Időt kaphatunk Brüsszeltől

Egyáltalán nem biztos, hogy az uniós biztosok szerdai, brüsszeli tanácskozásán konkrét számok fognak elhangozni arról, hogy 2013-tól milyen mértékben korlátozzák Magyarország kohéziós alaphoz való hozzáférését, értesült a hvg.hu brüsszeli forrásokból. A javaslat márciusban kerül az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) elé.

Ijesztegetés számok nélkül?

Ahogy korábban megírtuk, felvetődött, hogy 2013 januárjától a kohéziós alaphoz való hozzáférésünket a nemzeti kifizetések 25 vagy 75 százalékig korlátoznák az új kötelezettségvállalásokra vonatkozóan. Ez a folyó kifizetésekben nem okozna fennakadást, viszont a következményeit az ország 2014-15-től különösen megérezné. Sokkal valószínűbb, hogy elvi döntés születik, amelynek során Brüsszel időt ad, akár 8-9 hónapot is, a magyar kormánynak arra, hogy fenntarthatóbbá tegye a költségvetést. Ha azt látják, hogy a kormány érdemi lépéseket tesz az államháztartás helyzetének javítása érdekében, akkor nem hoznak korlátozásokat.

Olli Rehn: Odafigyel az adósságpályánkra

MTI / EPA

Más források szerint a januári tárgyalások során is inkább csak rá akartak ijeszteni a magyar kormányra, a túlzott deficiteljárás részeként belengetett fenyegetés valójában nincs napirenden. Valamilyen döntést hozni fognak holnap, de az nem lesz húsba vágó - tudtuk meg brüsszeli forrásból. Ha lesz EU/IMF-megállapodás, érvelt egy másik szakértő, akkor az úgyis folyamatos pénzügyi felügyeletet jelent majd, és a feltételekbe beépülnek a Bizottság költségvetésre vonatkozó elvárásai.

Hétfőn már volt egy előzetes egyeztetés, amelyen arról határoztak, hogy a szerdai megbeszélés üzenetének határozottnak és egyértelműnek kell lennie. Az időzítés egyébként nem véletlen: a Bizottság mindenképpen el akarta kerülni annak a látszatát, hogy ez a döntés és a három, folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás összefügg egymással. Ez utóbbival kapcsolatban legkorábban jövő héten lehetnek fejlemények.

Előzmények

Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa január 24-én bólintott rá arra a bizottsági javaslatra, amely újabb szakaszba emelte a Magyarországgal szemben folyó túlzottdeficit-eljárást. A döntést alátámasztó dokumentum szerint a magyar államháztartás tavaly 3,6 százalékos többlettel zárt ugyan, de csupán a GDP 10 százalékát meghaladó egyszeri tételek – elsősorban a magánnyugdíjpénztáraktól átvett vagyon – beszámításával. Az ezektől megtisztított úgynevezett strukturális mérleg az uniós ajánlások ellenére nemhogy javult volna, hanem még romlott is.

A HVG akkor megírta, hogy Olli Rehn pénzügyi biztos két változatról tárgyalhat a regionális biztossal, Johannes Hahnnal: az egyik szerint 2013-tól a magyar GDP 1,7 százalékát kitevő, 1,714 milliárd eurós támogatás negyedét (300-as árfolyamon 128 milliárd forint), a másik forgatókönyv szerint akár a háromnegyedét is befagyaszthatják (386 milliárd forint). (Feltételes jövő, 2012. január 25.).