szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Nincs egyetértés a tudósok között abban, hogy mikor alakul ki egy kisbaba tudata, amikor már kifejezetten érzékeli is a környezetét. Egyéves korában? Korábban? Esetleg már az anyaméhben? Egy nemzetközi kutatócsoport az eddigi szakirodalom áttekintésével próbált dűlőre jutni.

A tudat meghatározása komoly filozófiai kihívás. Azonban azt is roppant nehéz meghatározni, hogy a fejlődő neuronháló mikortól elég bonyolult ahhoz, hogy érzékelje is a környezetét. Egyelőre nincs egyetértés ebben a kérdésben a kutatók között: vannak, akik szerint a tudat nem sokkal az első születésnap előtt jelenik meg, mások úgy vélik, hogy már közvetlenül a születés után, sőt akár még az előtt velünk lehet.

Igazságot tenni nehéz, hiszen nem tudunk egy kisbaba bőrébe bújni. Egy nemzetközi csapat, idegtudósok és filozófusok az ausztrál Monash Egyetemről, a németországi Tübingeni Egyetemről, az egyesült államokbeli Minnesotai Egyetemről és a Dublini Trinity College-ról ennek ellenére megpróbáltak a kérdés végére járni, méghozzá úgy, hogy áttekintették a témával kapcsolatos eddigi szakirodalmat. Úgy gondolják, elegendő bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy a tudatosság olyan korai állapota mellett érveljenek, amely már jóval a születés előtt működhet.

Wikimedia / Andrs Nieto Porras

Négy bizonyítéksort mutattak be a Trends in Cognitive Sciences folyóiratban a születés előtt kialakuló tudat alátámasztására, hivatkozva a fejlett agyi kapcsolódásra, a figyelem mutatóira, a különféle érzékszervekből származó információk integrálásával kapcsolatos kutatásokra, valamint a meglepetésben és a figyelem átirányításában szerepet játszó fizikai markerekre. A Tudatosság a bölcsőben: a csecsemőtapasztalat megjelenéséről című tanulmányukban a kutatók azzal érvelnek, hogy

a csecsemők fejlődő agya születésükkor képes olyan tudatos élmények befogadására, amelyek tartós nyomot hagyhatnak fejlődő én-érzékükben és környezetük megértésében.

A kutatás arra is rávilágít, hogy „milyen” babának lenni. A látás például sokkal éretlenebb a csecsemőknél, mint a hallás. Ez azt sugallja, hogy a picik kevesebb tárgyat ismernek fel, mint a felnőttek, és hosszabb ideig tart, míg felfogják, ami előttük van, viszont könnyebben képesek feldolgozni a változatosabb információkat, például más nyelvek hangjait, mint idősebb énjük.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!