#történelem

„Nehéz ma szurkolni egy ÁVH-s nyomozónak”

„Nehéz ma szurkolni egy ÁVH-s nyomozónak”

Megjelent a negyedik kötet Cserhalmi Dániel ÁVH-regényciklusából. A könyvek műfajukat tekintve jól illeszkednek a 2000-es évek végén indult krimidömping darabjai közé, bizonyos szempontból azonban mégis elütnek. Cserhalmi ugyanis nemcsak a holttest-nyomozás-újabb holttest-még több nyomozás-csavar-végkifejlet sémában gondolkodik, hanem egyúttal megpróbálja bevezetni az olvasóit az ’50-es évek Magyarországának félelemmel és paranoiával teli mindennapjaiba is.

Árva gyermek a vészkorszakban – hogyan lett Kisneufeldből Vitray Tamás?

Árva gyermek a vészkorszakban – hogyan lett Kisneufeldből Vitray Tamás?

Kevesen tudják, hogy a ma 92 éves televíziós ikon, Vitray Tamás holokauszttúlélő, egyik nagymamáján kívül minden közeli rokonát elvesztette a vészkorszakban. 12 évesen árva gyermekként sodródva, a nyilasok elől rejtőzve, pincékben bujkálva menekült meg. Mi a kapcsolat a felnőtt döntéseket hozó gyerek és a későbbi médiasztár között? Milyen képességeket hasznosított bujkálás közben? Van-e rokonság Kisneufeld és a Sorstalanság Köves Gyurija között? Hogyan tudósít hányattatásairól Vitray Kiképzés című memoárjában?

A történelemből legjobb gimnáziumok az összesített ranglistán az első harmincba sem fértek be

A történelemből legjobb gimnáziumok az összesített ranglistán az első harmincba sem fértek be

Mutatjuk azt a tíz gimnáziumot, amelynek diákjai a legjobb eredményt érték el a történelemérettségin. E téren a vidék fölényesen veri a fővárost. Újabb részeredmények a Középiskolai rangsor 2025-ből.

Révész Sándor: Orbán Balázs igazsága

Révész Sándor: Orbán Balázs igazsága

Orbán Balázs hazaáruló muszkavezető. De nem azért, amit ’56-ról mondott, hanem azért, mert azzal állította párhuzamba Oroszország Ukrajna elleni agressziója után kialakult helyzetet. Vélemény.

Rendszerváltás 35 – A nagypályások ligájába vágyakozó, mosolytalan, rideg Csehszlovákia

Rendszerváltás 35 – A nagypályások ligájába vágyakozó, mosolytalan, rideg Csehszlovákia

A rendszer a totális elnyomásban hitt, a magyar példától eltérően nem voltak beépített kulturális szelepek, ráadásul a szocialista blokk összeomlásának idején a nemzetiségi problémákkal is szembe kellett néznie. A humorra ellenségként tekintő, sótlan, szigorú csehszlovák szocializmus bukásáról Krajcsír Lukáccsal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársával beszélgettünk.

A „nulladik világháború” – 170 éve kezdődött a világtörténelem legnagyobb partraszállási hadművelete

A „nulladik világháború” – 170 éve kezdődött a világtörténelem legnagyobb partraszállási hadművelete

1854. szeptember 14-én indult el a krími háború már valóban a Krímben zajló fejezete. 89 hadihajó, 300 szállítóhajó 62 ezer fős nemzetközi, francia, angol, török sereget érte el a Krím félszigetet Jevpatorijánál. (Normandiában 1944-ben 24 ezer katona szállt partra, persze egészen más körülmények között.) A háború, amelyben körülbelül egymillió ember halt bele, felborította a Szent Szövetség Waterloo után kialakított világrendjét. Lehetővé tette az egységes Németország, Olaszország és Románia megszületését, az oroszországi jobbágyfelszabadítást és Magyarországot is elindította a kiegyezés felé vezető úton. A krími háború volt az átmenet a hagyományos és a modern háború között.

Semjén Zsolt bejelentette: egymilliárdot szánnak arra, hogy minden gyerek legalább egyszer eljusson egy nemzeti emlékhelyre

Semjén Zsolt bejelentette: egymilliárdot szánnak arra, hogy minden gyerek legalább egyszer eljusson egy nemzeti emlékhelyre

Ez az úgynevezett emlékezetpedagógiai program.

A U2-tól a Kémek hídjáig – felidézzük a mostani orosz-amerikai fogolycsere legendás elődeit

A U2-tól a Kémek hídjáig – felidézzük a mostani orosz-amerikai fogolycsere legendás elődeit

Tizenhat nyugati és nyolc orosz állampolgár szabadult az utóbbi évtizedek legjelentősebb fogolycseréje során. A mostani, hét országot érintő „hadművelet” a hidegháborús példák hangulatát idézte.

Színház az egész állam: 75 éves a kommunista örökség, amelyet a mai politika is magáénak vall

Színház az egész állam: 75 éves a kommunista örökség, amelyet a mai politika is magáénak vall

A színházak államosítását máig sem akarja visszacsinálni senki. A 75 évvel ezelőtt, 1949. augusztus elsején államosított színházak (re)privatizációja komolyan szóba sem került. Úgy látszik, ez az egyetlen államosítás, amely közmegegyezésnek örvend. Pedig ezt is a pártállami diktatúra hajtotta végre, amint kialakult. A színházak államosítása már másfél évszázaddal ezelőtt is az éhenkórász színészek álma volt. Akkor, amikor a nemzeti jelzőnek még volt jelentése a színház előtt. Az volt a biztonságos állami sziget a magánszínházak viharos tengerében.

