hamarosan nyíló kiállítása a nagyságát és a műtárgyak számát tekintve is egyedülállónak számít.
Viszonylag kevés ismert ember tűnik fel a Tisza képviselőjelölt-aspiránsai között, ám volt már rá példa, hogy egy párt olyan csapattal száll harcba egy választáson, amely tagjainak többsége újonc a politikában, tapasztalatlan a közigazgatásban.
Száz évvel ezelőtt, 1925. november 14-én kezdődött meg Rákosi Mátyás és társai pere a statáriális bíróság előtt Budapesten. Ahhoz, hogy a vádlott egy emberöltő múltán Magyarország diktátora lehessen, két dolog kellett. A nimbusz és a világhír, amelyet ez a per, majd a következő hozott számára, és a börtön, amely távol tartotta Moszkvától a Nagy Terror időszakában, amikor a hozzá hasonló 1919-es népbiztosok túlnyomó többségét megölték. Rákosi évtizedeken át titkolt feltáró vallomása önmagában is elég lett volna Moszkvában a halálos ítélethez.
Hogy jöttek ide? Miért voltak annyira kegyetlenek? Mekkora pusztítást végeztek valójában? Miért nem segített a Nyugat? És miért mentek haza? B. Szabó János és Lenthár Balázs történészekkel mutatjuk be a tatárjárás – propaganda által elhazudott – történetét.
Sötét titkok és kegyetlen erőszak helyszínén természetvédelmi övezetet működtetnek a bolgárok, a hangulatos Duna-menti kirándulóhely mélyén azonban ma is börtön bújik meg. Az 1956-os magyar forradalom bolgár támogatóit is itt tartották fogva. A PULSE helyszíni riportja.
Az utolsó magyar király fiai és unokái minden jel szerint tudtak titkot tartani.
IV. Béla király unokájának maradványait 1915-ben találták meg, de az akkori lehetőségekkel még nem lehetett megállapítani, mi is történt vele. A történészek hidegvérű merényletre gondoltak, de most kiderült: nem erről van szó.
Az USA történetének legbefolyásosabb alelnökeként Dick Cheney külön hatalmi központot jelent a Fehér Házban. Az újságírókat kerülő politikust ebben segíti gazdag törvényhozói és kormányzati tapasztalata. A HVG 2006-os portréja a most elhunyt Dick Cheney-ről.
Ötven éve halott a filmtörténet talán legnagyobb botrányrendezője: vonzotta mindenféle ellentétes eszme, és taszította minden gyakorlat. Így került ambivalens, kritikus viszonyba kommunizmussal, katolicizmussal, antifasizmussal. Homoszexualitását természetes nyíltsággal gyakorolta, de élete tragédiájának tartotta. A világháború utáni olasz kultúra legsokoldalúbb, legkihívóbb zsenije volt. Költő, író, publicista, filmrendező, színész, esszéista, nyelvész, világcsavargó. Művei heves vitákban élnek.
