A korrupcióellenes világnapon az ENSZ, az IMF és az egyik legismertebb nem kormányzati szervezet, a Transparency International is sok adatot tett közzé. Kongótól, Afganisztánon és Brazílián át a legfejlettebb európai országokig a csúszópénz és a közbeszerzések körüli oltári lenyúlások „mozgatják” a gazdaságot.
Megszüntette a nyomozást, illetve egy évvel elhalasztotta a vádemelést a székesfehérvári járási ügyészség Szentesi Kálmán ügyében, aki azzal híresült el, hogy a kormányzati korrupció elleni tiltakozásul visszakérte az adóját. Azért csak azt, mert kizárólag a személyi jövedelemadóját akarta visszakérni, az egészségügyi hozzájárulást nem. A Transparency International szerint az ügyészség jól döntött.
Nyilvánosak a tao-pénzek, az erre vonatkozó adatokat ki kell adni – mondta ki a Kúria szerdán abban a perben, amelyet a Transparency International indított az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium ellen. De ettől még a magyar sport továbbra is tele lesz nehezen követhető pénzekkel.
A Kúria jogerősen is kimondta, hogy nyilvánosak azok a pénzek, amelyekkel a vállalkozások támogatják a sportegyesületeket, elsősorban az Orbán Viktor számára kedves labdarúgást.
A friss HVG címlap ztorijában a Polt vezette ügyészség tevékenységét elemzi, táblázatban mutatjuk, hogy állnak, illetve nem állnak a kényes ügyek.
Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke sajtóinformációk szerint megtiltotta, hogy a magyar bírók részt vegyenek egy olyan luxemburgi továbbképzésen, amelyet a versenyjogi visszaélések elleni küzdelem témakörében szervezett a Transparency International – olvasható az MSZP közleményében.
Hosszú időhúzás után kiadták az elemzéseket, amelyeket Matolcsy unokatestvérének cége készített a jegybank alapítványainak.
Amíg az uniós források felhasználásával a nemzeti hatóságok szerint nincs nagy baj, az EU csalásellenes hivatala, az OLAF nem így látja. Magyarul: nálunk a legkevésbé hatékony a hazai ellenőrzés, miközben a korrupcióban az élen állunk.
Orbán Gáspár a Bibó István Szakkollégium tagja, ők az elsők között álltak ki a CEU mellett is.
A letelepedési államkötvények átláthatatlanul működő kereskedő cégeket gazdagítanak, Magyarország azonban egy fillér haszonra sem tesz szert – ezt állapította meg a Transparency International Magyarország és az Investment Migration Council közös tanulmánya.
A jegybank felülvizsgálati kérelemmel fordulhat a Kúriához az MKB-privatizáció nyilvánosságát előíró jogerős döntés ellen - valószínűsíti a pert vivő ügyvéd. Ha mégis kiadják az adatokat, akkor is taktikázhatnak úgy, hogy valójában ne derüljön ki semmi. Egy másik MKB-ügyben az MNB foggal-körömmel ragaszkodik az adatok titkosságához.
Jogerősen kötelezte a bíróság az MNB-t, hogy adja ki, kinek adták el az MKB-t. A bíróság érvelése szerint a bank részei nemzeti vagyont képeztek, ezért van szükség az átláthatóságra.
Alaptalan Kovács Zoltán kormányszóvivő állítása, miszerint a Transparency International (TI) 2010 előtt nem tett hasonló kritikus megjegyzéseket, mint most – reagált közleményében a szervezet. Ezt bizonyítandó, Orbán Viktor egyik 2008-as nyilatkozatát is felidézték.
A kormányszóvivő szerint Gyurcsányék alatt nagyobb volt a korrupció, és nincsen olyan jelzés, ami alapján Magyarországon most nagyobb aggodalomra lenne ok a korrupcióval kapcsolatban.
Erre az összefüggésre hívja fel a figyelmet a Transparency International kutatási igazgatója. Finn Heinrich a 2016-os jelentést kommentálva megállapítja: a populista politikusok felemelkedése jelentős részben annak köszönhető, hogy bírálják a korrupt eliteket, szembeállítva annak tagjait a marginalizálódó munkavállalókkal.
Gulyás Gergő szerint helyes, hogy a TASZ, a Transparency International és a Helsinki Bizottság nem titkolja, hogy a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványtól is kapnak támogatást.
Amúgy sincs jó állapotban a civil szféra Magyarországon, de a kormányzat mostani támadása sokakat elbizonytalaníthat, hogy akarják-e ezt az egészet – mondja Antal Attila, A civilek hatalma című kötet szerkesztője.
Németh Szilárd csütörtöki sajtótájékoztatóján kiderült, hogy a kormány nagyjából milyen komolyságú emberre bízta a civilek elleni lejárató kampányát. A Fidesz-alelnök volt, hogy nem mondott igazat, volt, hogy a saját korábbi nyilatkozatából kihátrált, máskor meg egyszerűen belezavarodott a szavaiba. Slusszpoén: nem a szervezetek, a vezetőik vagyoni helyzetére kíváncsiak.
A kormány bizonyára úgy érzi, hogy a civilek ne pofázzanak, mert a dolguk legfeljebb a jótékonykodás. A hvg.hu-nak nyilatkozó jogvédők már számítottak a támadásra, hiszen az egész nem Németh Szilárd abszurd megnyilvánulásával kezdődött.
A volt LMP-s parlamenti képviselőt kérdeztük, mit gondol arról, hogy a miniszterelnök azt a civil szervezetet is el akarja takarítani, amely magát Orbán Viktort is védte a "gyurcsányi terror" idején.
