#ultrafeldolgozott élelmiszerek


Amikor a profit fontosabb az egészségnél: Így befolyásolják az ultrafeldolgozott élelmiszerek gyártói az étkezési szokásainkat

Az ultrafeldolgozott élelmiszerekről sokszor úgy beszélünk, mintha kizárólag egyéni döntés kérdése lenne, mit veszünk le a polcról. Csakhogy az olcsó, hiperízletes, agresszíven reklámozott termékek mögött óriási gazdasági érdekek, lobbihálózatok és vitatott önszabályozási rendszerek állnak. Élelmiszeripari szereplőkkel és népegészségügyi szakértővel beszéltünk arról, meddig bízhatjuk a fogyasztókra az egészségesebb választást, és milyen népegészségügyi javaslatcsomag kerülhet az új kormány elé.


Nem csak az életkor számít: ez a 7 mindennapi szokás gyorsíthatja a biológiai öregedést

Nem csak az évek múlása öregít: bizonyos mindennapi rutinok láthatatlanul gyorsíthatják a szervezet biológiai öregedését. A dohányzás, a rossz alvás, a tartós stressz, a mozgáshiány vagy a feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend olyan folyamatokat indíthatnak el a sejtekben, amelyek hosszú távon az egészségre is hatással vannak. A változtatáshoz azonban nem mindig van szükség radikális életmódváltásra. De vajon melyek azok a szokások, amelyek a leginkább „öregítik” a szervezetet?



Ultrafeldolgozott élelmiszer = cigi?

Bár az ultrafeldolgozott élelmiszerek megnevezés értelemszerűen ennivalókra vonatkozik, amerikai kutatók a cigarettához hasonlítják ezeket azon az alapon, hogy éppen olyan súlyos függőséget okozhatnak, mint a dohányáruk.







Drogként működhetnek bizonyos ételek

A ropogós chipsek, a mézédes kekszek és sütik sokakat csábítanak, olykor ellenállhatatlanul. A vágy irántuk nem véletlen, ugyanis egyre több kutatás bizonyítja: éppen úgy működnek, mint más, függőséget okozó szerek.