#történelem

Fel is út, le is út – A magyar-szlovák lakosságcsere 1946–1948

Fel Szlovákiába, le Magyarországra... A legkevésbé sem kölcsönös, hanem éppen ellentétes érdekű felek írták alá a csehszlovák–magyar lakosságcsere egyezményt 1946. február 27-én – éppen 75 évvel ezelőtt. Az egyik fél felszámolni, a másik megmenteni próbálta a csehszlovákiai magyar kisebbséget. Mindkettő tudott volna erre jobb lehetőséget, de a világhelyzet ezt engedte. A csehszlovákiai magyarság szörnyű megpróbáltatásokon ment keresztül a hontalanság, a kiszolgáltatottság és kilátástalanság éveiben a világháború után. De végül is sokkal nagyobb rész maradt meg belőle, mint a magyarországi szlovák kisebbségből.


Az álnéven élő magyar betörőkirály ékszereit vásárolta a bécsi elit – Magyar svindlerek, 2. rész

Európa nagyvárosainak ékszerüzleteit rámolta ki falbontással, a lopott szajrét pedig saját bécsi ékszerüzletében értékesítette az osztrák elitnek Moránszky Gyula, akit valójában nem is így hívtak. Költekező sógorának és egy szemfüles osztrák detektívnek köszönhette lebukását. Dezső András magyar szélhámosokról, svindlerekről szóló cikksorozatának második részében a múlt század húszas éveinek egyik nemzetközi szinten is nagypályás bűnözőjével ismerkedhetünk meg.




Kőkorszaktól az űrkorszakig: az arany az igazi pénz - I. rész

Szokták mondani, hogy az arany örök. Egyszerű marketingfogásnak hangzik ez a mondat, de valójában igaz. Elég hozzá megismerni az arany történelmét. Mi épp ezt tesszük 4 részes cikksorozatunkban, kicsit belepillantva a jövőbe is, ami minden bizonnyal egy újabb kiemelkedően fontos gazdasági korszakot rejt a nemesfém számára.





A magyar alvilág legjobb hamisítója, a Svéd – Magyar svindlerek, 1. rész

Csak kevesen ismerték személyesen, mert kevés emberben bízott meg. Egy szekrény méretű testőr kísérte éjjel-nappal, a kilencvenes években ő állította elő a legjobb hamisítványokat, legyen szó útlevélről, igazolványról, jogosítványról vagy bármilyen okmányról. Megnyerő modora, jó kommunikációja megtéveszthette azokat, akik nem tudták, hogy ő Svéd, az alvilág egyik legjobb hamisítója. A magyar szélhámosokról, svindlerekről szóló cikksorozatunk első része róla szól.





Amikor a kommunista élcsapat tagja írta le a sztálini terror valóságát, Kádárék a lektort büntették

A legmegbízhatóbb, látszólag minden gyanún felül álló káderekkel szemben még fokozottabb éberségre van szükség – vonta le az ősrégi bolsevik tanulságot a kádári apparátus az után, hogy 1970 végén a cenzúra hálóján átcsúszott egy munkásmozgalmi veterán, Sík Endre „politikailag hibás” memoárja. Ez az a kor, amikor a fogmosó tévémaci sem köphetett akármikor.



Miért csak 50 éve kaptak választójogot a nők Svájcban?

Európa legrégibb és legelső demokráciája volt az utolsó a számottevő demokratikus államok sorában, ahol a nők szavazati jogot kaptak – éppen ötven évvel ezelőtt, 1971. február 7-én. Ez nem ellentmondás, hanem maga a magyarázat. Svájc demokráciája volt régi hagyományainál fogva a legközvetlenebb. Itt az alkotmány legapróbb módosítását is népszavazással kell elfogadtatni. Másutt akkor kaptak a nők szavazati jogot, amikor a férfi politikai elit készen állott rá. Svájcban meg csak akkor, amikor az egész ország férfi népe állott erre készen. Hiszen a nők szavazati jogáról értelemszerűen mindenhol csak férfiak szavazhattak.