A Kádár-rendszerben alakult és az Orbán-rendszerben is működik. Alább összefoglaljuk, hogyan jutott el a zöld papírostól a mai formátumáig, hogyan lett gazdasági lapból általános profilú, egyebek közt politikával, tudománnyal és kultúrával is foglalkozó újság, hogyan élte túl a történelem viharait. A cikk a hetilap HVG45 című mellékletében jelent meg.
Gyerekek szemszögéből gyerekeknek írta meg Lantos Péter orvos, agykutató, író, hogyan élte túl édesanyjával a gettó és a bergen-belseni koncentrációs tábor szörnyűségeit. A gyerekkönyv több díjat is elnyert külföldön, képregényváltozata is készül, mint a szerző fogalmaz: „váratlanul elég sikeres lett”.
Japán kutatók úgy vélik, egy ősi építmény maradványait találták meg Egyiptomban azon a helyen, ahol anno az uralkodók temetkeztek.
Míg Palesztina földrajzi elnevezésének gyökere az ókorig nyúlik vissza, történészek a palesztin nemzettudat kialakulásának kezdetét a XIX. század első felére teszik.
Kétszer is bevezették az elmúlt 130 évben Magyarországon az utcai automatákat, amikben a kormány immár gyógyszereket is kiadhatóvá tenne. Békebeli és szocialista pénzbedobós gépek kaszinótojással, pezsgővel, villanykörtével és Ottlik Géza kedvenc szendvicsével.
Izraeli tudósok a fák évgyűrűit felhasználva nyertek betekintést Jeruzsálem történetébe.
A hosszú esszék közül a gazdasági rendszerváltoztatás témáját azért fogják kevesen választani, mert a tananyagban inkább a politikai részén van a hangsúly, és az órákon sem jut rendszerint elég idő az átbeszélésére.
A pedagógus szerint a korábbi évek gyakorlatához képest valamivel könnyebb volt az idei középszintű érettségi első része.
Bekerült az Aranybulla és az amerikai függetlenségi háború a középszintű érettségi követelményei közé, illetve pontlevonás jár azért is, ha valaki hosszabb esszét ír az elvárt terjedelemnél.
A holokauszt dokumentációja kiterjedt, mégis alig van olyan kép, amely egy zsidó családot ábrázolna a meggyilkolásuk pillanatában. Az ismert holokausztkutató, Wendy Lower egy ilyen kép nyomába ered A szurdok című könyvben, rétegről rétegre illesztve össze a szörnyű tragédia részleteit. Részlet a könyvből.
A Fradi Ferenczvárosi Torna Clubnak született (a korabeli helyesírás szerint) 125 évvel ezelőtt, 1899. május 3-án, hamarosan megalakult a legfontosabb részlege, a futballszakosztály is. Amikor a Fradi becenév ráragadt, már Európa-szerte ismerték és becsülték. De hát újszülöttnek még ő is kicsi volt, bár Ferencváros legnagyobb polgárai bábáskodtak körülötte.
Befolyásos hatalmi kapcsolatokra koronként másként, de mindig szükség volt a vagyonosodáshoz. Ahogy a többi magyar főúr, a Batthyányak is felismerték, hogy a hűség a Habsburgokhoz arisztokratává teszi őket, uradalmakhoz, várakhoz juttatja a családot.
Új sorozatunkban olyan szereplőit mutatjuk be a magyar történelemnek, akiket a történeti emlékezet bizonyos korszakokban (akár még ma is) hősökként, vagy éppenséggel országrontó gazemberekként tart, vagy tartott számon. Az így kialakult kép azonban gyakran csalóka és ennek megfelelően árnyalásra szorul. Ki volt tehát Rózsa Sándor? Kegyetlen, a maga hasznát leső gyilkos? Nemzeti hős? A szegénynép jótevője? Romantikus pusztai rablólovag? Egy korai botlásai fogságából szabadulni képtelen gyarló ember? Ezek mindegyike, vagy egyik sem?
Nem csak kor- és sorstársainak mutatott példát hét évtizede a Rákosi-rendszer egyik kegyeltje és szolgálója, a 100 éve született Méray Tibor, aki a diktatúra megtagadását és bírálatát kíméletlenül őszinte önvizsgálattal és nyilvános önkritikával alapozta meg. Rögvest hazaárulónak bélyegezték.
Hogyan élt a kor legjobban fizetett házaspárja, miért nem volt boldog a házasságuk, miért nem született gyerekük, miért varrt játék mackókat Kádár felesége, és mit adott fel a férje miatt? Erről beszélt Majtényi György történész, a Kádárné és Kádár című könyv szerzője.
Politikusok, irodalmárok, tudósok, festők és persze kalandorok egyaránt felkerekedtek a reformkor idején, hogy megismerjék a világ távoli vidékeit. Eljutottak Amerikába, Szumátrára és Kongóba, ki csak amolyan érdeklődő turistaként, ki tudósként aza a messzi idegenből.
Erőszakkal kezdte bekebelezni az Orosz Birodalom a muszlimok lakta területeket, amelyek integrálása nehezen ment, sokszor egyáltalán nem sikerült. A mostani moszkvai terrortámadást magára vállaló iszlamisták azonban nem csak Oroszország ellen harcolnak, ők már az iszlám fundamentalizmus globális politikai tényezői.
Rendszerváltás másképp.
Elfogadható egyszerűsítésnek, dramaturgiai sűrítésnek tartom, hogy Petőfiék cselekvési motivációját egyetlen pontba koncentrálták. Egy játékfilmben tényleg nem lehet elemezni a 12 pontot. Ám a kiválasztott motívum – hogy a megszületendő gyermek magyarul beszélhessen majd – teljesen történetietlen, egyszerűen hamis. A nemzeti szempont kizárólagossá tétele a Nemzeti dal üzenetét is elszegényíti – írja a Petőfi-filmről történész szerzőnk, aki emlékszik olyan filmre, amelyben a történeti hitelesség, a művészi színvonal és a közönségsiker nem bizonyult összeegyeztethetetlennek.
A NATO 25 évvel ezelőtt, 1999. március 24-én indított kiterjedt légiháborút Jugoszlávia ellen. A NATO békefenntartó csapatokkal kívánta megállítani a Koszovói Felszabadítása Hadsereg (UCK) és a jugoszláv hadsereg közötti háborúskodást, illetve a koszovói albánok elleni népirtást. De a Milosevic-rezsimet csak bombákkal lehetett meggyőzni. Az akkori Orbán-kormány teljes mellszélességgel az atlanti szövetség mellé állt a szerb kormány – és benne Orbán jelenlegi szövetségese, Alaksandr Vucic – ellenében. Az MSZP tiltakozott az ellen, hogy Magyarországról induljanak NATO-bombázók bevetésre.
