Dj Palotai szomorú távozása sokak számára tette világossá, hogy lezárult az elektronikus zene egy korszaka Magyarországon. Elkísértem munkába Dj Infragandhit, hogy a veretés közepette elmesélje: milyen volt ez a kultúra a rendszerváltás idején, és hogyan alakult át a mai klubzenévé. Közben láttam azt is, hogyan telik egy dj egy napja. Nem könnyű élet ez.
Úszott tavakon, csatornákon, szorosokon át, egyik kontinensről a másikra. Tanult jogot, orvoslást, zenét és hadtudományt. Megalapította a magyar úszósportot, az első sportlapot és az MTK-t. Szerkesztett tucatnyi lapot. Végigharcolt jó néhány háborút. Ott volt az első repülőgép-tervezők közt. Kitalálta a kerékpár és az erőgép szót. Alkotott minden irodalmi műfajban. Politizált, kitolta volna a magyar határt a török birodalomig. Belekopott az igazságérzetébe. Száz éve halt meg.
A szovjet politika egykoron számíthatott a kapitalizmusban csalódott, nem kommunista nyugati értelmiségiekre, akik hinni akartak egy igazságosabb társadalomban. Putyin is talált külföldön híveket, akik diktatórikus hatalomgyakorlására tekintenek példaként.
Legyél turista a saját városodban – ezzel a jelszóval indultak útnak a HVG újságírói, hogy felfedezzék azt a kerületet, amelyhez valamiért kötődnek. Kerületmustránkban mutattuk be a város olyan részeit, amelyek többnyire kimaradtak az úti könyvekből, pedig sokszor ott lenne a helyük.
A hvg360-on áprilisban indult sorozatunkban olyan embereket mutattunk be Budapest történelméből, akik valamilyen módon kilógtak a maguk korszakának normái közül. A Budapesti fura szerzetek közt helye van korhelyeknek, krakélereknek, hazárdőröknek, csodabogaraknak, nagyszívű svindlernek, és bizonyos szempontból Deák Ferencnek is, aki egészen egyedi módon fektette be az örökségét. Most az eddig megjelent cikkekből közlünk válogatást.
Máig nincs megbékélés, mindenki a saját szemszögéből látja az 1989-es romániai forradalmat, amelynek legvéresebb napjairól Tudor Giurgiu rendező készített filmet. A Libertate '89 – Nagyszeben című alkotást a napokban mutatták be a magyar mozikban.
„Ukrajna honvédő háborúja a liberális világrend és az autokrácia küzdelme is. Ezt jól tükrözi a háborúban lévő két ország mögött álló támogatói kör." Vélemény.
Augusztus közepén hajózott ki 4 éves lányával Tim Wollak, hogy halakat keressenek a Michigan-tóban. Ehelyett valami sokkal érdekesebbre bukkantak.
Nem ő tervezte az akkor a világ legmagasabb építményének számító, Párizs szimbólumává vált tornyot, amelynek megvalósítását személyre szabott pályázaton nyerte el, mégis zseniális mérnökként, élelmes vállalkozóként emlékeznek a 100 éve elhunyt Gustave Eiffelre.
A magyar profi birkózás történetét nem lehet megírni anélkül, hogy ne említenénk meg a négy Czája-testvért, akik – amellett, hogy véresen komolyan vették a mesterségüket – igazi rejtői figurák voltak. Eredetileg cirkuszokban birkóztak, egyikük, Czája János még a cirkuszigazgatóságig is elvitte, de a küzdőtéren nyújtott teljesítményük mellett az éjszakai életben is hírhedtek voltak a fegyelmező jelleggel kiosztott hatalmas pofonjaikról.
A weimari köztársaság összeomlása és a holokauszt hozzájárult ahhoz, hogy Henry Kissinger a stabilitást célzó reálpolitika hirdetője lett, antiszemita közegben emelkedett magasra, s akadt kijelentése, amit zsidó társai nem bocsátottak meg neki.
A kegyes és kegyetlen történelem játékszere volt. Az élete hatalmas hullámvasút. A zabigyerekből, zárdanövendékből sok hányattatás után úri kurva, abból hivatalos királyi szerető lett, Európa legtöbbet költekező asszonya, a kötelező tisztelet leple alatt mindvégig megvetett személy az udvarban, még inkább az udvaron kívül. A királya halála után eltüntetett szeretőt a vérengző forradalom rángatja elő s löki a vérpadra a nép örömére.
A miniszterelnök részben a hagyományokkal indokolta, hogy miért neki kell szimbolikusan is magához ragadnia a külpolitika alakítását, ugyanakkor ezen tradíciók nem kecsegtetnek túl fényes kilátásokkal, hiszen a magyar történelem folyamán amikor a kormányfő huzamosabb időre magához vette a külügyi feladatok ellátását, annak minden egyes alkalommal kudarc lett a vége. "Történelmi lecke fiúknak".
A szerző a politika ősbajáról, „egyigazság" versus „sokigazságról" ír, a haladás értelmezéséről, a „történelem vége” tétel nagy fiaskójáról, és arról, hogy az 1990 utáni liberális demokráciának miben és miért nem sikerült meghaladnia a korábbi rendszereket.
Indonéz kutatók szerint egy 27 ezer éve épült piramisra bukkantak egy domb alatt eltemetve, a szakma több képviselőjének azonban vannak kétségeik.
Az alapos felkészülés, a gyors támadás, a személyes gesztusok és a hatékony propaganda – sorolja Hahner Péter Napóleon sikereinek titkait. A Rubicon Intézet főigazgatója szerint a „korzikai rém” jól szintetizálta a forradalom idején született hadművészeti újításokat.
A századfordulós évek fővárosi kávéházainak elnyűhetetlen bútordarabjaként élt a magát Puella Classicának, vagy olykor, bizalmasabb környezetben Laurának nevező nő, aki nem a szépségével, hanem a nem mindennapi műveltségével hódított. Udvarlói, amennyiben óhajtották, akár latinul vagy ógörögül is társaloghattak vele, mielőtt a tárgyra tértek, és mindez zavartalanul zajlott a régi Magyarország 1918-as összeomlásáig, ami után már egészen más szerepben jelenik meg a szemünk előtt a nő, akit valójában egyáltalán nem Laurának hívtak.
Konfliktusok és hódítások sora alakította az ötezer éve lakott Gáza történetét. Filiszteusok és izraeliták évszázadokon át harcoltak a földért, közben a fáraóktól a rómaiakon és arabokon át az oszmánokig egymást követték a hódítók.
A Gázai övezetben történtek kapcsán fellángolt a vita: Izrael vagy a Hamász eltörölni próbálja-e ellenfelét a Föld színéről? Már 75 éve sem volt egyszerű meghatározni az új fogalmat, a genocídiumot, és azóta is könnyű többféleképpen értelmezni.
Ridley Scott a régi, monumentális történelmi filmek szellemében szeretett volna alkotni és remekül be is mutatta, hogy miért működésképtelen a műfaj mozifilmként. Dupla Napóleon-filmkritikánk második részét történész kollégánk, Lenthár Balázs írta.
