A hosszú esszék közül a gazdasági rendszerváltoztatás témáját azért fogják kevesen választani, mert a tananyagban inkább a politikai részén van a hangsúly, és az órákon sem jut rendszerint elég idő az átbeszélésére.
A pedagógus szerint a korábbi évek gyakorlatához képest valamivel könnyebb volt az idei középszintű érettségi első része.
Bekerült az Aranybulla és az amerikai függetlenségi háború a középszintű érettségi követelményei közé, illetve pontlevonás jár azért is, ha valaki hosszabb esszét ír az elvárt terjedelemnél.
A holokauszt dokumentációja kiterjedt, mégis alig van olyan kép, amely egy zsidó családot ábrázolna a meggyilkolásuk pillanatában. Az ismert holokausztkutató, Wendy Lower egy ilyen kép nyomába ered A szurdok című könyvben, rétegről rétegre illesztve össze a szörnyű tragédia részleteit. Részlet a könyvből.
A Fradi Ferenczvárosi Torna Clubnak született (a korabeli helyesírás szerint) 125 évvel ezelőtt, 1899. május 3-án, hamarosan megalakult a legfontosabb részlege, a futballszakosztály is. Amikor a Fradi becenév ráragadt, már Európa-szerte ismerték és becsülték. De hát újszülöttnek még ő is kicsi volt, bár Ferencváros legnagyobb polgárai bábáskodtak körülötte.
Befolyásos hatalmi kapcsolatokra koronként másként, de mindig szükség volt a vagyonosodáshoz. Ahogy a többi magyar főúr, a Batthyányak is felismerték, hogy a hűség a Habsburgokhoz arisztokratává teszi őket, uradalmakhoz, várakhoz juttatja a családot.
Új sorozatunkban olyan szereplőit mutatjuk be a magyar történelemnek, akiket a történeti emlékezet bizonyos korszakokban (akár még ma is) hősökként, vagy éppenséggel országrontó gazemberekként tart, vagy tartott számon. Az így kialakult kép azonban gyakran csalóka és ennek megfelelően árnyalásra szorul. Ki volt tehát Rózsa Sándor? Kegyetlen, a maga hasznát leső gyilkos? Nemzeti hős? A szegénynép jótevője? Romantikus pusztai rablólovag? Egy korai botlásai fogságából szabadulni képtelen gyarló ember? Ezek mindegyike, vagy egyik sem?
Nem csak kor- és sorstársainak mutatott példát hét évtizede a Rákosi-rendszer egyik kegyeltje és szolgálója, a 100 éve született Méray Tibor, aki a diktatúra megtagadását és bírálatát kíméletlenül őszinte önvizsgálattal és nyilvános önkritikával alapozta meg. Rögvest hazaárulónak bélyegezték.
Hogyan élt a kor legjobban fizetett házaspárja, miért nem volt boldog a házasságuk, miért nem született gyerekük, miért varrt játék mackókat Kádár felesége, és mit adott fel a férje miatt? Erről beszélt Majtényi György történész, a Kádárné és Kádár című könyv szerzője.
Politikusok, irodalmárok, tudósok, festők és persze kalandorok egyaránt felkerekedtek a reformkor idején, hogy megismerjék a világ távoli vidékeit. Eljutottak Amerikába, Szumátrára és Kongóba, ki csak amolyan érdeklődő turistaként, ki tudósként aza a messzi idegenből.
Erőszakkal kezdte bekebelezni az Orosz Birodalom a muszlimok lakta területeket, amelyek integrálása nehezen ment, sokszor egyáltalán nem sikerült. A mostani moszkvai terrortámadást magára vállaló iszlamisták azonban nem csak Oroszország ellen harcolnak, ők már az iszlám fundamentalizmus globális politikai tényezői.
Rendszerváltás másképp.
