Miért kulcskérdés egy közösség mitológiája, illetve a mitológia legfőbb hordozója, a film? Hogy hat a film az identitásra, miként értelmezi a jelent, hogyan épít múltat? Mi történt Magyarországon a filmmel?
Nincs ennél régebbi autó, melyen ott virítana a Porsche név, ennek megfelelően várhatóan sok-sok millió euró ellenében cserél majd gazdát a 80 éves sportkocsi.
Miért nem lehet hagyományos módon tanítani a történelmet? Mit kezdjen egy tanár a 20. századdal, amikor a politika is állandóan újra próbálja írni azt? Az ismeretekre vagy a diákok készségeinek fejlesztésére érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni? Foki Tamással, az ESTÖRI nevű történelmi verseny zsűrielnökével, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatóhelyettesével beszélgettünk.
14 történelmi játékfilm forgatókönyvének fejlesztésére adott pénzt a Magyar Nemzeti Filmalap. Ez alapján film készülhet majd Szendrey Júliáról, a Mátyás király seregét kísérő nőkről, de Bartók Béla élete és egy 1989-es történet is vászonra kerülhet.
Az esszékérdések kiszivároghattak az érettségi előtt, az Oktatási Hivatal feljelentést tett.
Állítólag kedden már az országban sok helyen tudták a diákok a mai középszintű történelemérettségi esszéfeladatainak témáit. Egy fotó terjed erről a Facebookon, de más információk is megerősítik. Az Oktatási Hivatal büntetőfeljelentést tett.
A vizsgázóknak a négy esszétémából kettőt kell megírnia, egy rövidet és egy hosszút.
Reggel nyolc óra óta vizsgáznak az érettségizők.
Elég magasra tettük a lécet, amikor az uniós csatlakozás 15. évfordulóján az EU történetéről kérdeztük olvasóinkat. Kvízünkben arra voltunk kíváncsiak, mennyire ismerik a bővítési folyamatot, az euróövezet és a schengeni zóna tagjait, az EU fontosabb mérföldköveit. Mint kiderült, sok tévhit él még olvasóink körében is az unióval kapcsolatban, ezeket próbáljuk meg most eloszlatni.
A héten nyilvánosságra kerültek a centenáriumi Trianon-emlékmű tervei, amelyek elég gigantikusak bizonyultak ahhoz, hogy első pillantásra senki se vegye észre a megrendelő valódi célját: úgy alkotni bombasztikusat, hogy azt csak az lássa, aki tudja, merre kell keresni. Egy Gyurcsány-kormány is épp így oldotta volna meg a feladatot. Orbán Viktornak a jelek szerint a háta közepére sem kell a jövőre esedékes századik évforduló. Ez a hvg.hu heti belpolitikai elemzése.
Ez a világ legkönnyebb selyemruhája, és kétezer éve készült.
A volt keleti blokk kulturális ellenállásáról folyt nemzetközi kutatás a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével. Szamizdatok, beatmisés dokumentumok vagy éppen a Fekete Lyuk koncertfelvételeinek lelőhelyeit gyűjtötték össze. Miben különbözött a magyar disszidens kultúra a romántól vagy a csehszlováktól, és milyen tanulságokkal szolgál a 80-as évek undergroundja? Apor Péter történésszel beszélgettünk.
Trianon-konferencia kezdődött a Magyar Nemzeti Múzeumban, ahol Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója méltatta Horthy Miklóst, és a két világháború közötti elit jó teljesítményét.
Az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról általában annyit tudunk, amennyit a korabeli értelmiség, a politikusok és az írók, költők erről megírtak. De hogy élte meg a sorsfordító eseményeket a hétköznapi ember? Álltak-e nők a délceg honvédek mellett, mikor csatába indultak? Divat volt-e a borotválkozás a szakállas, bajszos tablóképek korában? A kérdésekre a Guerilla című film rendezője, Kárpáti György Mór és Fónagy Zoltán történész válaszoltak.
Jövőre végre kiderül, hogy mit is csinált a Vatikán a holokauszt idején.
A Vezúv kitörése i. sz. 79-ben csaknem kétezer ember halálát okozta Pompejiben és Herculaneumban. De sokan elmenekültek, és egy új kutatás azt derítette fel, hogy hol telepedtek le az után, hogy az otthonuk hamuvá lett.
Ringatózó csípők! Káprázatos déltengeri hangulat! YouTube-történelem!
