A Most vagy soha! nagyon sok szempontból méltó párja az államszocialista korszak nagy költségvetésű kurzusfilmjének, a Föltámadott a tengernek, hiszen ugyanúgy kevéssé derül ki belőle például, hogy miként láthatták a korszak emberei az 1848-as átalakulást, ehelyett a film készítői a szereplőket inkább aktuálpolitikai üzenetek közvetítésére használták.
Brenden Sener, egy 13 éves kanadai diák egy iskolai projekthez választotta Arkhimédész legendáját, hogy kiderüljön, van-e valamilyen tudományos alapja annak, hogy a napfény koncentrálásával verte vissza a támadó római hajókat.
Sulyok Tamás, a 2024. március 5-én hivatalába lépett új köztársasági elnök szinte minden interjújában önként említi meg apai örökségét. Nem az apák–fiúk ─ mi több, kutatásom során az anyák–lányok ─ neki fel nem róható felmenői felelősségének átörökítése a célom: a köztársasági elnököt, a volt alkotmánybírót úgy kell megítéljük, hogy hivatalában érzelmileg befolyásolt helyzetben is képes lesz-e felelősen dönteni. Eszes Beáta független kutató, a Jad Vasem Archívum Magyarországi Kutatócsoportja tagjának írása.
Bűnügyi riporter, haditudósító, a századfordulós magyar újságírás mára méltatlanul elfeledett figurája. Tábori Kornél neve ugyanakkor nem csak a szenzációt kergető zsurnaliszta képével forrt egybe, ő volt az is, aki megmutatta a fővárosi csillogás külcsíne alatt megbúvó nyomor igazi arcát, illetve ő hozta először nyilvánosságra egy letűnt kor ügynöklistáját is.
Székesfehérváron dr. Sulyok László néven egy ügyvéd volt 1945 előtt, s egy ilyen nevű ügyvéd ellen indult nyomozás a német megszállást dicsőítő, a magyar nemzetiszocialista mozgalom mellett mozgósító cikkéért a háború után. Magyarország új államfőjének, Sulyok Tamásnak apját dr. Sulyok Lászlónak hívták, aki fehérvári ügyvéd volt és bujkált 1945 után. Mit mondott erről eddig az elnök, és mi lehet az igazság? Karsai László történész írása.
Főképp az 1970-es években tartották rettegésben Nyugat-Németországot a Baader–Meinhof-csoportként is ismert „városi gerillák“. A szervezet egyúttal jellegzetes példája volt a baloldali palesztinbarátságnak.
Egy ágrólszakadt házaló migráns egy világcsavargó, mindenbe belevágó másik migránssal együtt egyengatyába rázta a világot. A munkásnadrágból protesztnadrág lett, majd világnézetek felett álló, egyetemes nadrág. A 195 évvel ezelőtt ezen a napon, 1829. február 26-án született Löb Strauss amerikai nevét viselő cég volt az első a ruházati iparban, amelynek az évi eladásai már 1992-ben meghaladták az 5 milliárd dollárt. Alig van már fenék a fejlett világban, amelyre ne simult volna farmernadrág.
168 éve van szavuk az oroszoknak a Duna Bizottságban, sőt Sztálin idején évekig ők diktáltak. De mi is ez a nemzetközi szervezet, amely a maga nemében a legrégebbi, és amely szokatlan csöndben működik?
A két világháború közötti Magyarország keresztény-nemzeti kurzusának egyik zászlóhordozója volt, minden ízében modern, XX. századi nő, aki politikai szereplőként mégis a hagyományos női keretek közé való visszatérést szorgalmazta, bár neki magának esze ágában sem volt ilyet tenni. Tormay Cécile kettős élete láthatóan még halálát követően is folytatódott, különösen azután, hogy a szélsőjobboldal az irodalomtörténész Takaró Mihály vezetésével előásta a feledésből és megpróbálták beerőltetni a munkásságát a tantervbe. És ez nem csak azért szenvedett vereséget, mert az MTA is fasisztának és antiszemitának minősítette Tormay Cécile-t.
