Lelki libikókánk a tudatosságon múlik, és ehhez kaptunk most segítséget
Szabadság, önismeret, tudatos gyereknevelés és karrierépítés, traumával való megküzdés – csak néhány nagy téma azokból, amiket szakértő előadók jártak körbe a minapi PszichoFeszten, a HVG Pszichológia egynapos rendezvényén. A többtucatnyi előadás és workshop résztvevői egyebek mellett azt is megtudhatták, miért nem érdemes növelni az „énidőt”, kik képesek a valódi poszttraumás növekedésre, melyik gyerekből lesz „hős” vagy „bohóc”, és kik eszik el a mentesen táplálkozók elől az ebédjüket.
„Hiszünk abban, hogy bármely helyzetben és életkorban benne rejlik a fejlődés lehetősége” – szólt az egynapos rendezvény beharangozója, ami közel 30 előadáshoz és kerekasztal-beszélgetéshez, valamint több workshophoz csinált kedvet. Az UP Rendezvénytérbe ellátogatott több száz résztvevő elsősorban az önismeret, a tudatos szülőség, a karrierépítés és életmód, valamint a tudatos (ön)elfogadás témaköreiben találhatott magának muníciót. A PszichoFeszt három teremben, párhuzamosan este hatig zajló izgalmas programjaiból sokszor nem is volt könnyű választani, de szerencsére menet közben rugalmasan lehetett váltani, ha valaki mégis meggondolta magát.
Mámorba zárva
A nagyterem színpadán délelőtt mentális erősségeink felfedezésére fókuszáltak a meghívott előadók, és olyan kérdéseket feszegettek, mint a szemléletváltás, a lelki rugalmasság fejlesztése, hogy támpontokat adjanak a kiegyensúlyozottabb, boldogabb élet eléréséhez.
Minél több időt foglalkozik valaki csak saját magával, minél több időt tölt el a szubjektív térbe zárva, az annál nagyobb hasadékot képez közte és a többi ember között, vagyis fokozza az izolációt – hangsúlyozta például a szenvedélybetegségekkel foglalkozó Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológus. Szerinte a mentális jóllét elérésében a manapság sokat emlegetett „énidő” tartamának fokozása nem segít, sőt egy idő után kontraproduktív lesz. De akkor mi jellemzi a valóban szabad embert? – tette fel a kérdést a Függőben – Az alkoholizmus lélektana, illetve az Ezerarcú függőség című kötetek szerzője.
Az igazán szabad ember képes közösséget keresni és abban úgy kapcsolódni, hogy nem veszti el önmagát; képes olyan szokásokat kitűzni az életében, amik célt és állandóságot adnak (és nem válik azok rabjává); képes független lenni a felhalmozó, fejlődésalapú (fogyasztói) attitűdtől; gyermekét és szeretteit nem önmaga lenyomataként látja; és képes megteremteni az identitását (nem csomagban kapja például a szüleitől).
Az északi népek titka
Másképp közelítette meg a szabadság gondolatát Helen Russell brit újságíró és bestsellerszerző (magyarul egyebek mellett a Boldogságatlasz és az Egy év a világ legboldogabb országában jelent meg tőle). Angol nyelvű előadásában arról beszélt, mi a titka az északi népeknek, miért tudnak olyan boldog és vagány gyerekeket nevelni (amint azt részletesen is kifejti most megjelent kötetében, a Hogyan neveljünk vikingeket?-ben).
Az egy évtizede Dániában élő előadó elmesélte, hogy az ottani gyerekek másképp esznek, másképp tanulnak. A csecsemők mínusz 20 Celsius fokban is kint alszanak a babakocsiban, a nagyobbak pedig naponta több órát rohangálnak a természetben, még akkor is, ha az időjárás borzalmas, és októbertől márciusig sötét van. Hiszen rossz idő nem létezik, csak nem megfelelő öltözet. Néha nekünk sem ártana – hangsúlyozta Helen Russell –, ha kicsit lazítanánk a „gyeplőn”, és több szabadságot engednénk a gyerekeinknek. Ők is, mi is boldogabbak lehetnénk.
Akiknek megadatik a poszttraumás növekedés
Súlyosabb témát: a transzgenerációs minták és a személyes traumák hatásait feszegettek a délutáni első blokk előadói a nagyteremben. A Singer Magdolna gyásztanácsadóval és íróval folytatott beszélgetésből – amelyet Szörnyi Krisztina, a HVG Extra Pszichológia magazin főszerkesztője vezetett – például kiderült, hogy csak azok lehetnek képesek a poszttraumás növekedésre (mondjuk egy közeli hozzátartozó halála, egy válás vagy egy súlyos betegség után), akik nem ragaszkodnak végsőkig a gyászukhoz. Hanem meghozzák a döntést, hogy fel akarnak állni (adott esetben segítséget, társas támogatást kérnek), és vállalják a felelősséget a felépülésükért.