Elfogadható egyszerűsítésnek, dramaturgiai sűrítésnek tartom, hogy Petőfiék cselekvési motivációját egyetlen pontba koncentrálták. Egy játékfilmben tényleg nem lehet elemezni a 12 pontot. Ám a kiválasztott motívum – hogy a megszületendő gyermek magyarul beszélhessen majd – teljesen történetietlen, egyszerűen hamis. A nemzeti szempont kizárólagossá tétele a Nemzeti dal üzenetét is elszegényíti – írja a Petőfi-filmről történész szerzőnk, aki emlékszik olyan filmre, amelyben a történeti hitelesség, a művészi színvonal és a közönségsiker nem bizonyult összeegyeztethetetlennek.
A NATO 25 évvel ezelőtt, 1999. március 24-én indított kiterjedt légiháborút Jugoszlávia ellen. A NATO békefenntartó csapatokkal kívánta megállítani a Koszovói Felszabadítása Hadsereg (UCK) és a jugoszláv hadsereg közötti háborúskodást, illetve a koszovói albánok elleni népirtást. De a Milosevic-rezsimet csak bombákkal lehetett meggyőzni. Az akkori Orbán-kormány teljes mellszélességgel az atlanti szövetség mellé állt a szerb kormány – és benne Orbán jelenlegi szövetségese, Alaksandr Vucic – ellenében. Az MSZP tiltakozott az ellen, hogy Magyarországról induljanak NATO-bombázók bevetésre.
A Most vagy soha! nagyon sok szempontból méltó párja az államszocialista korszak nagy költségvetésű kurzusfilmjének, a Föltámadott a tengernek, hiszen ugyanúgy kevéssé derül ki belőle például, hogy miként láthatták a korszak emberei az 1848-as átalakulást, ehelyett a film készítői a szereplőket inkább aktuálpolitikai üzenetek közvetítésére használták.
Brenden Sener, egy 13 éves kanadai diák egy iskolai projekthez választotta Arkhimédész legendáját, hogy kiderüljön, van-e valamilyen tudományos alapja annak, hogy a napfény koncentrálásával verte vissza a támadó római hajókat.
Sulyok Tamás, a 2024. március 5-én hivatalába lépett új köztársasági elnök szinte minden interjújában önként említi meg apai örökségét. Nem az apák–fiúk ─ mi több, kutatásom során az anyák–lányok ─ neki fel nem róható felmenői felelősségének átörökítése a célom: a köztársasági elnököt, a volt alkotmánybírót úgy kell megítéljük, hogy hivatalában érzelmileg befolyásolt helyzetben is képes lesz-e felelősen dönteni. Eszes Beáta független kutató, a Jad Vasem Archívum Magyarországi Kutatócsoportja tagjának írása.
Bűnügyi riporter, haditudósító, a századfordulós magyar újságírás mára méltatlanul elfeledett figurája. Tábori Kornél neve ugyanakkor nem csak a szenzációt kergető zsurnaliszta képével forrt egybe, ő volt az is, aki megmutatta a fővárosi csillogás külcsíne alatt megbúvó nyomor igazi arcát, illetve ő hozta először nyilvánosságra egy letűnt kor ügynöklistáját is.
Székesfehérváron dr. Sulyok László néven egy ügyvéd volt 1945 előtt, s egy ilyen nevű ügyvéd ellen indult nyomozás a német megszállást dicsőítő, a magyar nemzetiszocialista mozgalom mellett mozgósító cikkéért a háború után. Magyarország új államfőjének, Sulyok Tamásnak apját dr. Sulyok Lászlónak hívták, aki fehérvári ügyvéd volt és bujkált 1945 után. Mit mondott erről eddig az elnök, és mi lehet az igazság? Karsai László történész írása.
Főképp az 1970-es években tartották rettegésben Nyugat-Németországot a Baader–Meinhof-csoportként is ismert „városi gerillák“. A szervezet egyúttal jellegzetes példája volt a baloldali palesztinbarátságnak.
