#történelem

A színészkirálynő és sírig hű gyilkosa – feltárulnak Bajor Gizi és Germán Tibor rejtélyes halálának titkai

A boncolás után már pontosan lehetett tudni, mi történt a nagy színésznővel és férjével, a tekintélyes orvosprofesszorral azon a 75 évvel ezelőtti tragikus napon, 1951. február 12-én. A nyilvánosságnak azonban nem árultak el semmit. A hatalom némán tűrte, hogy a legvadabb politikai feltételezések keringjenek belföldön szóban, külföldön írásban. Csak a forradalom után tárult föl a titok, akkor is több változatban. Máig íródnak cikkek, amelyek öngyilkosságként emlegetik Bajor Gizi előre megfontolt, igaz szerelem motiválta meggyilkolását.

Nem először akarja Grönlandot megszerezni az USA, de azt is többször írásba adták Washingtonban, hogy a sziget a dánoké

Ebben a történetben ugyanúgy szerepet kap a rabszolgatartás, mint a gazdasági nehézségek, a háborús fenyegetés, szigetbizniszek, egy mesebeli pénzösszeg, de még Jeffrey Epstein is. Miért más mégis Donald Trump mostani verbális inváziója?

Spiró György: A Köztársaság napján

„Györök Leót a nemzeti emlékezetből kitörölték, emléke valamennyire mégis fennmaradt azok által, akik soha nem élhettek köztársaságban, és akiket Györök Leó eszméi a XIX. századi diktatúrák idején is megragadtak.” Spiró György a Köztársaság napján rá, utódjára, Mód Péterre és Havas Endrére emlékezett.

A barokk, a neogót vagy a modernista maradjon? – így költött el 39 milliárdot a Veszprémi Érsekség a várnegyed megújítására

Lemeszelt freskó a székesegyházban, a XIX. századi tájképek alól előkerülő barokk freskók az érseki palotában, és védőépület a Szent György-kápolna romja fölött, ami újra használhatóvá teszi azt.

Újabb részletek derültek ki a svájci Credit Suisse bank sötét náci múltjáról

A bankot bedőlése után a UBS vásárolta fel, amely új vizsgálatot indított. Az előzetes jelentés szerint a banknál még mindig vannak eredetileg náci kötődésű számlák. A bank annak idején részt vett zsidó vagyonok kisajátításában, a korábbiaknál ismertnél kiterjedtebb volt a kapcsolata az SS-szel, és kapcsolatban állt egy olyan hálózattal, amely nácik Argentínába menekülését segítette.

Az amerikai elnök, aki halálra idegesítette Washingtont, és kétmillió négyzetkilométer földdel tért haza

Közvetítésével több mint kétmillió négyzetkilométerrel nőtt az USA területe, elnökségét nyugalom és gyarapodás jellemezte, ma azonban mégis leginkább az ország hatalmi politikáját meghatározó alapelvről emlékszik rá a világ. Portré a Monroe-doktrína névadójáról.

Nagyotmondásból lett nagyhatalmi politika, Trump zombiként támasztotta fel: mi az a Monroe-doktrína?

Gyönge, új ország kezdeményezése volt az 1823-as Monroe-doktrína, amely mögé öt évtizeddel később tudott erőt pakolni az USA. Azóta a nyugati féltekén beavatkozásra és mások kiszorítására is alkalmazta, s Donald Trump rég látott agresszivitással újította fel.

Karl Schlögel német történész: Európa nem múzeum, alkalmazkodnia kell készülő új világrendhez

Milyen új korszak kezdődött most? És hogyan segíthet a történelem megérteni a jelent az USA-ban és Grönlandon, Oroszországban és Ukrajnában? A Kelet-Európa történelmének egyik kiemelkedő szakértőjeként számontartott, de Amerikával is foglalkozó történész a 21. századi kilátásokról beszélt a Zeitnek adott interjúban.

11 ezer jelentkezőből választották ki az első civil űrutazót, de a biztos halálba repült

Egy hibás O-gyűrű és a NASA elképesztő felelőtlensége kellett, hogy 1986. január 28-án megtörténjen az űrrepülés addigi legnagyobb szerencsétlensége, a Challenger űrrepülőgép felrobbanása. Az amerikai űrsiklóprogramban elkészült második jármű az indítása után 73 másodperccel semmisült meg, a katasztrófának 7 áldozata volt, 14 gyerek vesztette el apját vagy anyját. A tragédia közvetlen oka egy rossz tömítőgyűrű volt, és sokan feleltek azért, hogy akkor és ott ezt használták. Egy Nobel-díjas fizikusnak köszönhető, hogy a katasztrófa körülményeit minden részletre kiterjedően feltárták.

