G. Tóth Ilda
G. Tóth Ilda
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Amíg az uniós források felhasználásával a nemzeti hatóságok szerint nincs nagy baj, az EU csalásellenes hivatala, az OLAF nem így látja. Magyarul: nálunk a legkevésbé hatékony a hazai ellenőrzés, miközben a korrupcióban az élen állunk.

„Nem azért kapok fizetést, hogy frusztrált legyek” – válaszolta Giovanni Kessler OLAF-főigazgató egy pénteki konferencián arra a kérdésre, mennyire zavarja, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatalnak nincs jogosultsága a tagországokban feltárt korrupció büntetésére. „Nem az a lényeg, hány ügyet tárunk fel, hanem szimbolikus a szerepünk, és ráébresztjük a tagországok állampolgárait, hogy a kormányuk nem tesz meg mindent a korrupcióval szemben” – fűzte hozzá.

Az EU pénzügyi alapjait károsító szabálytalanságok 2015-ben 3,2 milliárd eurót tettek ki, ám önálló uniós vádhatóság hiányában ritkán kerülnek bíróság elé az elkövetők. Az OLAF 2015-ben csalások és más szabálytalanságok miatt 888 millió euró visszafizettetését javasolta az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak. Arra azonban nincs felhatalmazása, hogy monitorozza és számon kérje a helyi felelősökön, kivizsgálták-e a korrupciógyanús ügyeket. Vagyis sokszor hatástalanok az ajánlásai. Magyarországon például 22 esetben javasolta a szervezet a magyar szerveknek, hogy indítsanak eljárást, ám mindössze egyszer jutott el a folyamat a vádemelésig – hangzott el a Transparency International konferenciáján, amelyre ugyan több mint tucatnyi meghívót kiküldtek a szervezők kormányzati szereplőknek, kormánypárti kutatóintézeteknek, ám közülük senki sem jött el.

Giovanni Kessler, az OLAF főigazgatója
©

Erre részben magyarázat, hogy eközben egy másik konferencián beszéltek a kormányzat illetékesei az előző, 2007-2013-as uniós pénzügyi ciklus támogatásairól. Ott viszont inkább a sikerekről esett szó. A Fidesz viszont reagált a konferenciára, az elmúlt hetekben bevett módon: "A Transparency a Soros-féle korrupció része" - áll közleményükben.

Pedig a korrupció égető probléma Magyarországon is – mutattak rá a felszólalók. A honi nemzeti hatóságok az uniós források 0,9 százalékának elköltésénél tapasztaltak valamiféle szabálytalanságot, miközben az unióban ez az átlag 1,9 százalék. „Ez jelenthetné azt is, hogy Magyarországon kisebb a korrupció, ám a valóságban inkább arról lehet szó, hogy nem elég hatékony az ellenőrzés” – mutatott rá Giovanni Kessler. Az OLAF ugyanis – a 0,9 százalékos hazai „felderítéssel szemben” –  a források 3,5 százalékának felhasználásánál  gyanított valamilyen problémát. Uniós átlagban pedig ez az arány mindössze 0,4 százalék, vagyis mintegy kilencszer gyakoribb a magyarországi zűrös pénzköltés, mint más országokban.

Határok nélkül

Kessler szerint a legaggasztóbb  trend a határokon átnyúló korrupció, valamint az, hogy egyes országokban a korrupció rendszerszerűen kapcsolódik a kormányzáshoz. Az 1990-es évek végén például Olaszországban a közbeszerzések a pártfinanszírozás bújtatott módját jelentették, Ukrajnában pedig a közelmúltban oligarchák álltak nagyon közel az országot irányító politikusokhoz. Magyarországon a költségvetés átláthatatlanságát kifogásolta a szakember, aki több mint hat éve áll az OLAF élén. Pozitívumként említette viszont, hogy lassan, de biztosan javul az együttműködés az uniós és a magyar szervek között.

A szakember a megoldást a független uniós vádhatóság felállításában látja, ám ez erről szóló tervet többek között éppen a magyar kormány fúrta meg. Így az végül önkéntes alapon, a 28-ból 16 uniós ország részvételével indul el az uniós források felhasználásával, illetve a határon átnyúló áfacsalással foglalkozó ügyészség, Magyarország, Lengyelország, Olaszország, Hollanbdia és a hamarosan kilépő Egyesült Királyság kivonja magát a hatásköre alól. „Márpedig a távolmaradó tagállamok területén nem lesz jogosult önállóan eljárni az uniós ügyészség” – sajnálkozott Kessler.

