Szerdán ül össze az uniós biztosok tanácsa Brüsszelben, hogy döntsön arról, milyen javaslatot terjesszen az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) márciusi ülése elé Magyarország kohéziós pénzeinek visszatartásával kapcsolatban – értesült a hvg.hu uniós forrásból. Két verzió is kering: eszerint 2013 januárjától a kohéziós alaphoz való hozzáférésünket a nemzeti kifizetések 25 vagy 75 százalékig korlátoznák az új kötelezettségvállalásokra vonatkozóan. Ez a folyó kifizetésekben nem okozna fennakadást, viszont a következményeit az ország 2014-15-től különösen megérezné.

Még megúszhatjuk

Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa január 24-én bólintott rá arra a bizottsági javaslatra, amely újabb szakaszba emelte a Magyarországgal szemben folyó túlzottdeficit-eljárást. A döntést alátámasztó dokumentum szerint a magyar államháztartás tavaly 3,6 százalékos többlettel zárt ugyan, de csupán a GDP 10 százalékát meghaladó egyszeri tételek – elsősorban a magánnyugdíjpénztáraktól átvett vagyon – beszámításával. Az ezektől megtisztított úgynevezett strukturális mérleg az uniós ajánlások ellenére nemhogy javult volna, hanem még romlott is.

A HVG már akkor megírta, hogy Olli Rehn pénzügyi biztos két változatról tárgyalhat a regionális biztossal, Johannes Hahnnal: az egyik szerint 2013-tól a magyar GDP 1,7 százalékát kitevő, 1,714 milliárd eurós támogatás negyedét (300-as árfolyamon 128 milliárd forint), a másik forgatókönyv szerint akár a háromnegyedét is befagyaszthatják (386 milliárd forint). (Feltételes jövő, 2012. január 25.) Meg kell jegyezni, a legutóbbi hivatalos bizottsági tájékoztatás szerint akár teljesen is felfüggeszthetik a kohéziós támogatásokat (514 milliárd forint).

Ha a pénzügyminiszterek tanácsa valamelyik változatot el is fogadja, az év végéig még marad időnk a korrekcióra, így a szükséges kiigazításokkal az őszi felülvizsgálatig még leállítható az eljárás. Sőt, akár a hatályba lépés után is gyorsan visszavonhatja a bizottság a büntetést, ha pozitív elmozdulást lát a magyar gazdaságpolitikában. Ahhoz, hogy valóban felfüggesszék a kohéziós támogatásokat, nagyon hosszú ideig kell ellenszegülni a szükséges kiigazítás megtételének – fogalmazott a brüsszeli döntési módszereket jól ismerő forrásunk.

A helyzet elsimítására már csak azért is jó esély van, mert a januári brüsszeli értékelés alapján nagyjából 150-200 milliárd forint az a lyuk, amit a kormánynak ki kell igazítania 2013-ra ahhoz, hogy teljesüljön az EU által elvárt, 3 százalék alatti költségvetési deficit.

Nem lenne jó

Direkt költségvetési hatása nem lenne a kohéziós támogatások felfüggesztésének. Ugyanis az uniós forrásokat a költségvetésben egyenlegsemlegesen számolják el (az uniótól érkező bevételeket kiadásokként is elszámolják a költségvetésben, hogy ne befolyásolja az egyenleg alakulását).

Közvetett költségvetési hatása viszont lenne a döntésnek, például akkor, ha a jellemzően önkormányzatok által kivitelezett projektek leállítását politikailag vállalhatatlannak éreznék egyes polgármesterek, és saját erőből folytatnák a megvalósítást.

Emellett a döntés növekedési szempontból is rossz lenne, hiszen a beruházásokat kivitelező vállalkozások elesnének a munkáktól.