Jön az iskolakezdési támogatás, megvan a közmédia ideiglenes vezetője – Newscast Hallgassa meg itt!

#történelem

„Könyörgök, március, jöjj vissza újra!” – 1972 történelmi jelentőségű március 15-éje

Már több mint húsz éve kilökték március 15-ét a pirosbetűs ünnepek és a munkaszüneti napok sorából, amikor ötven évvel ezelőtt a forradalom ünnepének leminősítése elleni lázadás a felszínre tört. 1956 óta először ellenzéki tüntetést tartottak Budapesten. Lényegében ez volt az ellenzéki aktivitás kezdőpontja a Kádár-korszakban. A rendőrség brutálisan fellépett. Néhányan börtönbe kerültek, több száz fiatalt rúgtak ki középiskolákból, egyetemekről, munkahelyekről.

Mit gondoltak 1848-ban a nemzetről és mit gondolunk róla most?

Ha valami sci-fibe illő fordulat hatására egy asztalhoz ülhetne valaki a XIX. század közepéről egy mai honfitársával, tudnának-e úgy beszélgetni egymással, hogy meg is értik a másik problémáit? Nehéz még csak elképzelni is egy ilyen találkozót, hiszen annyi minden lett más a világban és nem csak a monumentális társadalmi és technológiai változásokra kell itt gondolni, hanem a megélt múlt másféleségére és a magyarsággal, illetve nemzettel kapcsolatos eltérő felfogásokra is.

Egy élelmes angol tiszten múlt, hogy népautó lett a Bogár

Megbízhatóságban és marketingben jobb volt a vetélytársainál, és még szerencsésebb is a Volkswagen emblematikus kisautója, a Bogár. Bár már 50 évvel ezelőtt megelőzte gyártásban a Ford T-modellt, nem mindenben okult annak hibáiból.

„A mi harcunkból operettet csinálni nem lehet” – Példabeszéd a készülő tanársztrájkhoz 1912-ből

"Az a parlament, amelynek tagjai nagybirtokosok, főpapok, akik a kisemberek nyomorát, a szegény tanítóknak a helyzetét nem ismerik, nem is ismerhetik, azok nem is bírnak kellő érzékkel az igazi tanítói hivatás iránt" – mondta 1912 júliusának első napjaiban a Budapesten megrendezett VII. egyetemes tanítógyűlés egyik felszólalója. Több mint száz évvel később sem hangoznak idegenül ezek a gondolatok – ezt bizonyítja neveléstörténész szerzőnk írása.

New York-iakat verő felhőkarcoló, T-34-es, tömegkivégzések – az ostromlott Harkiv öröksége

A kétharmad-egyharmad arányban ukránok, illetve oroszok lakta ukrajnai város sokat szenvedett a múltban, a II. világháborúban szinte a földdel vált egyenlővé, aztán újjáéledt, visszaszerezte gazdasági és kulturális jelentőségét. Az orosz támadás óta ismét csatatér.

Ukrajna története az orosz elnyomástól a szovjet terrorig

Legutóbb történetünket ott fejeztük be, hogy 1765-ben II. Nagy Katalin orosz cárnő formálisan is megszüntette az önálló kozák államot, azaz a hetmanátust és ő, majd utódai is mindent elkövettek annak érdekében, hogy beolvasszák az ukrán népet az oroszba.

190 éve halt meg a zseni, aki nélkül alig értenénk valamit az ókori Egyiptom kincseiből

Százkilencven éve, 1832. március 4-én halt meg Jean-Francois Champollion, a rosette-i kő megfejtője, aki megnyitotta az utat a hieroglifák és az ókori Egyiptom világába.

Vitéz Öreg, a 6-3 MVP-je – 100 éve született Hidegkuti Nándor

A száz éve, 1922. március 3-án született Hidegkuti Nándor volt a magyar futballtörténet csúcsának a csúcsa, legnagyobb mérkőzésének legnagyobbja, a magyar gólok felének (ha nem érvénytelenítik egy szabályos gólját, akkor a többségének) szerzője, az egyetemes futballtörténet első hátravont, osztogató, támadásszervező középcsatára, aki nagyon osztályidegen lett volna Rákosi Mátyás Magyarországán, ha nem hamisítottak volna neki egy másik családtörténetet.

Jiří Šedivý: Az ukrán helyzet is jelzi, hogy az EU-nak többet kell költenie védelemre

Brazil gyártmányú szállítógép-pilóták magyarországi képzéséről is tárgyalt Budapesten Jiří Šedivý, az Európai Védelmi Ügynökség főigazgatója, aki felajánlotta, hogy Magyarország vállaljon nagyobb szerepet az EU űrvédelmi programjában. Interjú.

Az emberek alapvetően jók és segítenek egymásnak – ez a napokban is kiderült

Elérkezett az idő, hogy meghackeljük az emberi történelem egyik legmélyebben gyökeredző és legkárosabb alaptézisét. Egy új elmélet szerint ugyanis mi emberek sokkal jobbak vagyunk, mint amilyen a PR-unk.

