A jövő nem eldobható – így vásárolj tudatosan!

Egy ideális világban a mindennapokhoz szükséges élelmiszert közvetlen környezetünkből szereznénk be. Pontosan tudnánk, mi honnan kerül hozzánk: a zöldségeket és gyümölcsöket saját kertünkben szednénk, a tojásokat saját tyúkjaink tojnák, bútorainkat a szomszéd asztalos készítené, kenyerünket a helyi pék sütné a határban termett gabonából. Ebben az idilli, de utópikus környezetben nem lenne szükség a termékek szállítására, csomagolására, tárolására, étrendünket olyan alapanyagokból állítanánk össze, aminek épp szezonja van és elérhető, haszonállatainkat megbecsülnénk és ennek megfelelően bánnánk velük, kertünk növényeit nem kezelnénk vegyszerekkel és így tovább. Sokáig lehetne folytatni a sort, de tudjuk, hogy a világ nem így működik, nagyon kevés embernek van lehetősége úgy élni, hogy ilyen mértékben hatása legyen arra, hogyan és honnan érkeznek meg otthonába azok a termékek, amelyeket használ és fogyaszt a mindennapokban.

Ugyanakkor, ha valaki valóban elkötelezett amellett, hogy lehetőségeihez képest a legtöbbet megtegye azért, hogy vásárlásai környezettudatosak és fenntarthatóbbak legyenek, akkor szerencsére erre már számos lehetősége van.  Köszönhető ez annak a pár éve zajló paradigmaváltásnak, amelyben a fenntarthatóságra való törekvés egy periférikus környezetvédelmi problémából egy olyan központi, a fogyasztók elvárásait és döntéseit befolyásoló erővé nőtte ki magát, ami aztán alapjaiban változtatta meg a kereskedők hozzáállását is. Megnőtt a kereslet a fenntartható termékek iránt, a modern fogyasztók pedig nem csupán környezetbarát alternatívákat keresnek, de felelősségre is vonják a kiskereskedőket környezeti lábnyomukért. E tendencia eredményeképp a kereskedő vállalatok üzleti döntéseinek szerves részévé válik a fenntarthatóságra való törekvés, ami megjelenik – többek között – a működésükben, valamint az ellátási láncok és a termékkínálat alakításánál is. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a hulladéktermelés minimalizálása, a szállítás optimalizálása, az energiahatékonyság, a fenntartható (vegán, saját márkás stb.) termékek előtérbe kerülése, az élelmiszerpazarlás mérséklése, a csomagolások csökkentése és újrahasznosítása, valamint a saját vásárlóik széles körű támogatása és edukálása a tudatos vásárlási szokások kialakításához.

Hogyan lehetünk tudatos és felelős vásárlók?

A mindennapi élethez szükséges termékek, élelmiszerek beszerzése, illetve az, hogy azt miképp tesszük, komoly hatással van a saját környezetünkre, a pénztárcánkra, az egészségünkre és a társadalomra is. Ez az, amit szinte minden nap el kell végeznünk, és minden nap meg kell hoznunk a helyes döntéseket: mit veszünk, hol vesszük, mennyit veszünk, miben visszük haza, hova dobjuk ki a csomagolóanyagokat és a többi. És ha ezek a mindennapi, kis döntések jók, tervezettek és tudatosak, annak hatása már rövid távon is igen jelentős, ha pedig képesek vagyunk ezeket rutinná alakítani, akkor szinte észrevétlenül tudunk fontos lépéseket tenni bolygónk jövőjéért.

Íme néhány ötlet, praktika a fenntartható vásárláshoz:

1. Tervezés és bevásárlólista az ételpazarlás ellen

Biztos, hogy minden elfogy, amit megveszünk? Ahhoz, hogy elkerüljük az élelmiszerfelesleg keletkezését, érdemes megtervezni, hogy mire is van pontosan szükségünk. Készítsünk bevásárlólistát, és tartsuk magunkat szigorúan az azon szereplő termékekhez. 

2. Újrahasználható zacskókkal és táskákkal a hulladék csökkentéséért

Pékáru, zöldség és gyümölcs vásárlásakor kerüljük az egyszer használatos műanyagot. Válasszunk lédig zöldséget és gyümölcsöt, s azokat csomagolásmentesen vigyük haza, vagy, ha mindenképp szükséges, használjunk tartós használatra tervezett zsákot, hogy kevesebb műanyaghulladékot termeljünk. A Lidl-ben kapható „újrazsák” zsák része maga is újrahasznosított műanyagból készül, újrahasználható, harminc fokon mosható, és akár 5 kg gyümölcsöt vagy zöldséget is elbír.

Lidl

Azzal is tehetünk a környezetünkért, ha viszünk magunkkal saját táskát, szatyrot, mert így nem kell az üzletben egy sokadikat megvásárolni! Ezért fontos, hogy mindig kéznél legyen egy, még akkor is, ha egyébként nem készültünk vásárolni, csak valamiért beugrunk a boltba. Ha mégis úgy hozza az élet, hogy nincs nálunk saját bevásárlószatyor, a kasszánál válasszunk inkább ökotáskát, amely kiváló alternatíva az egyszer használatos műanyagzacskókkal szemben. A Lidl száz százalékban újrahasznosított, öko bevásárló textiltáskája újrahasznosítható is.

3. Vásároljunk fenntartható tanúsítvánnyal rendelkező termékeket!

A legnagyobb kockázatnak kitett nyersanyagokra, mint például a tea, a kakaó, a kávé, a cellulóz, a halak és a pálmaolajat tartalmazó termékek, érdemes külön figyelnünk. A Lidl például külön hangsúlyt helyez arra, hogy a saját márkás termékeihez használt alapanyagok konkrét célok mentén tanúsítottan fenntartható forrásból származzon: ha például Fairtrade vagy Rainforest Alliance címkével ellátott terméket választunk, ezek ilyen alapanyag felhasználásával készültek.

4. Válasszunk szezonális termékeket hazai termelőktől!

Vásároljunk olyan zöldségeket és gyümölcsöket, melynek éppen szezonja van, legyen az a nyár, az ősz, a tél vagy a tavasz. A hazai idénynövények frissebbek, hiszen nem tesznek meg olyan nagy távolságot a termőföldtől az asztalig, és nem szükséges távoli országokból, esetlegesen másik kontinensről importálni őket. Így a környezet védelméért is tehetünk, hiszen így kisebb a szállításból eredő környezetterhelés is. Ráadásul, az idényjellegű termékek vásárlásával támogathatjuk a hazai termelőket is.

5. Válasszunk növényi alapú termékeket!

A tudományos felmérések szerint a növényi alapú fehérjeforrások általában alacsonyabb üvegházhatású gázkibocsátást okoznak, ami az állattenyésztéshez képest kisebb környezeti hatást eredményez. A Lidl célul tűzte ki, hogy 2030-ig 15%-ra növelje a növényi eredetű fehérjeforrások arányát a kínálatában, ehhez például folyamatosan bővíti vegán kínálatát, amiben jelenleg is megtalálhatóak a növényi alapú italok és joghurtok, humuszkrémek vagy a bio tofu.

A tartalom a Lidl Magyarország megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.