Nekik megadatik majd, hogy a csapást egyéni fejlődésük szolgálatába tudják állítani, bölcsebbé válnak, megváltozik az élethez való viszonyuk. Az ilyen emberek élhetik meg azt, hogy szó szerint minden helyzetben van választási lehetőség – ahogyan arról a szakember jövő év elején megjelenő új könyve, a Veszteségek ajándékának szívszorító történetei is beszámolnak majd.
Ez a gyászfolyamat és növekedés különösen nehéz azok számára, akiknek szenvedélybeteg hozzátartozót kell elgyászolniuk – akár még az illető életében. Ezt a nehéz témát boncolgatta Békési Tímea addiktológiai konzultáns a következő előadásban, kiemelve, hogy az ilyen családokban mindig „patológiás egyensúly” alakul ki. Hiszen senki sem tud önmagáért felelősséget vállalni, a gyerekek pedig kénytelenek négy szerep (hős, bűnbak, elveszett gyerek, bohóc) valamelyikét magukra vállalni.
Bár az így szocializálódó személyek veszteségélménye összetett lesz a szülő halálakor (például ilyenkor kell elgyászolniuk saját elveszett gyerekkorukat is), de a veszteségnek az ő esetükben is lehet pozitív hozadéka. Egyebek mellett az, hogy ha belevágnak egy gyógyító önismereti folyamatba, abban másokhoz képest nagyon magas szintre juthatnak, és közben akár a hálájukat is képesek lesznek megélni – magyarázta az előadó, aki erről a nehéz, de szép folyamatról korábbi könyvében részletesen is írt.
A gyereknevelés egyik kulcsa
A kisteremben délelőtt a tudatos szülőség szekcióban különböző nevelési technikákat mutattak be, és a gyermekkori fejlődés támogatásának lehetőségeire összpontosítottak az előadók, mások mellett Szél Dávid tanácsadó szakpszichológus (egyebek mellett az Apapara és a Tabuk és dilemmák a kamaszok nevelésében című kötetek szerzője). Online bejelentkezése során a dán pszichoterapeuta és sikerszerző, Iben Dissing Sandahl ahhoz adott ötleteket, mivel támogathatjuk a gyerekeinket, hogy magabiztos és kiegyensúlyozott felnőttekké váljanak.
Balogh Fruzsina – a Kapcsolódó Nevelés módszer oktatója – a gyereknevelés egyik kulcsáról, a kapcsolódásról, az egymásra hangolódásról beszélt. Mint kiemelte, az érzelmi rezilienciától gyermekünk intelligenciafejlesztéséig, a szorongások leküzdésétől a hisztikezelésig minden célunkhoz a kapcsolódáson át vezet az út.
Háromlábú szék
Délután ugyanitt a tudatos karrierépítéshez kaptak a résztvevők ötleteket. Nagyon sokan azért akadnak el a pályaválasztás vagy a karrierépítés folyamatában, mert alapvetően a külső lehetőségekből indulnak ki (például az aktuális munkaerőpiaci viszonyokhoz vagy a későbbi kereseti lehetőségekhez, netán a szülői elvárásokhoz igazítják az útkeresésüket), nem pedig önmagukra figyelve választanak – mutatott például rá Szabó Renáta tanácsadó szakpszichológus, karriertanácsadó.
A sikeres döntés kulcsa az önismeret, aminek az alapja olyan, mint egy „háromlábú szék” – hozott plasztikus példát az előadó (aki ezzel kapcsolatos gondolatait nemrég Karrier és önismeret című könyvében is összefoglalta). Az egyik láb az érdeklődés feltérképezése, a másik a képességek, erőforrások feltárása, a harmadik pedig a saját értékek, motivációk megnevezése. Ezek őszinte feltárásából szinte bizonyosan kirajzolódik a pályaválasztás vagy egy új karrierút keresésének az iránya, és elkerülhető sok elakadás.
Az önbizalom tornya és ingája
Az önismeret és önfejlesztés kapcsán érdekes módszert ismertetett Járdán Tamás coach és stratégiai tanácsadó. A coaching by drawing metódus kidolgozója (és az azonos című könyv szerzője) azt mutatta be hallgatóságának, hogy mennyivel erősebb benyomást tesznek ránk a vizuális élmények, mint a szavak. Ő is ezért használja a rajzokat a klienseivel való kommunikációban, mert a kreatív légkörben olyan megoldásokra juthat velük, amelyekre csupán beszélgetéssel nem, vagy csak sokkal nehezebben lehetne.
Előadása legemlékezetesebb példája azt mutatta be, hogyan lehet egy libikóka-szerű rajzon ábrázolni – és ezáltal jobban megérteni – az önbizalmat, amelynek stabilitása az önbecsülés „tornyának”, illetve az önértékelés „ingájának” egyensúlyán múlik.
