A külföldi befektetők és a magyar gazdaság szereplői is elfogadták, hogy korrupt környezetben kell mozogniuk, annyira csábító volt az olcsó pénz, az emberek nagy többsége pedig egyszerűen belefásult ebbe – olvasható a Tárki most közzétett idei Társadalmi Riportjában. Martin József Péter azonban azt is bemutatja: a korrupció hosszú távon emészti fel a rendszer legitimációs forrásait.
A Simonka Györgyhöz köthető uniós támogatású projektekről érdeklődött a szervezet.
Milliárdos kárt okozhattak a bizniszpártok az államnak, mégis több parlamenti választás telt el úgy, hogy többségük büntetlenül szerezhette meg a költségvetési támogatásokat. Most az egyik leghíresebb kamupártos ellen jutott el vádemelésig a vizsgálat, ám a jogvédők szerint eső után köpönyeg a mostani vizsgálat, különösen, hogy az állam eddig sem tudta visszaszerezni a kamupártoknak adott pénzeket.
Határidőn túli besorolást kapott a magyar állam követelése a bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével vádolt fideszes képviselő kft.-jének felszámolásakor.
Elfogadóbbak lettek a magyarok a hétköznapi korrupcióval szemben és kevésbé aggódnak az állami szintű korrupció miatt is. De ebben a kérdésben is kettészakadt az érzékelés, az emberek a korrupcióhoz is a pártszimpátia alapján állnak.
Egy másfél éve húzódó eljárást zárt le nemrégen a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése.
Akár 90 napig is elhúzhatják a minisztériumok, állami cégek a közérdekű adatigénylésekre való válaszadást, ha az igénylés teljesítése szerintük a vészhelyzettel összefüggő közfeladataik ellátását veszélyeztetik. Bár elsőre úgy tűnhet, ez a kitétel nagyban leszűkíti azoknak a körét, akik 90 napig várathatják a kérdezőt, valójában egy gumiszabályról van szó: bárki bemondhatja, hogy emiatt hosszabbít, vélhetően senki sem fogja ellenőrizni a magyarázat valóságtartalmát.
Benkő Tiborék helyszínre rendelt irányító csoportjai első körben valószínűleg még csak logisztikához és objektumvédelemhez értő honvédekből állnak majd, ha viszont a rendkívüli helyzet súlyosbodik, akkor bekövetkezhet bármelyik cég felügyelet alá vonása a közérdekre hivatkozva. Az első körben kiválasztott cégekhez már javában érkeznek az irányítócsoportok, amelyek óhatatlanul belelátnak majd kényes, akár komoly értéket képviselő üzleti titkokba is.
Mekkora károkat okoz, hogy az EU második legkorruptabb országa vagyunk, és hogy az EU-s pénzek körül is sok a korrupciógyanú? Mit tehetnek a civil szervezetek, az uniós hatóságok, és mi az állam feladata? Ez volt a fő témája a Transparency International konferenciájának, ahol az OLAF főigazgatója is felszólalt, de a kormány is odaküldött egy helyettes államtitkárt.
Az ügyészség szóvivője megerősítette, hogy tervben van a találkozó a két fél között. A téma: az uniós pénzek felhasználása.
A Transparency International csütörtökön közzétett jelentése szerint immár az EU második legkorruptabb állama Magyarország. „Soros” – mondta erre a kormány.
Még szomorúbb a magyar korrupciós helyzet, ha látjuk, hogyan teljesítenek mások. Rajtunk kívül a régiónkból egyedül Szlovénia rontott a korrupciós állapotán 2012 óta, de ők is csak 1 pontot estek vissza a százas listán, míg mi 11-et.
Az EU második legkorruptabb országa vagyunk. A korrupció a rendszer része lett, nem mellékhatása – áll a TI jelentésében, amelyből az is kiderül: az EU-forrásból finanszírozott közbeszerzéseknél kiosztott pénz húsz százalékát Mészáros Lőrinc cégei nyerték el. Vannak jó hírek is azért a jelentésben.
A korrupció már eszköz a hatalom kezében. És ez már a sajtószabadság állapotára is kihat. A Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója tanulmányában feltárta a médiaszabadság és a korrupció közötti összefüggéseket. „A médiaszabadság hanyatlása, mind a korrupció intézményesülése beleillik a regionális és – részben – a globális trendekbe, a magyar esetben mindkét változónak különleges jellegzetességei vannak.”
Ha közpénzről van szó, a közérdekű adatok nyilvánossága fontosabb lehet az üzleti titoknál.
Hétfő délután Budapesten a Mozsár Bisztróban a Transparency International Magyarország a Korrupcióellenes Világnap alkalmából tartott konferenciát. Az egyik szekcióban olyan független polgármestereket kérdeztek a friss tapasztalataikról, akik nemrég vették át a hatalmat fideszes elődjeiktől.
London nem csak a világ egyik legnagyobb üzleti központja.
A kispesti polgármester a hvg.hu kamerája elé állt, de kérdéseket nem lehetett feltenni neki abban az ügyben, amelyet múlt héten korrupciós botrányként tálalt a kormánymédia. A Transparency International feljelentést tett az ügyben kiszivárgott felvételek miatt, szerintük nem kizárt, hogy a felvételek manipuláltak, de ha igaz, ami elhangzik, az számos bűncselekmény gyanúját felveti. A kispestieket is megkérdeztük arról, mit hallottak a hangfelvételről.
Kikértük, hogy a tárcák összesen mennyi pénzt akartak beszedni a közérdekű adatigénylések megválaszolásáért azóta, hogy fizetőssé tették az információk kiadását. Kiderült, volt miért aggódnia azoknak a civileknek, akik a kezdetektől fogva ellenezték a módosítást, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) például több mint 4 millió forint költségtérítést kért 10 adatigénylés után, de a tárca még így is elbújhat a XIX. Rendőrkapitányság mögött, amely 11,5 millió forintot szeretett volna beszedni egyetlen válaszért.
A Transparency International szerint így nem kell trükközni, viszont szinte lehetetlen megismerni a valós kampányköltéseket.