Héraklésztól Coubertin báróig: így született meg az ókori görög örökség nyomán az első modern olimpia Athénban

Héraklésztól Coubertin báróig: így született meg az ókori görög örökség nyomán az első modern olimpia Athénban

Az olimpiai játékok az ókori Görögországban az egészség és a testedzés kultúráján és dicsőítésén alapultak, ám ezt az eszményt a római birodalom nem ápolta, a kialakuló kereszténység pedig kifejezetten megvetette. Több elvetélt és helyi kísérlet után a modern olimpiai játékokat a francia Pierre de Coubertin báró teremtette meg, aki alighanem csak álmaiban remélhette, hogy a négyévente megrendezett játékok a világ legnépszerűbb sporteseményévé válnak. Alábbi cikket a HVG 1996. július 13-án, az első újkori, athéni olimpia centenáriumán jelentette meg, témája örökzöld.

„Orvosgyógyszer”, a „pszichoanalízis anyja” és Al Capone analitikusa – a pszichológia magyar forradalmasítói

„Orvosgyógyszer”, a „pszichoanalízis anyja” és Al Capone analitikusa – a pszichológia magyar forradalmasítói

A gyermekkor kutatása és a betegségek lelki eredetének vizsgálata is összekötötte a hazai pszichológia XX. századi nagyjait – derül ki egy új műből, a 21 magyar, aki forradalmasította a pszichológiát című könyvből. Miért volt köztük olyan sok tudományszervező, hogyan lett emberarcúbb az egészségügy, és ki analizálta Al Caponét?

Hősök vagy gonosztevők? Dózsa György, a kegyetlen lázadóvezér, akiről nem őrzött meg semmit a nép emlékezete

Hősök vagy gonosztevők? Dózsa György, a kegyetlen lázadóvezér, akiről nem őrzött meg semmit a nép emlékezete

A romantika korabeli irodalom, illetve a történetírás hőssé nemesítette, amire az 1945 utáni korszakok emlékezetpolitikája rá is pakolt jó pár lapáttal, miközben a történészszakma több mint fél évszázada próbálja árnyalni a róla kialakított igen egyoldalú képet. De ki volt valójában Dózsa György, mit lehet tudni róla és valóban méltó-e arra, hogy Petőfi Sándor és Kossuth Lajos után az ő nevével találkozzunk a leggyakrabban Magyarország közterein?

„Okos államférfinak” látták Gömbös Gyulát a náci pártlapnál

„Okos államférfinak” látták Gömbös Gyulát a náci pártlapnál

A Múltunk folyóiratban Herz-Topál Zsófia dolgozta fel a német náci párt lapjában megjelent cikekket, Gömbös Gyula belpolitikája nemzetiszocialista tükörben címmel.

Középkori rejtélyek és szinte biztosan királyi csontok várnak ránk a Tihanyi Bencés Apátságban

Középkori rejtélyek és szinte biztosan királyi csontok várnak ránk a Tihanyi Bencés Apátságban

A Tihanyi Bencés Apátságban kiállításon láthatók azok a csontok, amelyekről a 2021 óta tartó kutatások kimutatták, vélhetően I. András királyéi. Mindeközben sok rejtély is kiderült a román kori altemplomról.

45 évem elszelelt – a HVG 1979-ben kezdődött történetének kronológiája

45 évem elszelelt – a HVG 1979-ben kezdődött történetének kronológiája

A Kádár-rendszerben alakult és az Orbán-rendszerben is működik. Alább összefoglaljuk, hogyan jutott el a zöld papírostól a mai formátumáig, hogyan lett gazdasági lapból általános profilú, egyebek közt politikával, tudománnyal és kultúrával is foglalkozó újság, hogyan élte túl a történelem viharait. A cikk a hetilap HVG45 című mellékletében jelent meg.

„Nem felejtem el, ami történt, de gyűlölet soha nem volt bennem” – gyerekkönyv a bergen-belseni pokolról

„Nem felejtem el, ami történt, de gyűlölet soha nem volt bennem” – gyerekkönyv a bergen-belseni pokolról

Gyerekek szemszögéből gyerekeknek írta meg Lantos Péter orvos, agykutató, író, hogyan élte túl édesanyjával a gettó és a bergen-belseni koncentrációs tábor szörnyűségeit. A gyerekkönyv több díjat is elnyert külföldön, képregényváltozata is készül, mint a szerző fogalmaz: „váratlanul elég sikeres lett”.

Valami furcsa dolog van a gízai piramisok tövénél, a műszerek bejeleztek, de inkább ásni kellene

Valami furcsa dolog van a gízai piramisok tövénél, a műszerek bejeleztek, de inkább ásni kellene

Japán kutatók úgy vélik, egy ősi építmény maradványait találták meg Egyiptomban azon a helyen, ahol anno az uralkodók temetkeztek.

Kétszáz éves a palesztin nemzettudat, az iszlám fundamentalizmus hozott nagy változást

Kétszáz éves a palesztin nemzettudat, az iszlám fundamentalizmus hozott nagy változást

Míg Palesztina földrajzi elnevezésének gyökere az ókorig nyúlik vissza, történészek a palesztin nemzettudat kialakulásának kezdetét a XIX. század első felére teszik.

„A Népszínház melletti automata jellemtelen csaló” – 1896-tól velünk vannak az utcai automaták és „gépbüfék”

„A Népszínház melletti automata jellemtelen csaló” – 1896-tól velünk vannak az utcai automaták és „gépbüfék”

Kétszer is bevezették az elmúlt 130 évben Magyarországon az utcai automatákat, amikben a kormány immár gyógyszereket is kiadhatóvá tenne. Békebeli és szocialista pénzbedobós gépek kaszinótojással, pezsgővel, villanykörtével és Ottlik Géza kedvenc szendvicsével.

1 2 3 4 5 ... 63