Kétezer éves, lenyűgözően hatalmas bazilikát tártak fel Izrael földközi-tengeri tengervidékének déli részén, Askelonban – jelentette hétfőn a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság hírportálja.

A bazilikát korábban, az 1920-as években már megtalálta John Garstang brit régész, majd újra befedte földdel – közölte Rachel Bar Natan, az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) ásatásának igazgatója a lappal.

Ez az Izraelben eddig feltárt legnagyobb római kori bazilika, amelyet hamarosan a nagyközönség is megtekinthet az Askelonban található nemzeti parkban. A tengerparttól alig néhány méterre fekvő egykori középület három részből, egy központi teremből, és két oldalsó részből áll.

A régészek szerint nagytermét hatalmas, 13 méter magas márványoszlopok vették körül, melyek oszlopfőit növényi motívumokkal és néhány esetben a római sas szimbólummal díszítették.

2,000-year-old #Roman basilica unearthed in #Ashkelon, Israel.
“The basilica was first discovered in the 1920s by British archaeologist John Garstang who then covered it once again”. https://t.co/aKKQ4rozsb #RomanMiddleEast #Israel #Archaeology #RomanArchaeology pic.twitter.com/jfjTfBcW3T

— Roman Middle East (@RomanMiddleEast) May 31, 2021

A romok betekintést nyújtanak az épület eredeti pompájába. Az ásatás során a bazilika mellett egy kisebb színház (odeon) romjait is megtalálták. "Garstang meghatározta az épület méreteit, és a Kis-Ázsiából importált nyersanyagból készült oszlopokból arra következtetett, hogy Nagy Heródes idején építhették, mert Josephus Flavius korabeli történész leírta, hogy a király oszlopcsarnokot és más épületeket emeltetett ebben a városban"– mondta Bar Nathan.

A rómaiak által az i.e. első század második felében Júdea királyává kinevezett Nagy Heródes hatalmas építkezéseiről is ismert, többek közt a jeruzsálemi zsidó Szentélyt is teljesen átépítette és felújította.

"Amikor feltártuk a bazilikát, rájöttünk, hogy bár az eredeti szerkezet Heródes korára datálható, – ahogy Garstang is gondolta, – de a jelentősebb elemeket, a márványoszlopokat később, az i.sz. 2-3. században építették, a II. Septimius Severus császár korát jellemző stílusban.

A régészek néhány Heródes-kori érmét is találtak a helyszínen, valamint Severus-kori masszív márványszobrokat, köztük pogány istenábrázolásokat. Isis egyiptomi istenséget, akit Tükhé görög istenként, a város szerencse-istennőjeként mutattak, és Nikét, a görög győzelem istennőt.

Heródes uralkodásának idején Askelon szabad város és híres kereskedelmi kikötő volt. Éltek a városban zsidók, de nem ők alkották a lakosság többségét. Később Askelon római város lett.

A római időkben a bazilika nem vallási jellegű épület volt, hanem a város központjában álló középület, amelyet kereskedelemre, bírósági ügyekre és egyéb mindennapi feladatok ellátására használtak.

A következő évszázadokban a keresztény templomok főként a bazilika szerkezeti elemeit vették alapul. Askelont i.sz. 363-ban elpusztította egy erős földrengés.

A 8-12. században, az Abbászida és a Fátimida kalifátus idején a maradványokat újrahasznosították, újabb ipari létesítmények emelésére.

Az IAA jelenleg a feltárt épületek bemutathatóvá tételén, látogató útvonalak létrehozásán dolgozik, amelyek elérhetővé teszik Tel Askelon, az összes ősi város-réteg maradványainak minden jelentős látványosságát, köztük a világhírű íves kánaáni kaput is.