Rákot okozhatnak: néhány csepp vérből kimutatható, ki mennyi ultrafeldolgozott ételt eszik

Áttörésről beszélnek a táplálkozástudományban: objektív mérésekkel (vér- és vizeletvizsgálattal) kimutatható, hogy ki, mennyi ultrafeldolgozott ételt fogyaszt.

  • HVG HVG
Rákot okozhatnak: néhány csepp vérből kimutatható, ki mennyi ultrafeldolgozott ételt eszik

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek, például a cukros gabonapelyhek, az üdítők, az azonnali fogyasztásra kész ételek, a gyárilag készült kenyerek, a fagyasztott pizzák mind-mind olyan élelmiszerek, amelyek több feldolgozási folyamaton mennek keresztül az élőállításuk során. Olyan összetevők vannak bennük, mint tartósítószerek, adalékanyagok, színezékek – ezek nemigen találhatók meg az otthoni konyhákban. Az ilyen ennivalók mögötti cél elsősorban az eltarthatóság, az íz és a profit. Minthogy az ultrafeldolgozott ételek magas zsír-, cukor- és sótartalmúak, miközben tápanyagban szegények, a rendszeres fogyasztásuk elhízáshoz, szívproblémákhoz, alvászavarokhoz, légzőszervi és anyagcsere-betegségekhez vezethet.

Persze hogy mit jelent a rendszeres fogyasztás, azt nem egyszerű meghatározni. A szakembereknek idáig önbevalláson alapuló adatai voltak, amelyek megbízhatatlanok. Ezért is számít áttörésnek amerikai kutatók módszere, egy biomarker-alapú eszköz, egy úgynevezett polimetabolit pontszám, amely objektív képet ad arról, hogy egy személy energiabevitelének mekkora része származik ultrafeldolgozott élelmiszerekből.

Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) kutatói ez ügyben a metabolitokhoz fordultak. Ezek olyan molekulák, amelyek az étel emésztése és feldolgozása során keletkeznek a szervezetben. Apró kémiai nyomokként megmaradnak a vérben a vizeletben, és – ahogy a ZME Science fogalmaz – molekuláris pillanatképet adnak arról, hogy mit ettünk.

Az NIH csapata két különböző csoport vér- és vizeletmintáit vizsgálta. Az első, 12 hónapig tartó megfigyeléses vizsgálatba 718 idősebb, 50 és 74 év közötti amerikai felnőttet vontak be. A résztvevőktől egy évben kétszer vér-, illetve vizeletmintát vettek. A kísérletbe bevontak részletes étkezési naplókat is adtak. A kutatók ezután gépi tanulásra bízták a több mint 1000 metabolit elemzését, olyan mintákat keresve, amelyek összhangban vannak az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásával. Azoknál, akiknél a napi kalóriabevitel nagy része (akár 82 százaléka) ultrafeldolgozott ételekből származott, eltérő metabolikus jellemzőket találtak. A mintáik több, a 2-es típusú cukorbetegséghez köthető markert, sőt, az élelmiszer-csomagolással összefüggő vegyi anyagok nyomait is tartalmazták. Ezzel szemben kevesebb olyan metabolitot találtak, amelyek friss gyümölcsökből és zöldségekből származnak.

A következő vizsgálatba, amelyet az említett eredmények megerősítésére végeztek, húsz önkéntest vontak be, akik csak azt ették, amit a kutatók adtak nekik. Két hétig nagyon sok ultrafeldolgozott ételt fogyasztottak, két hétig viszont egyáltalán nem volt ilyen élelmiszer az étrendjükben. A kutatók pontosan meg tudták mondani, hogy mikor történt a váltás: a résztvevők vére és vizelete egyértelműen elárulta ezt.

Mindezek alapján létrehoztak egy „polimetabolit-pontszámot”: 28 vér- vagy 33 vizeletmarker alapján meg tudták becsülni, hogy mennyi energiát nyer valaki az ultrafeldolgozott ételekből. Ez a biomarker-alapú eszköz megbízhatóbbá teheti a nagyszabású populációs vizsgálatokat, és segíthet alaposabban feltárni az étrend és a betegségek közötti összefüggéseket.

Az eredmények ígéretesek, azonban a kutatók óvatosságra intenek, utalva arra, hogy a kutatás alanyai többnyire idősebb amerikai felnőttek voltak. Éppen ezért további vizsgálatokra van szükség más populációkban is, ahol eltérőek lehetnek az étkezési szokások. A tanulmány azt sem vizsgálta, hogy összefüggésben állnak-e ezek a pontszámok olyan betegségekkel, mint a rák vagy a cukorbetegség. A következőkben ezért arra is keresik a választ, jelezhetik-e a magasabb metabolikus pontszámok a nagyobb kockázatot az említett betegségek vonatkozásában.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.