#történelem


A csalókirály, aki eladta a Nyugati pályaudvar tetejét – Magyar svindlerek, 9. rész
 

A csalókirály, aki eladta a Nyugati pályaudvar tetejét – Magyar svindlerek, 9. rész

Praktizált orvosként, ügyvédként, szolgált papként, igaz, egyik hivatáshoz sem volt papírja Bósa Istvánnak. Fél életét börtönben töltötte, de szeretett dicsekedni tetteivel. Ha mérleget vonunk karrierjéről, inkább mennyiséget, mintsem minőséget találunk: ellentétben a nagymenő szélhámosokkal, stiklijeivel csak "aprópénzt" keresett. Dezső András cikksorozatának újabb epizódja.

Dezső András Dezső András



350 éve fejezték le a Habsburgok ellen lázadó hazai főurakat, akik egymást adták fel
 

350 éve fejezték le a Habsburgok ellen lázadó hazai főurakat, akik egymást adták fel

A magyar nemzet szabadságáért szálltak szembe az ország leghatalmasabb urai I. Lipót császárral – így építették be a köztudatba Jókai Mór és társai a romantika korában azt a főúri szervezkedést, amely 350 évvel ezelőtt, 1671. április 30-án Zrínyi Péter gróf, Frangepán Ferenc őrgróf és Nádasdy Ferenc gróf lefejezésével végződött. A valóságban hármójuk közül ketten horvátok, a horvát főúri irodalom jeles művelői voltak, és Horvátországban tartják őket számon nemzeti hősökként. A tét pedig annak a rendi Magyarországnak a megőrzése volt, amely ellen Jókai Mór és társai harcoltak.

Révész Sándor Révész Sándor

Tudta, ha helikopterrel megy tárgyalni, beveszik a dumáját – Magyar svindlerek, 8. rész
 

Tudta, ha helikopterrel megy tárgyalni, beveszik a dumáját – Magyar svindlerek, 8. rész

Megvette a Malévtól a volt amerikai nagykövet repülőgépét, helikopterrel villogott. A Nicolaus Peitlerként bemutatkozó nemzetközi szélhámos az a Peitler Miklós volt, aki már a hetvenes években félmillió forintot csalt ki gyanútlan emberekből. Rábeszélőképessége elképesztő volt, joggal nevezhető minden idők egyik legnagyobb magyar szélhámosának, kihagyhatatlan svindlertörténeti cikksorozatunkból.

Dezső András Dezső András

A piramisjáték hazai nagyasszonya – Magyar svindlerek, 7. rész
 

A piramisjáték hazai nagyasszonya – Magyar svindlerek, 7. rész

Tribuszerné – az egész ország így ismerte a kilencvenes évek leghírhedtebb csalóját, aki több milliárd forinttal károsította meg “ügyfeleit”. Az Aranyosi Margit néven született nő a Kárpát-medence Bernard Madoffja, akihez képest a Kósa Lajost is átverő “csengeri örökösnő” vagy Bróker Marcsi csak ócska epigonok. Dezső András cikksorozatának újabb epizódja.

Dezső András Dezső András


A „3000 éve elveszett egyiptomi aranyváros” minden volt, csak nem elveszett és nem arany
 

A „3000 éve elveszett egyiptomi aranyváros” minden volt, csak nem elveszett és nem arany

Különösen jó állapotban tárták fel egyiptomi régészek a körülbelül 3400 évvel ezelőtt létezett város, Aton romjait Luxornál. Vajon kik laktak a házakban, és miért halt ki évezredekkel ezelőtt a település? Miért csak most bukkantak rá a kutatók és ezzel megtalálták-e az egyiptomi Pompejit vagy az afrikai Eldorádót? Bács Tamást, az ELTE Egyiptológiai Tanszékének vezetőjét kérdeztük, aki több mint 20 éve maga is ásatásokat vezet a régióban.




Lehúzott több gyárat és átverte Demján Sándort is – Magyar svindlerek, 6. rész
 

Lehúzott több gyárat és átverte Demján Sándort is – Magyar svindlerek, 6. rész

Gazdag külföldi üzletembernek adta ki magát a rendszerváltáskor, Demján Sándor és Boros Imre bankárok ajánlását mutogatta a behízelgő modorú szélhámos, majd gyárvásárlásokkal hitegette partnereit. Sokaktól csalt ki hatalmas összegeket, de amikor őrizetbe vették, nemcsak igazi nevét, hanem még az állampolgárságát sem tudták a rendőrök. Végül abban maradtak, hogy feltehetően egy amerikaival, Joseph Madollal van dolguk. Dezső András cikksorozatának újabb epizódja.

Dezső András Dezső András



Auschwitzban minden túlélő átélt valamit, amiről képtelen beszélni
 

Auschwitzban minden túlélő átélt valamit, amiről képtelen beszélni

Ott voltunk Auschwitz nyitásakor és zárásakor – mondhatták el magukról a holokauszt első női transzportjának túlélői. A csaknem ezer, Szlovákiából elhurcolt lány és fiatal nő történetéről mégis alig tudunk valamit. Egy nemrég megjelent könyvből a lányok sorsával párhuzamosan a haláltábor gépezetenének a működésébe is betekintést kapunk. Egy olyan folyamatba, amelynek a végén ezek az emberek csak azt tudták mondani: „olyasmivé váltunk, amire nincsenek szavak”.