A kádári hatalmi elit és a társadalom viszonyára világít rá az 56-os intézet új évkönyve
Minden tudományellenes hatalmi ármányt túlélve ismét megjelent az igazi 1956-os Intézet évkönyve, sorrendben immár a 26.
#történelem
FBI-ügynök kontra történészek: megy a vita Anne Frank elárulása körül
Szakértők kétlik, hogy Anne Frankot és családját egy zsidó jegyző árulta volna el.
Szálasi volt híveitől a kommunistákig ívelt a németellenes "nagykoalíció" 1944-ben
A fajvédők azért kerülhettek egy platformra a kommunistákkal, mert a zsidóknál is jobban gyűlölték a németeket. Ám a budapesti ellenállóknak esélyük sem volt – derül ki Bartha Ákos Véres város című új könyvéből.
Erőskezű vezető vagy szadista tömeggyilkos volt Rettegett Iván?
Egy világbirodalom megalkotója, a széthúzó bojárság önkényének letörője vagy paranoiás, elmebeteg tömeggyilkos, Oroszország megrontója. Hol az előbbinek, hol az utóbbinak látták a 475 évvel ezelőtt, 1547. január 16-án megkoronázott első orosz cárt, a nem kevésbé rettegő, mint amennyire Rettegett Ivánt.
Egy előkerült Méray-dokumentum új megvilágításba helyezi Gerő Ernő „egypercesét” Örkényről
Akár többéves börtönt is jelenthetett volna az írónak az az üzenet, amelyet 1949-ben a Rákosi-diktatúra egyik vezetője, Gerő írt egy másiknak, a párt főideológusának, Révai Józsefnek, aki akkor a pártlap, a Szabad Nép főszerkesztője is volt. Alább bemutatjuk Méray Tibor egy eddig nem ismert levelét 1993-ból, amelyben magyarázatot ad arra a kérdésre is, hogy miképp kerülhette el Örkény István a börtönt.
Tiltakozik az Árpád-kori kiállítás einstandolása ellen az MTA tagjaiból létrejött civil kör is
A Stádium 28 Kör nyilatkozatot adott ki az után, hogy az év történelmi kiállításának kurátorait Kásler Miklós minden indoklás nélkül felmentette, majd az utolsó pillanatban a kiállítás szakmai irányítását a Magyarságkutató Intézetnek adta.
Elérhetővé tették az interneten a II. világháborús magyar hősi halottak adatbázisát
Elindult a második világháborúban hősi halált halt, megsebesült és hadifogságba esett magyar katonák internetes adatbázisa, amely bárkinek hozzáférhető, kutatható.
A koronavírus lehet a következő kórokozó, amit teljesen kiirt az emberiség?
A himlő kivételével a történelem során egyetlen járvány kórokozója sem tűnt el, és kevés pandémia ért véget hirtelen, inkább a lassú elmúlása a jellemző.
A zseniális dilettáns, Trója régésze – 200 éve született Heinrich Schliemann
Világcsavargó, kalandor, nyelvzseni, üzleti zseni, amatőr régész és műkincscsempész, akinek a nevéhez a régészet történetének egyik legjelentősebb felfedezése kötődik, bár nem egészen azt fedezte fel, amit felfedezni vélt. Azt inkább pusztította brutális ásatási módszereivel.
Nem Orbánék találmánya az „előre megy, nem hátra”, már Kossuth is ezzel a panellel élt
Amióta a haladás pozitív jelenségnek minősül, nagyjából azóta szeretnek a politikusok előre menni és nem hátra.
2021-ben a közélet, a kultúra, a tudomány és a sport sok nagyságától búcsúztunk
Egy-egy tőlük vett idézettel emlékezünk a sokak által ismert és elismert hazai és külföldi hírességekre.
