A környezettudatos életmód egyik alappillére, ha a mindennapi élethez szükséges élelmiszereket és termékeket fenntarthatóságot figyelembe vevő vásárlással szerezzük be. Ráadásul ez ma már nehézséget sem kell, hogy jelentsen a fogyasztóknak, mert a legtöbb kereskedő felismerte: a fenntarthatóbb alternatívák biztosításával is tehet a bolygó védelméért, és csakis így maradhat hosszú távon is vonzó és sikeres vásárlói körében.
Ha megfelelően áthangoljuk a tudatunkat, újfajta létformát alakíthatunk ki, amellyel akár krónikus egészséget is kialakíthatunk – állítja egy amerikai pszichológiaprofesszor. Mit jelent a test-elme egysége? Milyen hatása lehet a szervezetünkre a tudatos jelenlét? És miért lett vékonyabb a szobalányok dereka a felmosástól?
Hogyan segíthet a fogyásban, ha megtanulunk a testünk jelzéseire figyelni?
Szabadság, önismeret, tudatos gyereknevelés és karrierépítés, traumával való megküzdés – csak néhány nagy téma azokból, amiket szakértő előadók jártak körbe a minapi PszichoFeszten, a HVG Pszichológia egynapos rendezvényén. A többtucatnyi előadás és workshop résztvevői egyebek mellett azt is megtudhatták, miért nem érdemes növelni az „énidőt”, kik képesek a valódi poszttraumás növekedésre, melyik gyerekből lesz „hős” vagy „bohóc”, és kik eszik el a mentesen táplálkozók elől az ebédjüket.
Számos tényezőt nem tudunk előre kiszámítani a párkapcsolatunkban. De van egy dolog, ami a mi kezünkben van: hogy mennyire vagyunk képesek arra a belső feldolgozási folyamatra, amelyet tudatosságnak nevezünk.
A legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban szakértő szerzőinkkel a tudatosság, az egészséges gondolkodás alapjainak elsajátítását tűztük ki célul. Ez lehetővé teszi, hogy pozitív jövőképpel felelősséget tudjunk vállalni testi-lelki egészségünkért, a kapcsolatainkat és a karrierünket érintő fejlődésért. Egyszóval: egyensúlyban legyünk életünk minden területén.
A gyerekek a legtöbb esetben ösztönösen cselekednek. Vajon a tudatosságra születni kell, vagy tanulás útján érhető el? De a legfontosabb kérdés, hogy egy tudatos gyermeknek jobb élete lesz-e, mint az inkább ösztönösen működőnek?
A perspektívaváltás pszichológiai háttere az átkeretezés jelenségében rejlik, amelynek során új jelentést tulajdonítunk a körülöttünk lévő eseményeknek.
Nincs egyetértés a tudósok között abban, hogy mikor alakul ki egy kisbaba tudata, amikor már kifejezetten érzékeli is a környezetét. Egyéves korában? Korábban? Esetleg már az anyaméhben? Egy nemzetközi kutatócsoport az eddigi szakirodalom áttekintésével próbált dűlőre jutni.
A HVG Hollandia budapesti Nagykövetsége Sustainable Tulip Award díjának médiapartnereként fontosnak tartja a fenntartható életmód térnyerését a mindennapokban. A program keretében a Nagykövetséggel közösen arra buzdítjuk olvasóinkat, hogy az alábbi kalkulátorral számolják ki karbonlábnyomukat, nézzék meg, mennyire "terheli meg" a Földet az életmódjuk. Javasoljuk, hogy az első eredmények ismeretében fontolják meg, min tudnak változtatni akár csak apró lépésekkel, majd a jövőben számoljanak ismét, és nézzék meg, mennyivel járultak hozzá a káros környezeti hatások csökkentéséhez.
A modern energetikai fejlesztések és a fenntarthatóság korában az építkezés vagy felújítás előtt már nem csak az anyagi lehetőségek határozzák meg azt, hogy milyen típusú ingatlant tervez(tet) magának az ember.
Hogyan érhetjük el, hogy a társadalom meghaladja a szelektív hulladékgyűjtés szintjét? A hazai közoktatás feladata lenne a tudatosságra, környezetvédelemre nevelés? A zCast következő adásában az oktatás, a tudatosság és a szemléletformálás megközelítéséből közelítettünk a fenntarthatóság felé és az is kiderül, mi az a "sörétes puska elv."
A Kaspersky adatai szerint az emberek kétharmada igyekszik változtatni a közösségi médiához való hozzáállásán annak a mentális egészségre gyakorolt potenciálisan negatív hatása miatt. A kiberbiztonsági vállalat egy trénerrel együttműködve dolgozta ki azt az angol nyelven elérhető vezetett meditációs kurzust, amely a digitális élet tudatosabb vezetéséhez szükséges ismeretekkel és eszközökkel látja el a felhasználókat.
A „digitális étrendpiramis” elvei alapján érdemes eldöntenünk, mennyit és hogyan fogyasszunk a digitális tartalmak közül – tudtuk meg többek között Szondy Máté, digitális tudatossággal foglalkozó pszichológustól, akinek szalonestje előtt tettünk fel öt kérdést.
