#történelem



Casanova malacságai legfeljebb a cenzori fejekben kavarogtak

122 történetileg igazolt hódítása ellenére Giacomo Casanova rokokó virágnyelven megfogalmazott emlékiratai mindent körülírnak, semmit sem mondanak ki trágárul. Az utókor itt-ott méltatlanul bánt a szöveggel, és csak annyi biztos, hogy Casanova élete és memoárjának utóélete is kész regény. Történeteinek gyűjteményét máig csak töredékesen ismerhetik a magyar olvasók, ráadásul 2024-ben elhunyt a legnagyobb magyar casanovista is.


A másodrendű teherbírású csúcsteljesítmény – „Miért nem kapott Szabadság-díjat a Kossuth-híd kommunista társtervezője?”

Miután a német hadsereg Budapest ostromának végnapjaiban a Dunán átívelő összes fővárosi hidat felrobbantotta, még a gyalogosoknak is nagy kaland volt a közlekedés Buda és Pest között. Mindenki tudta, hogy a következő télen a jégzajlás az ideiglenes cölöphidakat, pontonhidakat is elviszi, és szétszakad a város, ha nem épül fel addigra rekordgyorsasággal egy állandó híd a városban, ahol drámai hiány volt mindenből, ami a hídépítéshez kell. Majdnem sikerült. Nyolcvan évvel ezelőtt, 1946. január 15-én, öt nappal azután, hogy a jég valóban szétszakította a várost, ráléphettek az első átkelők a Kossuth hídra. 





„Egy hétig koplaltunk, hogy felvihessünk egy üveg konyakot” – amikor még kozmikus mennyiségekben csempészték az alkoholt az űrhajósok

Szilveszterkor bizony inni kell. Mese nincs, csak kölyökpezsgő. Az átlag földi halandó éjfélkor durrant, de az igazi profik időzónáról időzónára vedelhetik végig az év végét, erre már külön „időutazó” repülőjáratokat is szerveznek. Ezért is érthetetlen, hogy pont azok maradnak ki a buliból, akik a legtöbb időzónát utazzák be egy nap alatt, méghozzá szédítő sebességgel. Emlékezzünk hát meg róluk is: azokról az embertársainkról, akik a világ legveszélyesebb munkáját végzik még ilyenkor is, spártai körülmények között, és még egy nyamvadt kölyökpezsgővel sem koccinthatnak. Csak csendben, szomorúan bolyonganak a Föld körül. Józanul. Langyos narancslét szürcsölgetve. Hát élet az ilyen?












40 mérvadó értelmiségiből 36 nem értett egyet azzal a borzalommal, amit Orbán a budai Várral művelt – interjú Saly Noémivel, „a világ legszabadabb nyuggerével”

„Teljesen kiölték a budapestiekből a gazdaszemléletet. Nem érezzük magunkénak a várost” – mondja Saly Noémi várostörténész, Budapest díszpolgára. Hogyan lett a kávéházak kutatója, és vannak-e még érdekes kávéházak a fővárosban? Mi történt, amikor beválasztották a budai Vár-rekonstrukció szakmai vitáit lefolytatni hivatott bizottságba? Egy esetleges kormányváltással lehet-e még szerinte esély Budapest kiszámítható működésére? HVG-portré.