Semjén Zsolt bejelentette: egymilliárdot szánnak arra, hogy minden gyerek legalább egyszer eljusson egy nemzeti emlékhelyre
Ez az úgynevezett emlékezetpedagógiai program.
#történelem
A U2-tól a Kémek hídjáig – felidézzük a mostani orosz-amerikai fogolycsere legendás elődeit
Tizenhat nyugati és nyolc orosz állampolgár szabadult az utóbbi évtizedek legjelentősebb fogolycseréje során. A mostani, hét országot érintő „hadművelet” a hidegháborús példák hangulatát idézte.
Színház az egész állam: 75 éves a kommunista örökség, amelyet a mai politika is magáénak vall
A színházak államosítását máig sem akarja visszacsinálni senki. A 75 évvel ezelőtt, 1949. augusztus elsején államosított színházak (re)privatizációja komolyan szóba sem került. Úgy látszik, ez az egyetlen államosítás, amely közmegegyezésnek örvend. Pedig ezt is a pártállami diktatúra hajtotta végre, amint kialakult. A színházak államosítása már másfél évszázaddal ezelőtt is az éhenkórász színészek álma volt. Akkor, amikor a nemzeti jelzőnek még volt jelentése a színház előtt. Az volt a biztonságos állami sziget a magánszínházak viharos tengerében.
Héraklésztól Coubertin báróig: így született meg az ókori görög örökség nyomán az első modern olimpia Athénban
Az olimpiai játékok az ókori Görögországban az egészség és a testedzés kultúráján és dicsőítésén alapultak, ám ezt az eszményt a római birodalom nem ápolta, a kialakuló kereszténység pedig kifejezetten megvetette. Több elvetélt és helyi kísérlet után a modern olimpiai játékokat a francia Pierre de Coubertin báró teremtette meg, aki alighanem csak álmaiban remélhette, hogy a négyévente megrendezett játékok a világ legnépszerűbb sporteseményévé válnak. Alábbi cikket a HVG 1996. július 13-án, az első újkori, athéni olimpia centenáriumán jelentette meg, témája örökzöld.
„Orvosgyógyszer”, a „pszichoanalízis anyja” és Al Capone analitikusa – a pszichológia magyar forradalmasítói
A gyermekkor kutatása és a betegségek lelki eredetének vizsgálata is összekötötte a hazai pszichológia XX. századi nagyjait – derül ki egy új műből, a 21 magyar, aki forradalmasította a pszichológiát című könyvből. Miért volt köztük olyan sok tudományszervező, hogyan lett emberarcúbb az egészségügy, és ki analizálta Al Caponét?
Hősök vagy gonosztevők? Dózsa György, a kegyetlen lázadóvezér, akiről nem őrzött meg semmit a nép emlékezete
A romantika korabeli irodalom, illetve a történetírás hőssé nemesítette, amire az 1945 utáni korszakok emlékezetpolitikája rá is pakolt jó pár lapáttal, miközben a történészszakma több mint fél évszázada próbálja árnyalni a róla kialakított igen egyoldalú képet. De ki volt valójában Dózsa György, mit lehet tudni róla és valóban méltó-e arra, hogy Petőfi Sándor és Kossuth Lajos után az ő nevével találkozzunk a leggyakrabban Magyarország közterein?
„Okos államférfinak” látták Gömbös Gyulát a náci pártlapnál
A Múltunk folyóiratban Herz-Topál Zsófia dolgozta fel a német náci párt lapjában megjelent cikekket, Gömbös Gyula belpolitikája nemzetiszocialista tükörben címmel.
Középkori rejtélyek és szinte biztosan királyi csontok várnak ránk a Tihanyi Bencés Apátságban
A Tihanyi Bencés Apátságban kiállításon láthatók azok a csontok, amelyekről a 2021 óta tartó kutatások kimutatták, vélhetően I. András királyéi. Mindeközben sok rejtély is kiderült a román kori altemplomról.
45 évem elszelelt – a HVG 1979-ben kezdődött történetének kronológiája
A Kádár-rendszerben alakult és az Orbán-rendszerben is működik. Alább összefoglaljuk, hogyan jutott el a zöld papírostól a mai formátumáig, hogyan lett gazdasági lapból általános profilú, egyebek közt politikával, tudománnyal és kultúrával is foglalkozó újság, hogyan élte túl a történelem viharait. A cikk a hetilap HVG45 című mellékletében jelent meg.
