A NASA az eddigi legfejlettebb szondáját küldte a vörös bolygóra, hogy akár ősi élet nyomaira is rátaláljon a marsi talajban. Kereszturi Ákos planetológus videóban magyarázza el, miért olyan nagy jelentőségű ez a misszió.
A szupermasszív fekete lyukak a tudósok számára rendkívül izgalmas képződmények, ám ez nem jelenti azt, hogy a kisebbek ne keltenék fel az érdeklődésüket. Most például egy egész csoport ilyet találtak a Hubble űrteleszkóp segítségével.
Donald Trump elnöki hagyatékának ritka példánya az űrkutatás, amit még a kritikusai szerint is aránylag megkímélt állapotban vehetett át hivatali utódja, Joe Biden. A Trump-korszak különösen a Hold-programja miatt maradhat emlékezetes, még ha sokak szerint irreális is volt 2024-re kitűzni az amerikai űrhajósok következő holdra szállásának időpontját. Az persze vitatható, mi számít irreálisnak fél évszázaddal a legutóbbi holdra szállás után, minden esetre az új elnöknek fel van adva a lecke: Bidennek egyszerre kell szembenéznie a felkorbácsolt várakozásokkal, a gazdasági realitásokkal, valamint egyre szemtelenebb riválisaival.
A Mars felszínéntől 25 ezer kilométeres távolságból fényképet az ország uralkodója, Mohamed bin Zajed posztolta Twitteren.
Megállapították a Naprendszer valaha megfigyelt legtávolabbi objektumának keringési pályáját.
Elképzelhető, hogy kutatók egy ismeretlen új bolygóra bukkantak egy közeli csillagnál.
Az Egyesült Államok, India, Kína és Oroszország után a világ ötödik országaként az Egyesült Arab Emirátusoknak is sikerült egy űrszondával elérni a Marsot. Az oda küldött műhold kedden délután állt pályára a bolygó körül.
Űrkutatás szempontjából több mint izgalmas hónap lesz a február.
A NASA a texasi Firefly Aerospace nevű vállalatnak adott egy komoly megbízást: 10 eszközt kell letesztelnie a cégnek a Hold felszínén.
Folytatja munkáját a Hold távoli oldalán a Csang'o-4 kínai űrszonda és holdjárója.
A 2020 SO jelű objektum a kutatók szerint egy régi amerikai űreszköz, amely legalább 50 éve kering odafönt. Nemsokára az űr mélyebb régiói felé veszi az irányt.
Az OSIRIS-REx nevű űrszonda még 2020 októberében vett mintát a Bennu aszteroidából, amit visszahoz a Földre a szerkezet. A tudósok azt remélik, kiderülhet belőle, hogyan keletkezett a Naprendszer és az élet a Földön.
Az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövének (ESO VLT) adatait is felhasználva csillagászok olyan bolygórendszert fedeztek fel, amelynek hat planétájából öt furcsa ütemben járja körbe a központi csillagot. A felfedezésnek magyar szálai is vannak.
Egy új elmélet szerint a belső kőzetbolygók mintegy félmillió évvel korábban jöttek létre, mint a gáz- és jégóriások.
Amerikai tudósok három éven át mintegy 45 pulzárt figyeltek meg, amelyek bizonyítékot szolgáltathattak a gravitációs háttérhullámok létezésére.
Az Egyesült Királyság jövő nyáron küldené fel az Asagumo nevű póklábú robotot, hogy feltérképezze, hol élhetne legjobb helyen az ember.
A kutatóknak hosszas munkával sikerült megfigyelniük az ID2299 névre keresztelt galaxist, ami nagyjából 9 milliárd fényéve van a Földtől.
Tizenegy űrmisszió keretében új űrállomást állít Föld körüli pályára Kína. A három modulból álló kutatólaboratóriumot az ország által fejlesztett rakéták viszik fel.
Valamikor 2024-2025-ben állíthatja Föld körüli pályára a NASA a SPHEREx nevű űrtávcsövet, ami 10 milliárd fényévre tud majd elnézni.
Júliusban indították útjára, azóta több mint 400 millió kilométert tett meg, májusban pedig landolhat a Mars fedélzetén a kínaiak űrszondája.
