#történelem

Újabb részletek derültek ki a svájci Credit Suisse bank sötét náci múltjáról

A bankot bedőlése után a UBS vásárolta fel, amely új vizsgálatot indított. Az előzetes jelentés szerint a banknál még mindig vannak eredetileg náci kötődésű számlák. A bank annak idején részt vett zsidó vagyonok kisajátításában, a korábbiaknál ismertnél kiterjedtebb volt a kapcsolata az SS-szel, és kapcsolatban állt egy olyan hálózattal, amely nácik Argentínába menekülését segítette.





11 ezer jelentkezőből választották ki az első civil űrutazót, de a biztos halálba repült

Egy hibás O-gyűrű és a NASA elképesztő felelőtlensége kellett, hogy 1986. január 28-án megtörténjen az űrrepülés addigi legnagyobb szerencsétlensége, a Challenger űrrepülőgép felrobbanása. Az amerikai űrsiklóprogramban elkészült második jármű az indítása után 73 másodperccel semmisült meg, a katasztrófának 7 áldozata volt, 14 gyerek vesztette el apját vagy anyját. A tragédia közvetlen oka egy rossz tömítőgyűrű volt, és sokan feleltek azért, hogy akkor és ott ezt használták. Egy Nobel-díjas fizikusnak köszönhető, hogy a katasztrófa körülményeit minden részletre kiterjedően feltárták.


Ezzel a kvízzel búcsúzunk az MSZP-től, mielőtt elnyeli a felejtés

Noha vérmes reményei az utóbbi időben már nem lehettek, mégiscsak lezárult egy nagy korszak azzal, hogy a korábban háromszor is kormányt alakító Magyar Szocialista Párt megerősítette: valószínűleg nem állítanak országos listát a 2026-os parlamenti választáson. Ez alkalomból egy fogós kvízzel idézzük fel a szocialisták végéhez közeledő történetének színes mozzanatait.










Casanova malacságai legfeljebb a cenzori fejekben kavarogtak

122 történetileg igazolt hódítása ellenére Giacomo Casanova rokokó virágnyelven megfogalmazott emlékiratai mindent körülírnak, semmit sem mondanak ki trágárul. Az utókor itt-ott méltatlanul bánt a szöveggel, és csak annyi biztos, hogy Casanova élete és memoárjának utóélete is kész regény. Történeteinek gyűjteményét máig csak töredékesen ismerhetik a magyar olvasók, ráadásul 2024-ben elhunyt a legnagyobb magyar casanovista is.


A másodrendű teherbírású csúcsteljesítmény – „Miért nem kapott Szabadság-díjat a Kossuth-híd kommunista társtervezője?”

Miután a német hadsereg Budapest ostromának végnapjaiban a Dunán átívelő összes fővárosi hidat felrobbantotta, még a gyalogosoknak is nagy kaland volt a közlekedés Buda és Pest között. Mindenki tudta, hogy a következő télen a jégzajlás az ideiglenes cölöphidakat, pontonhidakat is elviszi, és szétszakad a város, ha nem épül fel addigra rekordgyorsasággal egy állandó híd a városban, ahol drámai hiány volt mindenből, ami a hídépítéshez kell. Majdnem sikerült. Nyolcvan évvel ezelőtt, 1946. január 15-én, öt nappal azután, hogy a jég valóban szétszakította a várost, ráléphettek az első átkelők a Kossuth hídra. 





„Egy hétig koplaltunk, hogy felvihessünk egy üveg konyakot” – amikor még kozmikus mennyiségekben csempészték az alkoholt az űrhajósok

Szilveszterkor bizony inni kell. Mese nincs, csak kölyökpezsgő. Az átlag földi halandó éjfélkor durrant, de az igazi profik időzónáról időzónára vedelhetik végig az év végét, erre már külön „időutazó” repülőjáratokat is szerveznek. Ezért is érthetetlen, hogy pont azok maradnak ki a buliból, akik a legtöbb időzónát utazzák be egy nap alatt, méghozzá szédítő sebességgel. Emlékezzünk hát meg róluk is: azokról az embertársainkról, akik a világ legveszélyesebb munkáját végzik még ilyenkor is, spártai körülmények között, és még egy nyamvadt kölyökpezsgővel sem koccinthatnak. Csak csendben, szomorúan bolyonganak a Föld körül. Józanul. Langyos narancslét szürcsölgetve. Hát élet az ilyen?