Ungváry Krisztián: Illiberális állam a kommunizmus áldozatainak emléknapján

A múlt valójában mindig a mának szól, emlékeztet szerzőnk az ismert tételre, és a II. világháború utáni kommunista titkosszolgálat működését felidézve mutat kapcsolódásokat napjainkhoz. Választ ad arra a kérdésre is, hogy mi az ukrán konfliktus tétje Magyarország számára. Vélemény.

Forintvédő biztosoktól a bitófáig: árdrágítás a csirke far-hátas árstop előtt

Az Orbán-kormány néhány élelmiszer esetében elrendelt árplafonja felidézi, hogyan harcoltak az infláció és az árdrágítók ellen a kommunizmusban és más nehéz időkben.

Egy koncepciótlan koncepciós per - In memoriam Sujánszky Jenő

Egy volt ÁVH-s hagyatékából került elő az az állambiztonsági tananyag, amely egy 1956 előtti, a Magyar Rádió elfoglalására készülő összeesküvés példáján keresztül taglalta, miként kell az ilyen ügyeket felgöngyölíteni. A HVG alábbi, 2010. október 6-án megjelent cikkét a 93 éves korában, Párizsban elhunyt ellenálló-forradalmár Sujánszky Jenőre emlékezve közöljük újra, változtatás nélkül.

Miért kivételes a mostani pedagógussztrájk? Rövid történelemórát tartunk

Horthy kiéheztetéssel és rendőrattakkal, Kádár letartóztatással és azonnali béremeléssel vette el a sztrájkolók kedvét a szervezkedéstől. Manapság a munkabeszüntetők dolgát a szolidaritás hiánya és a törvényi szabályozás manipulálása nehezíti.

Miből lesz az éhséglázadás?

Mihez kezd egy társadalom a kivételezettjeivel, és mit tesznek egy társadalommal a kivételezettek? Éric Vuillard a 16. századig megy vissza, hogy a Münzer Tamás vezette lázadás költői metszetén keresztül felrajzolja ennek a viszonyrendszernek az univerzális jegyeit. A Szegények háborúja című kötete zsigeri történelmi tabló, amely több ponton is kapcsolódik a jelenhez.

Kozákok és hadurak: honnan ered az orosz-ukrán ellentét?

A konfliktus csíráit a XVII. században kell keresni, akkor került be a mai Ukrajna területe a fokozatosan megerősödő orosz állam látóterébe.

A véreskezű reformer, a gigászi erejűvé vált Kína atyja – 25 éve halt meg Teng Hsziao-ping

Huszonöt évvel ezelőtt, 1997. február 19-én ért véget Teng Hsziao-ping (vagy akinek pinjin átírással jobban tetszik: Deng Xiaoping) hosszú és fölöttébb változatos élete. Nem érte meg a 21. századot, de mégis ő lehet a 21. század egyik legfontosabb embere. Ugyanis ő találta fel a bolsevik mintájú politikai diktatúra gazdaságilag működőképes formáját, tehát ő gondoskodott arról, hogy a Szovjetunió bukása után is legyen agresszív egypárti diktatúra a nagyhatalmak között, mégpedig iszonyatos tömegénél fogva (is) erősebb, hatásosabb és veszélyesebb nagyhatalom, mint elődje volt – meghatározó tényező a 21. században.

Hitler esete igazolja, ha nem állítják meg időben az agresszort, később már nem is lehet

A nyugati hatalmak – élükön Anglia – hiszékenysége, érdektelensége, rossz helyzetértékelése és a hatalmas vérveszteséggel lezárult első világháború után egy újabb elkerülésének a vágya mind ahhoz vezetett, hogy Hitler minden határt átlépjen – átvitt értelemben és a valóságban is.

Az ember, aki nagyon kellett, és mégsem kellett ennek az országnak – 100 éve született Göncz Árpád

Ő volt a diktatúrák utáni Magyarország legnépszerűbb politikusa. Máig sem tudta megközelíteni senki az ő népszerűségi értékeit. Szinte minden részhez kapcsolódott, egyikkel sem azonosult. Sokfelé kötődött, sehová sem kötötte oda magát. Megértő volt és kritikus csaknem mindenkivel szemben. Ő lett volna Magyarország eszményi hídembere, ha az elmérgesedett politikai viszonyok hagytak volna teret hídembernek. Páratlanul színes és gazdag életet élt. Volt cserkészvezető, jogász, tisztviselő, újságíró, fegyveres ellenálló, segédmunkás, szakmunkás, agrárszakember, forradalmár, életfogytos rab, műfordító, kritikus, író, ellenzéki aktivista és köztársasági elnök. Minden szerepében magas minőséget képviselt. A rendszerváltás utáni tevékenységéről sok szó esik. Ebben az írásban hosszú életének a rendszerváltás előtti bő kétharmadára összpontosítunk.

Orbán Viktor sem maradhatott ki a régi és mai diktátorreceptek tudományos összevetéséből

A XXI. századi autokraták szégyentelenül újrahasznosítják a XX. századi diktátorelődök uralmi receptjeit. Ruth Ben-Ghiat amerikai történész A hatalom megszállottjai című könyve jó néhány megállapításától a magyar olvasónak is heuréka-élménye támad.

1 ... 36 37 38 39 40 ... 78