Jogerősen kötelezi a bíróság a Magyar Nemzeti Bankot, hogy hozza nyilvánosságra, kinek adta el az állam az MKB Bankot. A Transparency International Magyarország és a Magyar Narancs újságírója által indított perben hozott csütörtöki ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla azzal indokolta, hogy az állam által megvásárolt MKB-részvények nemzeti vagyont képeztek, és ezért - az Alaptörvény rendelkezései szerint - azokat csak átlátható tulajdonosi szerkezetű vevőnek lehet(ett volna) eladni.

A Kúriához fordulhat a jegybank

"Nem számítunk arra, hogy az MNB 15 napon belül kiadja a kért adatokat" – mondta a hvg.hu-nak Karsai Dániel, a pert vivő ügyvéd. A jegybank ugyanis valószínűleg felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához a jogerős döntés ellen, amire 60 napja van. Ha nem tenné, s az adatokat sem közli, végrehajtást lehet indítani vele szemben, de ilyesmi Magyarországon még nem történt.

Kérdéses az is, nem taktikázik-e majd a jegybank az adatok kiadásában. A privatizált MKB három vevője ugyanis a CIG biztosítóhoz köthető Pannónia Nyugdíjpénztár, az állítólagos kínai és indiai befektetők által Luxemburgban létrehozott, Rakesh Kumar Aggarwall indiai üzletember által felvállalt Blue Robin alap és az innovatív fizetési megoldásokon munkálkodó magyar vállalkozók által gründolt Metis Magántőkealap – közülük az utóbbi kettő befektetői háttere rejtélyes.

Elképzelhető, hogy az MNB csak az alapokat létrehozók és az azokat kezelők adatait hozza nyilvánosságra – amit többé-kevésbé eleve tudni lehet –, a mögöttük álló befektetőkét viszont nem, pedig valójában ők pengették ki egy éve az MKB 37 milliárd forintos vételárának zömét.

Így az MKB új gazdái akár a kormányhoz közeli vállalkozók vagy a Pallas Athéné alapítványok valamelyik cégérdekeltsége is lehet, bár ez utóbbi variációt az MNB tavaly tavasszal a HVG kérdésére határozottan tagadta. A mostani közérdekű adatigénylésnek épp az lenne a célja, hogy kiderüljön, volt-e ilyesféle összefonódás.

Váltig titkolják

A Magyar Narancs egyébként egy másik közérdekű adatigénylési pert is megnyert tavaly első fokon az MNB-vel szemben: abban az MKB 2014. őszi államosítása és 2016. tavaszi eladása közötti gazdálkodási adatokat szeretné megismerni. Köztük például a vezető tisztségviselők (igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok és a menedzsment) illetményét és egyéb juttatásait, a műtárgy- illetve műkincs-adásvételeket és különféle megbízási szerződéseket.

Az MNB ezt az ítéletet is megfellebbezte, de elkéstek, ezért a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasította a fellebbezést – tájékoztatott Karsai. A jegybank azonban ezt az elutasítást is megtámadta, ami nonszensz, hiszen a határidő elmulasztását aligha lehet kellően alapos indokkal kimagyarázni.