#történelem

„Könyörgök, március, jöjj vissza újra!” – 1972 történelmi jelentőségű március 15-éje

Már több mint húsz éve kilökték március 15-ét a pirosbetűs ünnepek és a munkaszüneti napok sorából, amikor ötven évvel ezelőtt a forradalom ünnepének leminősítése elleni lázadás a felszínre tört. 1956 óta először ellenzéki tüntetést tartottak Budapesten. Lényegében ez volt az ellenzéki aktivitás kezdőpontja a Kádár-korszakban. A rendőrség brutálisan fellépett. Néhányan börtönbe kerültek, több száz fiatalt rúgtak ki középiskolákból, egyetemekről, munkahelyekről.


Mit gondoltak 1848-ban a nemzetről és mit gondolunk róla most?

Ha valami sci-fibe illő fordulat hatására egy asztalhoz ülhetne valaki a XIX. század közepéről egy mai honfitársával, tudnának-e úgy beszélgetni egymással, hogy meg is értik a másik problémáit? Nehéz még csak elképzelni is egy ilyen találkozót, hiszen annyi minden lett más a világban és nem csak a monumentális társadalmi és technológiai változásokra kell itt gondolni, hanem a megélt múlt másféleségére és a magyarsággal, illetve nemzettel kapcsolatos eltérő felfogásokra is.



„A mi harcunkból operettet csinálni nem lehet” – Példabeszéd a készülő tanársztrájkhoz 1912-ből

"Az a parlament, amelynek tagjai nagybirtokosok, főpapok, akik a kisemberek nyomorát, a szegény tanítóknak a helyzetét nem ismerik, nem is ismerhetik, azok nem is bírnak kellő érzékkel az igazi tanítói hivatás iránt" – mondta 1912 júliusának első napjaiban a Budapesten megrendezett VII. egyetemes tanítógyűlés egyik felszólalója. Több mint száz évvel később sem hangoznak idegenül ezek a gondolatok – ezt bizonyítja neveléstörténész szerzőnk írása.





Vitéz Öreg, a 6-3 MVP-je – 100 éve született Hidegkuti Nándor

A száz éve, 1922. március 3-án született Hidegkuti Nándor volt a magyar futballtörténet csúcsának a csúcsa, legnagyobb mérkőzésének legnagyobbja, a magyar gólok felének (ha nem érvénytelenítik egy szabályos gólját, akkor a többségének) szerzője, az egyetemes futballtörténet első hátravont, osztogató, támadásszervező középcsatára, aki nagyon osztályidegen lett volna Rákosi Mátyás Magyarországán, ha nem hamisítottak volna neki egy másik családtörténetet.






Egy koncepciótlan koncepciós per - In memoriam Sujánszky Jenő

Egy volt ÁVH-s hagyatékából került elő az az állambiztonsági tananyag, amely egy 1956 előtti, a Magyar Rádió elfoglalására készülő összeesküvés példáján keresztül taglalta, miként kell az ilyen ügyeket felgöngyölíteni. A HVG alábbi, 2010. október 6-án megjelent cikkét a 93 éves korában, Párizsban elhunyt ellenálló-forradalmár Sujánszky Jenőre emlékezve közöljük újra, változtatás nélkül.



Miből lesz az éhséglázadás?

Mihez kezd egy társadalom a kivételezettjeivel, és mit tesznek egy társadalommal a kivételezettek? Éric Vuillard a 16. századig megy vissza, hogy a Münzer Tamás vezette lázadás költői metszetén keresztül felrajzolja ennek a viszonyrendszernek az univerzális jegyeit. A Szegények háborúja című kötete zsigeri történelmi tabló, amely több ponton is kapcsolódik a jelenhez.



A véreskezű reformer, a gigászi erejűvé vált Kína atyja – 25 éve halt meg Teng Hsziao-ping

Huszonöt évvel ezelőtt, 1997. február 19-én ért véget Teng Hsziao-ping (vagy akinek pinjin átírással jobban tetszik: Deng Xiaoping) hosszú és fölöttébb változatos élete. Nem érte meg a 21. századot, de mégis ő lehet a 21. század egyik legfontosabb embere. Ugyanis ő találta fel a bolsevik mintájú politikai diktatúra gazdaságilag működőképes formáját, tehát ő gondoskodott arról, hogy a Szovjetunió bukása után is legyen agresszív egypárti diktatúra a nagyhatalmak között, mégpedig iszonyatos tömegénél fogva (is) erősebb, hatásosabb és veszélyesebb nagyhatalom, mint elődje volt – meghatározó tényező a 21. században.



Az ember, aki nagyon kellett, és mégsem kellett ennek az országnak – 100 éve született Göncz Árpád

Ő volt a diktatúrák utáni Magyarország legnépszerűbb politikusa. Máig sem tudta megközelíteni senki az ő népszerűségi értékeit. Szinte minden részhez kapcsolódott, egyikkel sem azonosult. Sokfelé kötődött, sehová sem kötötte oda magát. Megértő volt és kritikus csaknem mindenkivel szemben. Ő lett volna Magyarország eszményi hídembere, ha az elmérgesedett politikai viszonyok hagytak volna teret hídembernek. Páratlanul színes és gazdag életet élt. Volt cserkészvezető, jogász, tisztviselő, újságíró, fegyveres ellenálló, segédmunkás, szakmunkás, agrárszakember, forradalmár, életfogytos rab, műfordító, kritikus, író, ellenzéki aktivista és köztársasági elnök. Minden szerepében magas minőséget képviselt. A rendszerváltás utáni tevékenységéről sok szó esik. Ebben az írásban hosszú életének a rendszerváltás előtti bő kétharmadára összpontosítunk.