Egyelőre bizonytalan, végül milyen javaslatot tesz az Európai Bizottság szerdán a Magyarországnak járó kohéziós támogatásokkal kapcsolatban. Az Index úgy értesült, hogy a testület valamivel több mint 56 milliárd forint befagyasztását javasolja szerdán a 2013-as évtől. A hvg.hu viszont úgy tudja: egyáltalán nem biztos, hogy a szerdai brüsszeli tanácskozáson konkrét számok hangzanak majd el, és csak figyelmeztetik Magyarországot.
Holnap várhatóan csak ejnye-bejnyéről döntenek az uniós biztosok. Arról, hogy 2013-től milyen mértékben korlátozzák Magyarország hozzáférését az uniós pénzekhez, nem fogalmaznak meg javaslatot.
Szedán döntenek a biztosok Brüsszelben arról, milyen mértékű büntetést szabjanak ki Magyarországra az uniós küszöbértéket meghaladó költségvetési hiány miatt. Információink szerint a kohéziós alaphoz való hozzáférésünket a nemzeti kifizetések 25 vagy 75 százalékig korlátoznák az új kötelezettségvállalásokra vonatkozóan.
A pénzügyminiszterek tanácsa rábólintott a túlzottdeficit-eljárás folytatására Magyarország ellen. Ezzel kicsit közelebb kerültünk ahhoz, hogy a kohéziós alapokat jövőre befagyasszák a számunkra.
Kísérleti egérré válhat Magyarország hamarosan: az Európai Unió rajtunk tesztelheti, hogyan működnek a költségvetési fegyelemhez kapcsolódó büntető szankciók, illetve a pénzügyi feltételek bevezetése hogyan befolyásolhatja a felzárkóztatási politikát. Amíg az ország költségvetési helyzet ilyen, „a villám elvben bármikor becsaphat” – olvasható a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány honlapjára feltett elemzésben, amelyben arra keresik a választ, valóban elvehetik-e Magyarországtól a kohéziós támogatásokat a túlzottdeficit-eljárásban.
Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője szerint a bizottság nem részrehajló, nem különbözteti meg hátrányosan Magyarországot, az uniós végrehajtó intézménynek azonban kötelessége fellépni, ha egy nemzeti jogszabály nem egyezik az uniós joggal, erre a 27 tagállam hatalmazta fel a közösségi jogrend őreként.
Aki azt remélte, hogy a Nemzetközi Valutalappal könnyebb lesz megállapodni a készenléti hitelről, mint az EU-val, alaposan tévedett. Még csak időpontot sem kaptunk az IMF-től a tárgyalások megkezdésére. A költségvetési pályánkról pedig az Európai Bizottság mondta ki, hogy nem hiteles, ezért folyatatódik ellenünk a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
„Valóban idegesítő”, hogy Magyarország a csatlakozása óta képtelen betartani az uniós előírásokat a költségvetési hiányra vonatkozóan, mindenképpen jó lenne lezárni a túlzottdeficit-eljárást – mondta a hvg.hu-nak Martonyi János. A külügyminisztert arról is kérdeztük, nem unja-e, hogy mások helyett kell magyarázkodnia, és mit szól Schmitt Pál plágiumgyanújához.
Tematikus kormányüléseken vitatja meg a kormány a következő hetekben az Európai Bizottság (EB) észrevételeit és kezeli azokat az aggodalmakat, amelyeket a testület gazdasági kérdésekben megfogalmazott. Erről a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.
A kormány készen áll minden észrevétel és javaslat megvitatására az Európai Bizottsággal a túlzott deficiteljárásról szóló döntéssel kapcsolatban - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Az Európai Bizottság döntött arról, hogy a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárást újabb szakaszába léptetik. Fenyegetés lenne ez? És mekkora esély van a beváltására? A hvg.hu utánajárt.
Az Európai Bizottság (EB) szerdán kezdeményezte a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás következő szakaszba léptetését, mert az ország nem tett eleget azért, hogy "időben és tartósan" csökkentse a túlzott mértékű államháztartási hiányt - tette közzé a testület szerdán.
A Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás következő szakaszba léptetését fogja szerdán kezdeményezni az Európai Bizottság - tudta meg a Bruxinfo. A testület szerint Budapest nem teljesítette a pénzügyminiszteri tanács 2009-es ajánlásait, 2013-ra pedig ismét a referenciaként meghatározott 3 százalék fölé emelkedhet az államháztartás hiánya.
A túlzott államháztartási hiány megszüntetésének érdekében hozott intézkedésekről készített jelentést a kormány az EU Tanácsának és a Európai Bizottságnak. A kérdés most az, hogy Olli Rehn uniós pénzügyi biztos elegendőnek ítéli-e meg az új magyar vállalásokat a 2013-as hiányra vonatkozóan.
Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa újságírók előtt Brüsszelben kijelentette, hogy nem függesztik fel a Magyarország ellen 2004-ben indult túlzottdeficit-eljárást. Arról azonban nem beszélt, hogy ez forrásbefagyasztással is jár-e.
A költségvetési hiány kilenc hónap alatt a megemelt éves terv 132 százalékát is meghaladta. Ez az eredeti cél több mint 228 százaléka.
Durván elszáll a 2011-es költségvetés pénzforgalmi hiánya – erről számolt be a kormány Brüsszelnek. A Nemzetgazdasági Minisztérium egyelőre nem adott magyarázatot a több mint 300 milliárd forintos különbségre.
Jövő tavasszal lezárulhat az a hazánk ellen 2004. július 5-én indított uniós eljárás, melynek során Brüsszel hat éven keresztül hasztalan igyekezett rávenni Magyarországot államháztartási hiányának 3 százalék alá szorítására – írja a Világgazdaság.
Jóllehet Magyarország költségvetési hiánya 2011-ben 3 százalék alatt marad, tovább folytatódhat az Európai Unió túlzott deficiteljárása. Ha az EU felfüggeszti a kohéziós alapokból nyújtott támogatást, nem lesz miből finanszírozni az Új Széchenyi Tervet (ÚSZT). Le kellene mondani az amúgy is rossz koncepcióból született ÚSZT-ről, és ha az EU pénzét közvetlenül az adósságok törlesztésére tudjuk fordítani, a deficitcélt is tartani lehet – javasolja a szerző, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetének docense.
A KSH indoklása szerint két fő okra lehet visszavezetni azt, hogy a 2009-es költségvetésről pénteken közölt adatok eltérést mutatnak az április elején publikálthoz képest: egyrészt az uniós bevételek, másrészt a beruházási kiadások elszámolásában történtek módosítások okozták a változást.