A mentes étkezés gyásza
A tudatos életmód szekcióban, szintén a kisteremben, egy új téma, a gasztropszichológia is terítékre került. Czecz Fruzsina, a téma szakértője ezúttal a mentes étkezés lélektanát járta körül szemléletes példákkal (e tárgyban most készül új kötete, korábbi könyve az étkezés és az önismeret tágabb kapcsolatát tárta fel).
Az előadó azt a folyamatot mutatta be, amelynek során a mentesen étkezők eljutnak a gyásztól (Miről kell végleg lemondanom?), a címkebogarászáson át a magas szintű tudatosságig, ami nemcsak az étkezésükben, hanem életük minden területén immár pozitív hozadéka lehet az életmódváltásnak. Olyannyira, hogy – mint azt a gasztropszichológus említette – akár a környezetükben élő teljesen egészséges embereknek is meghozhatják a kedvét a mentes ételekhez – amiket aztán néha még el is esznek előlük.
Nevezzük meg az érzéseinket!
A tudatosság és önazonosság témája a nagyterem délutáni, kávészünet utáni blokkjában is előkerült. A szekció egyik legjobban várt előadását L. Stipkovits Erika tartott Hogyan kerülhetek még közelebb önmagamhoz? címmel (utalva ezzel hasonló című tavalyi kötetére). A klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta sorra vette azokat a „kiiktatandó zavaró tényezőként” kezelt jelenségeket, amelyek – bár szeretnénk elkerülni őket – részeink, és „szövetségeseinkként” segítik önmagunk megismerését: a fájdalmat okozó testi érzések, a negatív és a toxikusan ható pozitív gondolatok, fájó érzelmeink (bűntudat, szégyen, düh, félelem, agresszió), a traumáink nyomai.
A trauma azért különösen veszélyes, mert általában nem merjük megnevezni, ezért az emléke teljesen szétválik a hozzá tartozó érzésektől (különösen a szégyent nagyon nehéz megfogalmazni). Márpedig, „ha vannak érzéseid, ne vesd meg, inkább nevezd meg őket!” – hangsúlyozta a szakember, majd hozzátette, szerencsére számos eszköz áll rendelkezésünkre az emlékek és érzések integrálására: például a belső élmények és emlékek felidézése, a testtudat, a tudatos légzés, a hálanapló, flow-élmények, mindfulness, mások támogatása.
Tudatos önelfogadás
A kisteremben a nap zárásaként több előadó is a tudatos (ön)elfogadás témáját, ezen belül is az LMBTQ-közösség kihívásait érintette. Beda Balázs pszichológus, a Háttér Társaság Lelki Egészség Programjának vezetője a melegség és a függőség viszonyát boncolgatta, Ritter Andrea klinikai szakpszichológus pedig a transzszexuálisok coming out-jának nehezített útját mutatta be (korábbi könyve is hasonló témát tárgyalt).
Mindeközben egy külön teremben az érdeklődők workshopokban is elmélyíthették az ismereteiket egy-egy speciális területen. Itt olyan témákon dolgozhattak, mint a helyes önszeretet, a gyerekkori lelki sebek gyógyítása, az imagináció, illetve az önismereti alapokra épített karriertervezés.
Szívügyünk a mentális egészség
Nem véletlen egyébként a fokozott érdeklődés a HVG PszichoFeszt és a hasonló rendezvények iránt. Az utóbbi időszakban világszerte, így Magyarországon is egyre többen vannak, akiknek a fizikai jóllétük mellett fontos a mentális egészségük is. A világátlagot ugyan némileg lemaradva követik a magyarok, de a trend egyértelmű – derül ki egy tavalyi felmérésből.
A nagyobb tudatosság hátterében az is állhat, hogy a Covid-járvány és az utóbbi évek háborúi lelkileg is megviselték a magyar társadalmat, növekszik a depresszióval és egyéb mentális betegséggel kezeltek száma, emiatt pedig sokan keresnek valamiféle kapaszkodót, segítséget – akár saját maguk, akár a hozzátartozóik számára.
De sokan azért akarnak tenni valamit a mentális jóllétükért, mert – mint a Semmelweis Egyetem Egészségfejlesztési Központjának cikke írja – rájöttek, „ha lelkileg egészségesek vagyunk, akkor hatékonyan tudjuk kezelni a stresszt és az érzelmi kihívásokat, megterhelő helyzeteket. Képesek vagyunk arra, hogy konstruktív és egészséges emberi kapcsolatokat hozzunk létre és tartsunk fenn. Képesek vagyunk az (én)határaink meghúzására, valamint nemet mondani a számunkra kellemetlen dolgokra, és megvan bennünk a képesség a változásra és a fejlődésre.”
Keresse a HVG Extra Pszichológia magazin legfrissebb számát az újságárusoknál vagy rendelje meg!
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