Spanyol kutatók szerint az űrből érkezhetett az a vas, amiből egy karkötőt és egy kard egy részét készítették el. A forrás és a készítők kiléte azonban egyelőre ismeretlen.
A magyar társadalom képtelen szembenézni önmagával – mondta a hvg360-nak adott interjúban Gyurgyák János történész. Könnyebb Orbánt vagy Gyurcsányt hibáztatni, vagy a közvélemény kegyét keresni, mint szembenézni a valódi problémával. Az ugyanis életveszélyes játék, a magyar társadalom mindig is kegyetlenül megbüntette azokat, aki a szemébe mondták az igazságot. Az Orbán-rendszert újabb zsákutcának tartja, és nem hiszi, hogy ez ebben a formában nélküle fenntartható lenne. De mi kell ahhoz, hogy kitörjünk a NER-es világból? Hogyan lehet ezt mentálisan túlélni, és mit változtathat a mostani botrány? Interjú.
Lupis József (1953–), a brókerszakma hazai úttörője, első számú tekintélye nagyot álmodott, és nagyot bukott. Úgy volt, hogy ő is megússza csekély büntetéssel, de aztán mégis ő volt a nagyon kevesek egyike, aki a pénzvilágban bűnével arányosan bűnhődött. Sőt! A rendszerváltás utáni pénzügyi őskáosz bűnöse és áldozata volt. A múltjáról sokat tudunk, a jelenéről semmit.
Bayer Zsolt nagyapja, Gyimes Károly történetének ürügyén megnézzük, hogy miért úszhatták meg a felelősségre vonást a hozzá hasonló kisnyilasok, illetve, hogy miként is működött a háborús bűnösök fölött ítélkezni hivatott népbíróságok rendszere. A szerző történész is.
A világszerte ismert és olvasott történész 1924 januárjának utolsó napján született Budapesten. Antimaterialista volt, antikommunista, antináci, antipopulista és humanista, nyugatos – antidemokrata. Reakciósnak minősítette magát. Az volt a meggyőződése, hogy a tömegdemokrácia a többség zsarnokságához, populizmushoz és diktatúrához vezet, a reneszánsszal kezdődött új kornak a populizmus világuralma lesz a vége. A történelem kerekét vissza kellene fordítani. De hová? Mire minta Svájc?
Svédországi kutatók elemezték azt a három leletet, amelyekről kiderült, hogy tizenéves skandináv gyerekek rágták meg őket – nagyjából 10 ezer évvel ezelőtt. Még azt is meg tudták állapítani, milyen betegségben szenvedtek.
Szemérmesen mutatta be a kannibalizmust és a megmenekülést sem dramatizálta eléggé a spanyol rendező, mégis az egyik leghitelesebb filmet készítette az Andokban lezuhant repülő híres történetéről. A netflixes sikerfilm spoileres elemzése bőröndevéssel, utolsó vacsorával és értetlenkedő pásztorral.
A történész levéltári dokumentumokkal alátámasztva vezeti le, hogy Bayer nagyapja aktív szervezője és tagja volt a nyilaskereszteseknek Kiskőrösön. Szerinte azért van szükség Bayer családi múltjának feltárására, mert abból megérthető, miért viselkedik ma úgy Bayer Zsolt úgy, ahogy.
Viszályok, konfliktusok, egymásra találások és szimpátia. Fordulatos a magyarok és a lengyelek akár ezer évre visszavezethető kapcsolata. A jó ideje Putyinhoz húzó orbáni politika miatt a mára elhidegült viszony jövője nem sok jót ígér.
A klasszikus értelemben vett művészvilág hivatalosan nem akart róla tudomást venni, így nem a színházakban halmozott sikert sikerre, hanem a korszak szürkezónájának tekinthető orfeumokban és cirkuszokban. Annyira hiteles volt az előadása, hogy a nők attól féltek, hogy nem is imitátor, hanem a valóságban is nő, miközben akadtak férfiak, akik meg éppen ebben reménykedtek.
A sorozatos botrányok után új pályára állítaná a Magyarságkutató Intézetet Kásler Miklós főigazgató. Kérdéses, hogy valóban ő-e a megfelelő személy a változás levezénylésére.