A függetlenség márpedig hatásos

„Tíz-tizenöt éve a korrupció rendszerszintű volt Romániában, ám amióta 2005-ben az ország létrehozta a DNA-t, vagyis a romániai Korrupció Elleni Nemzeti Igazgatóságot, azóta hatalmas előrelépés történt”–  állt elő a pozitív példával Laura Codruta Kövesi, a DNA-t vezető ügyész. Míg 2006-ban még csak 360-an kerültek bíróság elé korrupciós vádakkal, addig tavaly már mintegy háromszor többen: 1271-en. Az elítéltek száma pedig a 2006-os 155-ről 870-re nőtt, köztük magas rangú személyek, például miniszterek, szenátorok és bírók is szerepeltek. 2013 és 2016 között pedig egy miniszterelnök és hat miniszter ellen született elmarasztaló bírósági ítélet korrupció miatt.

©

A DNA ügyészei és rendőrei teljesen függetlenek, nem tartoznak sem a parlament, sem a belügyi tárca vagy a rendőri szervek felügyelete alá. Tevékenységüket ugyanakkor duplán ellenőrzik, minden ítéletet csekkolnak a bírók is. A DNA-nál legalább hatéves ügyészi gyakorlattal lehet csak dolgozni, és nagyon magas etikai szabványoknak kell megfelelni – mutatott rá Kövesi.

Korlátokkal azonban a román független hatóság is küzd: gyakori probléma, hogy a korrupcióval meggyanúsított személyek nem a saját nevükön tartják a vagyonukat, hanem valamelyik családtagjukén. A jelenlegi szabályok szerint pedig csak azt lehet elkobozni tőlük, ami papíron is a sajátjuk. Ezen a korláton lazít hamarosan az úgynevezett kibővített vagyonelkobzás intézménye – újságolta a főügyész.

Mutyi, mutyi, mutyi

„2010 óta különösen megnőtt a korrupció Magyarországon, akkor ugyanis olyan politikai váltás történt, hogy a nyugati mintát követő pártok kihullottak a hatalomból” – mondta Tölgyessy Péter alkotmányjogász, aki úgy látja:

Magyarországon szinte csak szürkezóna van

Tölgyessy szerint a XIX. században is magas volt a korrupció, ám „legalább az világos volt Mikszáth és Móricz világában, hogy mi a jó és mi a rossz”. Ferenc József idején a korrupció nem érte el a politika csúcsát, az elképzelhetetlen lett volna, hogy a miniszterek korruptak legyenek.

„Nálunk nem válik be a nyugati út” – mondta Tölgyessy, aki szerint a Fidesz rendszere arra épül, hogy az állam mozgatja a gazdaságot, „újra a hatalom által egyben tartott ország lettünk”.  Tölgyessy szerint vérbeli kelet-európai eszme, hogy úgy lehet felemelkedni, ha elvesszük a másét . „Ez máig alaptétele a magyar politikának, nálunk megvalósul az a dosztojevszkiji alaptétel, hogy a bűnön keresztül lehet eljutni a megváltáshoz”. Az afféle kis állampolgári korrupció ugyan visszaszorult, így például a gyorshajtók már aligha tudják lefizetni a rendőrt, ám eközben szinte nincs olyan önkormányzati vezető, aki ne volna érintett valamilyen ügyben.

Tölgyessy szerint a kis állampolgári korrupció erősebb volt a Kádár rendszerben, mint most, de visszatértünk ahhoz, hogy az állam sulykolja, "vegyünk el a rosszaktól", ami most a romlott baloldali elitet és a multikat jelenti. Pedig  "ha volt egy ember, aki a Kádár rendszer mutyizását meg akarta szüntetni, azt Orbán Viktornak hívták." 

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
7 dolog, amiből kiderül, nárcisztikus-e a párja

7 dolog, amiből kiderül, nárcisztikus-e a párja

Megsemmisült a DK könyvelése és az összes, Hadházynak gyűjtött aláírás is

Megsemmisült a DK könyvelése és az összes, Hadházynak gyűjtött aláírás is

Felújították a 108 éves Frankensteint, és elég para lett az eredmény – videó

Felújították a 108 éves Frankensteint, és elég para lett az eredmény – videó

Pár ezer forinttal és vízforralóval csábítaná magához az állami áramszolgáltató az E.ON ügyfeleit

Pár ezer forinttal és vízforralóval csábítaná magához az állami áramszolgáltató az E.ON ügyfeleit

Élőben cenzúrázott a kínai tévé

Élőben cenzúrázott a kínai tévé

Megható jelenet: a holland focista vigasztalta a román bírót a meccs végén

Megható jelenet: a holland focista vigasztalta a román bírót a meccs végén