A magyar profi birkózás történetét nem lehet megírni anélkül, hogy ne említenénk meg a négy Czája-testvért, akik – amellett, hogy véresen komolyan vették a mesterségüket – igazi rejtői figurák voltak. Eredetileg cirkuszokban birkóztak, egyikük, Czája János még a cirkuszigazgatóságig is elvitte, de a küzdőtéren nyújtott teljesítményük mellett az éjszakai életben is hírhedtek voltak a fegyelmező jelleggel kiosztott hatalmas pofonjaikról.
A weimari köztársaság összeomlása és a holokauszt hozzájárult ahhoz, hogy Henry Kissinger a stabilitást célzó reálpolitika hirdetője lett, antiszemita közegben emelkedett magasra, s akadt kijelentése, amit zsidó társai nem bocsátottak meg neki.
A kegyes és kegyetlen történelem játékszere volt. Az élete hatalmas hullámvasút. A zabigyerekből, zárdanövendékből sok hányattatás után úri kurva, abból hivatalos királyi szerető lett, Európa legtöbbet költekező asszonya, a kötelező tisztelet leple alatt mindvégig megvetett személy az udvarban, még inkább az udvaron kívül. A királya halála után eltüntetett szeretőt a vérengző forradalom rángatja elő s löki a vérpadra a nép örömére.
A miniszterelnök részben a hagyományokkal indokolta, hogy miért neki kell szimbolikusan is magához ragadnia a külpolitika alakítását, ugyanakkor ezen tradíciók nem kecsegtetnek túl fényes kilátásokkal, hiszen a magyar történelem folyamán amikor a kormányfő huzamosabb időre magához vette a külügyi feladatok ellátását, annak minden egyes alkalommal kudarc lett a vége. "Történelmi lecke fiúknak".
A szerző a politika ősbajáról, „egyigazság" versus „sokigazságról" ír, a haladás értelmezéséről, a „történelem vége” tétel nagy fiaskójáról, és arról, hogy az 1990 utáni liberális demokráciának miben és miért nem sikerült meghaladnia a korábbi rendszereket.
Indonéz kutatók szerint egy 27 ezer éve épült piramisra bukkantak egy domb alatt eltemetve, a szakma több képviselőjének azonban vannak kétségeik.
Az alapos felkészülés, a gyors támadás, a személyes gesztusok és a hatékony propaganda – sorolja Hahner Péter Napóleon sikereinek titkait. A Rubicon Intézet főigazgatója szerint a „korzikai rém” jól szintetizálta a forradalom idején született hadművészeti újításokat.
A századfordulós évek fővárosi kávéházainak elnyűhetetlen bútordarabjaként élt a magát Puella Classicának, vagy olykor, bizalmasabb környezetben Laurának nevező nő, aki nem a szépségével, hanem a nem mindennapi műveltségével hódított. Udvarlói, amennyiben óhajtották, akár latinul vagy ógörögül is társaloghattak vele, mielőtt a tárgyra tértek, és mindez zavartalanul zajlott a régi Magyarország 1918-as összeomlásáig, ami után már egészen más szerepben jelenik meg a szemünk előtt a nő, akit valójában egyáltalán nem Laurának hívtak.
Konfliktusok és hódítások sora alakította az ötezer éve lakott Gáza történetét. Filiszteusok és izraeliták évszázadokon át harcoltak a földért, közben a fáraóktól a rómaiakon és arabokon át az oszmánokig egymást követték a hódítók.
A Gázai övezetben történtek kapcsán fellángolt a vita: Izrael vagy a Hamász eltörölni próbálja-e ellenfelét a Föld színéről? Már 75 éve sem volt egyszerű meghatározni az új fogalmat, a genocídiumot, és azóta is könnyű többféleképpen értelmezni.
Ridley Scott a régi, monumentális történelmi filmek szellemében szeretett volna alkotni és remekül be is mutatta, hogy miért működésképtelen a műfaj mozifilmként. Dupla Napóleon-filmkritikánk második részét történész kollégánk, Lenthár Balázs írta.
A piramisokra gondolva a legtöbbeknek elsőre Egyiptom jut eszébe, de a legrégebbi piramist nem ott kell keresni.
Fejlett középkori orvostudományról árulkodik az a művégtag, amit egy férfi sírjában találtak Németországban.
1978. november 18-án csaknem ezer ember halt meg a Népek Temploma által bérelt birtokon Guyana távoli zugában, a venezuelai határ közelében. Ezt a tömeghalált nevezték az idők során tömeges öngyilkosságnak, tömegmészárlásnak és gyilkosság-öngyilkosságnak is (ez utóbbi angolul – murder-suicide – nem hangzik olyan furán). A gyerekek, akiknek szülei adták be a mérget, biztosan gyilkosság áldozatai. De a felnőttek sem menekülhettek. Kevés túlélő maradt, aki tanúskodhatott a nem kevésbé kommunista, mint keresztény – és a kaliforniai politikusok körében mégis oly népszerű – Jim Jones karizmatikus diktatúrájáról.
Hogyan győzte le a szabadelvű, liberális főváros a keresztény-nemzeti kurzust a húszas-harmincas években? – erről beszélgettünk Hatos Pál történésszel a főváros születésének 150. évfordulóján. Kiderül, hogyan habzsolta a horthysta elit a szabados Budapest deviánsnak bélyegzett gyönyöreit.
A XIX. század második felében aligha lehetett úgy főúri társaságot találni Budapesten, hogy abban egy idő után ne tűnt volna fel hórihorgas termetével, császárszakállával, a lehetetlen és egyben jellegzetes pepita öltözékében Podmaniczky Frigyes báró, aki két dolgot szeretett rajongva egész életében: a nőket és a fővárost.
Miként vált egy 200 ezres településből alig két generáció alatt több mint egymilliós, befogadó világváros, ahol nem lehetett nem toleránsnak lenni? Mi adta Budapest nemzeti vonzerejét, mi táplálja a Budapest-tudatot, és hogyan alakult ki a főváros és a vidék közötti, sokszor áthidalhatatlannak tűnő ellentét? Erről is beszélgettünk Buza Péter író-újságíró művelődéstörténésszel, aki azt is elárulta, miért nem nőtt Budapesttel együtt a többi magyar város. Fővárosi nagyinterjú a főváros 150. születésnapjára.
Kis híja volt, hogy Hitler már 1923-ban hatalomra jusson. Amit akkor elrontott, azt 1933-ra megcsinálta: megszerezte elegendő konzervatív politikai és gazdasági vezető támogatását.
Ez a bőven több mint 50 esztendős patinás Mercedes egykor külügyminisztériumi szolgálati autó volt.
Az eddig ismertnél jóval több római erődítmény volt egykoron a Közel-Keleten, ami megcáfolja a terület funkciójával kapcsolatos eddigi elméleteket. A történelmet két hidegháborús műhold segít most újraírni.
