Rántott húsos szendvics Rákosrendezőn és bécsi szelet a bécsi gyorson. Az Utasellátó szocialista óriásvállalat e két állomás között kitöltött mindent, földön, vízen és levegőn. Retróvilág, retrókereskedelem.
Ott voltunk Auschwitz nyitásakor és zárásakor – mondhatták el magukról a holokauszt első női transzportjának túlélői. A csaknem ezer, Szlovákiából elhurcolt lány és fiatal nő történetéről mégis alig tudunk valamit. Egy nemrég megjelent könyvből a lányok sorsával párhuzamosan a haláltábor gépezetenének a működésébe is betekintést kapunk. Egy olyan folyamatba, amelynek a végén ezek az emberek csak azt tudták mondani: „olyasmivé váltunk, amire nincsenek szavak”.
A nyolcvanas évek egyik legendás nyomozása során új módszerrel húztak csőbe egy betörőbandát a zsaruk, köztük a mostani belügyminiszter, aki akkor még fiatal rendőr volt. Dezső András magyar szélhámosokról, svindlerekről szóló cikksorozatának következő fejezete.
A második világháború után a Szovjetunióba hurcolt hadifoglyok több mint 10 millió adata között kell rendet tenniük a Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársainak.
Lehetnek benne elírások, félrefordítások, ellentmondásos információk, ám már megtekinthető a Magyar Nemzeti Levéltár honlapjára felkerült, 682 ezer kartonból álló hiánypótló gyűjtemény, amely a még élő elhurcoltak, az utódok és a történészek számára egyaránt fontos lehet.
Az emberiesség elleni bűntett és a népirtás nürnbergi perig ismeretlen fogalmát két jogtudós honosította meg a nemzetközi jogban. Philippe Sands jogászprofesszor, az angol PEN Club elnöke a családjával is összefonódó történetüket a Kelet–nyugati utca című könyvében örökítette meg.
Walter Pehlének kulcsszerepe volt abban, hogy Németország elkezdett szembenézni a náci múlttal. A magyar kultúra elkötelezett barátja, támogatója volt, sokszor tartott előadást Budapesten.
A gazdag menők a páholyban ültek és reménykedtek, hogy a sameszaiknak sikerül elcsalni a futamot. Utálták Parizert, a zsidó zugbukmékert, akit legszívesebben keresztre feszítettek volna, mert a legtöbb esetben vitte a téteket. De megbíztak benne, mert ha nyertek, Parizer mindig fizetett. Dezső András magyar szélhámosokról, svindlerekről szóló cikksorozatának újabb epizódjában a Kerepesi úti ügetőn belül működő illegális bukmékerkedésbe vezet be minket olyan tanúk elmondása alapján, akik a nyolcvanas években és a kilencvenes évek elején maguk is tiltott szerencsejátékokból éltek.
Az 1871-es népfelkelés megrengette a társadalmi hierarchiát és jelentős közéleti szerephez juttatta a nőket is. Emancipációtörténeti szempontból ez kulcsfontosságú, bár az, hogy választójogot kapjanak, akkor még szóba sem jött.
Amilyen híres volt, olyan elfeledett lett. Minden idők egyik legsikeresebb filmje, a kilencszeres Oscar-díjas Az angol beteg kellett hozzá, hogy a filmbéli Almásy László nyomán az egészen másképp élt és halt valódi Almásy László Ede iránt is feltámadjon az érdeklődés, és kiderüljön például, hogy meleg volt.
Miért csökkent a termelés a munkások államában, milyen méreteket öltött a terror, ki volt az a két, későbbi horthysta miniszterelnök, aki a vörösöket szolgálta? Ezeket a kérdéseket is körbejárja a kutató a Tanácsköztársaságról most megjelent kötetében.
Lehet-e jogos örököse a család egy diktátor vagyonának, ha ő azt a diktatúra idején jogtalanul szerezte? Spanyolországban egyre inkább nemmel válaszolnak erre a kérdésre, és igyekeznek visszaszerezni a vagyontárgyakat Franco tábornok famíliájától.
Nem a Freeszfe volt az első egyesület, amely megkapta oktatási célra a Damjanich utca 4. szám alatti épületet. Működött ott már egy olyan iskola, ahova Darvas Ivántól Szentágothai Jánosig számos ismert tudós és művész járt, amelyről Karinthy Frigyes is írt és amely Német Birodalmi Iskolaként, amíg csak tudott, ellenállt a Harmadik Birodalomnak.