Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Szerdán ül össze az uniós biztosok tanácsa Brüsszelben, hogy döntsön arról, milyen javaslatot terjesszen az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) márciusi ülése elé Magyarország kohéziós pénzeinek visszatartásával kapcsolatban – értesült a hvg.hu uniós forrásból. Két verzió is kering: eszerint 2013 januárjától a kohéziós alaphoz való hozzáférésünket a nemzeti kifizetések 25 vagy 75 százalékig korlátoznák az új kötelezettségvállalásokra vonatkozóan. Ez a folyó kifizetésekben nem okozna fennakadást, viszont a következményeit az ország 2014-15-től különösen megérezné.
Még megúszhatjuk
Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa január 24-én bólintott rá arra a bizottsági javaslatra, amely újabb szakaszba emelte a Magyarországgal szemben folyó túlzottdeficit-eljárást. A döntést alátámasztó dokumentum szerint a magyar államháztartás tavaly 3,6 százalékos többlettel zárt ugyan, de csupán a GDP 10 százalékát meghaladó egyszeri tételek – elsősorban a magánnyugdíjpénztáraktól átvett vagyon – beszámításával. Az ezektől megtisztított úgynevezett strukturális mérleg az uniós ajánlások ellenére nemhogy javult volna, hanem még romlott is.
A HVG már akkor megírta, hogy Olli Rehn pénzügyi biztos két változatról tárgyalhat a regionális biztossal, Johannes Hahnnal: az egyik szerint 2013-tól a magyar GDP 1,7 százalékát kitevő, 1,714 milliárd eurós támogatás negyedét (300-as árfolyamon 128 milliárd forint), a másik forgatókönyv szerint akár a háromnegyedét is befagyaszthatják (386 milliárd forint). (Feltételes jövő, 2012. január 25.) Meg kell jegyezni, a legutóbbi hivatalos bizottsági tájékoztatás szerint akár teljesen is felfüggeszthetik a kohéziós támogatásokat (514 milliárd forint).
AP / Yves Logghe
Ha a pénzügyminiszterek tanácsa valamelyik változatot el is fogadja, az év végéig még marad időnk a korrekcióra, így a szükséges kiigazításokkal az őszi felülvizsgálatig még leállítható az eljárás. Sőt, akár a hatályba lépés után is gyorsan visszavonhatja a bizottság a büntetést, ha pozitív elmozdulást lát a magyar gazdaságpolitikában. Ahhoz, hogy valóban felfüggesszék a kohéziós támogatásokat, nagyon hosszú ideig kell ellenszegülni a szükséges kiigazítás megtételének – fogalmazott a brüsszeli döntési módszereket jól ismerő forrásunk.
A helyzet elsimítására már csak azért is jó esély van, mert a januári brüsszeli értékelés alapján nagyjából 150-200 milliárd forint az a lyuk, amit a kormánynak ki kell igazítania 2013-ra ahhoz, hogy teljesüljön az EU által elvárt, 3 százalék alatti költségvetési deficit.
| Példátlan |
| Magyarország ellen az uniós belépése, 2004 óta folyik túlzottdeficit-eljárás. Bár az alkotmányossági kérdéseket feszegető kötelességszegési eljárásoktól elkülönítetten zajlik a túlzottdeficit-eljárás, a biztosok azért tisztában vannak azzal is, ha egy tagállam más tekintetben is renitens. Arra egyébként még nem volt példa, hogy valamelyik tagország esetében a kohéziós alapokhoz való hozzáférést felfüggesztették volna.
Éppen ezért arra sincs jogszabály, hogy milyen esetekben zárja el jobban vagy kevésbé a pénzcsapot Brüsszel, így a büntetés mértéke gyakorlatilag az Európai Bizottságon és az Európai Tanácson múlik. |
Nem lenne jó
Direkt költségvetési hatása nem lenne a kohéziós támogatások felfüggesztésének. Ugyanis az uniós forrásokat a költségvetésben egyenlegsemlegesen számolják el (az uniótól érkező bevételeket kiadásokként is elszámolják a költségvetésben, hogy ne befolyásolja az egyenleg alakulását).
Közvetett költségvetési hatása viszont lenne a döntésnek, például akkor, ha a jellemzően önkormányzatok által kivitelezett projektek leállítását politikailag vállalhatatlannak éreznék egyes polgármesterek, és saját erőből folytatnák a megvalósítást.
Emellett a döntés növekedési szempontból is rossz lenne, hiszen a beruházásokat kivitelező vállalkozások elesnének a munkáktól.