Ezzel a kvízzel búcsúzunk az MSZP-től, mielőtt elnyeli a felejtés

Noha vérmes reményei az utóbbi időben már nem lehettek, mégiscsak lezárult egy nagy korszak azzal, hogy a korábban háromszor is kormányt alakító Magyar Szocialista Párt megerősítette: valószínűleg nem állítanak országos listát a 2026-os parlamenti választáson. Ez alkalomból egy fogós kvízzel idézzük fel a szocialisták végéhez közeledő történetének színes mozzanatait.

Isten ostora, akinek a nevével fűnyírót és nemzettudatot is el lehet adni: megnéztük az Attila-kiállítást a Nemzeti Múzeumban

Hogyan lehet kiállítást csinálni valakiről, ha alig tudunk valamit róla? Hogyan akarta meghekkelni a tárlatot a Kurultáj és Schmidt Mária, és hogyan tudott mégis európai minőséget teremteni a Nemzeti Múzeum? Kritika.

Egy 92 éves gróf számonkérése segíthet kideríteni Belgium szerepét egy 65 éve történt politikai gyilkosságban

Étienne Davignon az egyetlen élő szemtanú azok közül, akik tudhatják, hogyan ölték meg különös kegyetlenséggel és belga tisztviselők közreműködésével a Kongói Demokratikus Köztársaság első szabadon választott miniszterelnökét, Patrice Lumumbát.

Animációs kisfilmben elevenítették fel a mauthauseni koncentrációs tábor borzalmait

A nemzetközi holokauszt-emléknap alkalmából bemutatott 10 perces videó egy túlélő visszaemlékezése alapján idézi fel a koncentrációs tábor kőbányában dolgoztatott foglyainak brutális mindennapjait.

Január 30-án temetik el Kenedi Jánost

Az óbudai temető 16-os parcellájánál lesz a végső búcsú.

Ámokfutók lélektana: a nyilas vezér Szálasi „elragadó embernek” nevezte Péter Gábor leendő ÁVH-főnököt

A háborús bűnösök pszichéjét Magyarországon is megpróbálták megvizsgálni. Szirmai Rezső és Gartner Pál 1946-ban megjelent riportkönyve fontos történeti dokumentum, de tudományosan korrekt pszichoanalitikai diagnózist nem találhatunk benne.

Két adag ciánkáli tett pontot Göring és pszichiátere csatája végére – a Nürnberg című filmben a per a mellékszál

Miközben a világ feszülten figyelte az évszázad perének híreit, egy nürnbergi cellában különös bűvészmutatvány zajlott. Egy könyv és az abból készült film bemutatja egy amerikai pszichiáter és a Német Birodalom akkor már első emberének machinációit, hogy feltörjék egymás elméjét.

40 perc borzalom: így látták a brit felszabadítók kamerái az egyik leghalálosabb náci koncentrációs tábort

Tömör, megrázó dokumentumfilm mutatja be, mi fogadta a brit hadsereg operatőreit, amikor 1945 áprilisában beléptek a bergen-belseni koncentrációs tábor területére.

Nürnberg: Russell Crowe és Rami Malek sem tudta megmenteni a perről szóló filmet

A Nürnberg nem tárgyalótermi, inkább lélektani dráma. Nem foglalkozik túl sokat a történeti keretekkel, még magával a perrel sem, a középpontjában két, egymást manipulálni próbáló ember áll, és a végén még azt is nehéz eldönteni, hogy ki nyerte ezt a párbajt.

Casanova malacságai legfeljebb a cenzori fejekben kavarogtak

122 történetileg igazolt hódítása ellenére Giacomo Casanova rokokó virágnyelven megfogalmazott emlékiratai mindent körülírnak, semmit sem mondanak ki trágárul. Az utókor itt-ott méltatlanul bánt a szöveggel, és csak annyi biztos, hogy Casanova élete és memoárjának utóélete is kész regény. Történeteinek gyűjteményét máig csak töredékesen ismerhetik a magyar olvasók, ráadásul 2024-ben elhunyt a legnagyobb magyar casanovista is.

A másodrendű teherbírású csúcsteljesítmény – „Miért nem kapott Szabadság-díjat a Kossuth-híd kommunista társtervezője?”

Miután a német hadsereg Budapest ostromának végnapjaiban a Dunán átívelő összes fővárosi hidat felrobbantotta, még a gyalogosoknak is nagy kaland volt a közlekedés Buda és Pest között. Mindenki tudta, hogy a következő télen a jégzajlás az ideiglenes cölöphidakat, pontonhidakat is elviszi, és szétszakad a város, ha nem épül fel addigra rekordgyorsasággal egy állandó híd a városban, ahol drámai hiány volt mindenből, ami a hídépítéshez kell. Majdnem sikerült. Nyolcvan évvel ezelőtt, 1946. január 15-én, öt nappal azután, hogy a jég valóban szétszakította a várost, ráléphettek az első átkelők a Kossuth hídra.

1 ... 2 3 4 5 6 ... 78