Valami furcsa dolog van a gízai piramisok tövénél, a műszerek bejeleztek, de inkább ásni kellene
Japán kutatók úgy vélik, egy ősi építmény maradványait találták meg Egyiptomban azon a helyen, ahol anno az uralkodók temetkeztek.
Kétszáz éves a palesztin nemzettudat, az iszlám fundamentalizmus hozott nagy változást
Míg Palesztina földrajzi elnevezésének gyökere az ókorig nyúlik vissza, történészek a palesztin nemzettudat kialakulásának kezdetét a XIX. század első felére teszik.
„A Népszínház melletti automata jellemtelen csaló” – 1896-tól velünk vannak az utcai automaták és „gépbüfék”
Kétszer is bevezették az elmúlt 130 évben Magyarországon az utcai automatákat, amikben a kormány immár gyógyszereket is kiadhatóvá tenne. Békebeli és szocialista pénzbedobós gépek kaszinótojással, pezsgővel, villanykörtével és Ottlik Géza kedvenc szendvicsével.
A Biblia több fontos történetéről derült most ki, hogy valóban úgy volt minden Jeruzsálemben, ahogy leírták
Izraeli tudósok a fák évgyűrűit felhasználva nyertek betekintést Jeruzsálem történetébe.
A szaktanár szerint a második világháború kirobbanása és az Erdélyi Fejedelemség lehet a legnépszerűbb esszéválasztás az érettségizők körében
A hosszú esszék közül a gazdasági rendszerváltoztatás témáját azért fogják kevesen választani, mert a tananyagban inkább a politikai részén van a hangsúly, és az órákon sem jut rendszerint elég idő az átbeszélésére.
Szaktanár a töriérettségi első részéről: A források jól használhatók voltak, de akadt néhány nehezen értelmezhető kérdés
A pedagógus szerint a korábbi évek gyakorlatához képest valamivel könnyebb volt az idei középszintű érettségi első része.
Az új tanterv szerinti töriérettségivel folytatódik szerdán az írásbeli vizsgasorozat, itt vannak a legfontosabb tudnivalók
Bekerült az Aranybulla és az amerikai függetlenségi háború a középszintű érettségi követelményei közé, illetve pontlevonás jár azért is, ha valaki hosszabb esszét ír az elvárt terjedelemnél.
Mit tesz az ember, ha gyilkosságot megörökítő fényképre bukkan?
A holokauszt dokumentációja kiterjedt, mégis alig van olyan kép, amely egy zsidó családot ábrázolna a meggyilkolásuk pillanatában. Az ismert holokausztkutató, Wendy Lower egy ilyen kép nyomába ered A szurdok című könyvben, rétegről rétegre illesztve össze a szörnyű tragédia részleteit. Részlet a könyvből.
Amikor még szó szerint lejtett a hazai pálya – 125 éves az FTC
A Fradi Ferenczvárosi Torna Clubnak született (a korabeli helyesírás szerint) 125 évvel ezelőtt, 1899. május 3-án, hamarosan megalakult a legfontosabb részlege, a futballszakosztály is. Amikor a Fradi becenév ráragadt, már Európa-szerte ismerték és becsülték. De hát újszülöttnek még ő is kicsi volt, bár Ferencváros legnagyobb polgárai bábáskodtak körülötte.
A „nulladik világháború” – 170 éve kezdődött a világtörténelem legnagyobb partraszállási hadművelete
1854. szeptember 14-én indult el a krími háború már valóban a Krímben zajló fejezete. 89 hadihajó, 300 szállítóhajó 62 ezer fős nemzetközi, francia, angol, török sereget érte el a Krím félszigetet Jevpatorijánál. (Normandiában 1944-ben 24 ezer katona szállt partra, persze egészen más körülmények között.) A háború, amelyben körülbelül egymillió ember halt bele, felborította a Szent Szövetség Waterloo után kialakított világrendjét. Lehetővé tette az egységes Németország, Olaszország és Románia megszületését, az oroszországi jobbágyfelszabadítást és Magyarországot is elindította a kiegyezés felé vezető úton. A krími háború volt az átmenet a hagyományos és a modern háború között.
„Nem felejtem el, ami történt, de gyűlölet soha nem volt bennem” – gyerekkönyv a bergen-belseni pokolról
Gyerekek szemszögéből gyerekeknek írta meg Lantos Péter orvos, agykutató, író, hogyan élte túl édesanyjával a gettó és a bergen-belseni koncentrációs tábor szörnyűségeit. A gyerekkönyv több díjat is elnyert külföldön, képregényváltozata is készül, mint a szerző fogalmaz: „váratlanul elég sikeres lett”.