„Budapest angyalának” listája: különleges kutatás vezethet a vészkorszak egykori túlélőinek nyomára
Több mint kétezer magyar zsidó neve szerepel azon a listán, melyet nemrég a közösségi médiában hozott nyilvánosságra a madridi szefárd intézet, a Centro Sefarad-Israel. Az orvosokat, kereskedőket, szabókat és több ezer társukat az egykori spanyol ügyvivő, Ángel Sanz Briz segítségével sikerült megmenteni, a hős diplomata történetét mégis kevesen ismerik. Madridban most ezen akarnak változtatni, amihez az egykori magyar túlélőkre és leszármazottjaikra is szükség van.
"Ugyanúgy bántunk el a zsidókkal, mint a bolsevisták a burzsujokkal. Ez szégyen. Ez bűn."
„Egy befolyásos kormánytag nézőpontjából követhetjük nyomon a magyar kabinet második világháborús politikáját, méghozzá nem egy történelmi számvetés keretében, hanem a munka dandárjában... minden utólagos korrekció nélkül.” Zsindely Ferenc, Teleki Pál államtitkárának naplója párját ritkító kordokumentum.
"Keserves idők" megkerülhetetlen krónikája Teleki Pál államtitkárának most megjelent naplója
„Konok akarattal” kényszerítette magát naponkénti naplóírásra 1941-től Teleki Pálnak, majd két utódjának is miniszterelnöki államtitkára, Zsindely Ferenc. A kulisszatitkokkal teli, minap megjelent terjedelmes krónika visszatérő témája az öngyilkos kormányfő.
Kecskés D. Gusztáv: Politikai-stratégiai indítékok határozzák meg francia–magyar kapcsolatokat
Emmanuel Macron francia elnök budapesti látogatása alkalmából tekinti át történész szerzőnk a két ország kapcsolatait.
Barbados elszakadása II. Erzsébettől sima ügy, de voltak már cifrábbak is
Olykor egymás ellen háborúztak a brit korona országai, és megesett, hogy hívei ragaszkodtak a királynőhöz a köztársaság kikiáltása után is. Mennyire más ez, mint a horvát-magyar példa!
A szőlőbűvész csodakertje – 100 éve halt meg Mathiász János
Arany János azt mondta róla, hogy ő a szőlészet Petőfije, Ady Endre pedig azt írta a szőlőskertjéről, hogy „ez a kert a csodák kertje”. A száz évvel ezelőtt, 1921. december 3-án elhunyt Mathiász Jánost a legnagyobb szőlészek, borászok között tartják nyilván világszerte. Úgy emlékeznek rá, mint aki a filoxéra pusztítása után föltámasztotta a magyar szőlészetet. Az már kiesett az emlékezetből, hogy bizony a filoxéra elterjesztésében is kitüntetett szerepe volt.
„Hazátlanabb az én szavam a szónál! Nincs is szavam” – 100 éve született Pilinszky János
Amilyen vékony, olyan súlyos életművet hagyott ránk a múlt századi magyar költészet magányos és talányos óriása, Pilinszky János. Egy önpusztító, boldogtalan ember keserű életművét. Az evangéliumi esztétikát hirdette, de az evangélium mint örömhír nem volt jelen sem az életében, sem az életművében.
Elbúcsúzunk egy időre Budapest legendás szállodájától: ilyen volt a Gellért első évszázada
December elsejéig még látogatható Budapest egyik legrégibb és legismertebb szállodája, a Szabadság híd budai feljárójánál álló Gellért. A hotel a Danubius Hotelstől átkerül az Indotek Csoporthoz, amely ötcsillagos luxusszállodaként újítja meg a több mint százéves épületet. A bezárás előtt álló épületben jártunk.
A világhírű zsidó keletkutató, aki Allah Akbart kiáltott – 100 éve halt meg Goldziher Ignác
A nagyvilág szemében korának első számú orientalistája és magyar tudósa itthon majd három évtizeden át intézte utálattal a pesti hitközség piszlicsáré ügyeit. Többnyire éjszaka, alvás helyett írta meg korszakalkotó műveit. Számos ország számos egyetemén kínáltak számára fényes megélhetést nyújtó katedrát, csak a hazájában nem. Mégis itthon várta ki, dühvel és fájdalommal, hogy hajlott korára megélhessen abból, amire hivatva volt.