#történelem




Nem, nem Orbán Viktor akart Egyesült Európai Államokat

Elég magasra tettük a lécet, amikor az uniós csatlakozás 15. évfordulóján az EU történetéről kérdeztük olvasóinkat. Kvízünkben arra voltunk kíváncsiak, mennyire ismerik a bővítési folyamatot, az euróövezet és a schengeni zóna tagjait, az EU fontosabb mérföldköveit. Mint kiderült, sok tévhit él még olvasóink körében is az unióval kapcsolatban, ezeket próbáljuk meg most eloszlatni.



A hatalmas Trianon-emlékmű Orbán Viktor zavarának állít örök emléket

A héten nyilvánosságra kerültek a centenáriumi Trianon-emlékmű tervei, amelyek elég gigantikusak bizonyultak ahhoz, hogy első pillantásra senki se vegye észre a megrendelő valódi célját: úgy alkotni bombasztikusat, hogy azt csak az lássa, aki tudja, merre kell keresni. Egy Gyurcsány-kormány is épp így oldotta volna meg a feladatot. Orbán Viktornak a jelek szerint a háta közepére sem kell a jövőre esedékes századik évforduló. Ez a hvg.hu heti belpolitikai elemzése.



Ravasz trükkel játszották ki a magyar művészek a titkosszolgálatot

A volt keleti blokk kulturális ellenállásáról folyt nemzetközi kutatás a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével. Szamizdatok, beatmisés dokumentumok vagy éppen a Fekete Lyuk koncertfelvételeinek lelőhelyeit gyűjtötték össze. Miben különbözött a magyar disszidens kultúra a romántól vagy a csehszlováktól, és milyen tanulságokkal szolgál a 80-as évek undergroundja? Apor Péter történésszel beszélgettünk.



A szabadságharc tényleg beindította a szerelmet

Az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról általában annyit tudunk, amennyit a korabeli értelmiség, a politikusok és az írók, költők erről megírtak. De hogy élte meg a sorsfordító eseményeket a hétköznapi ember? Álltak-e nők a délceg honvédek mellett, mikor csatába indultak? Divat volt-e a borotválkozás a szakállas, bajszos tablóképek korában? A kérdésekre a Guerilla című film rendezője, Kárpáti György Mór és Fónagy Zoltán történész válaszoltak.




Megfejtették, hová menekültek pompeji túlélők

A Vezúv kitörése i. sz. 79-ben csaknem kétezer ember halálát okozta Pompejiben és Herculaneumban. De sokan elmenekültek, és egy új kutatás azt derítette fel, hogy hol telepedtek le az után, hogy az otthonuk hamuvá lett.