Sok munkáltató szembesül azzal a kérdéssel a szabadság kiadása és nyilvántartása kapcsán, hogy ha a munkavállaló foglalkoztatására egyenlőtlen munkarendben kerül sor, akkor a szabadságot hogyan lehet kiadni és nyilvántartani? A kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd, az Adózóna szakértője válaszolt.
A munkáltatónak a papíralapú tb-kiskönyvet – a 2026. január 1-jétől hatályos jogszabályok alapján – már nem kell vezetnie. Kérdésként merült fel: a rendelkezésre álló papíralapú tb-kiskönyvet mikor kell kiadni, illetve mi a teendő akkor, ha az átadás meghiúsul? A kérdésre dr. Radics Zsuzsanna Gabriella tb-szakértő, jogász, az Adózóna szakértője válaszolt.
Egy társaság beszámolóinak könyvvizsgálatához megválasztott könyvvizsgálóval rendelkezik. A megváltozott értékhatárok miatt azonban már nem kötelezett könyvvizsgálatra, és nem is kívánja önkéntes alapon sem könyvvizsgáltatni az évet. Mi a teendő ebben az esetben? A kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő, az Adózóna szakértője válaszolt.
Egy kereskedelemmel foglalkozó cég megbízási szerződést köt magánszemélyekkel a termékei reklámozására. A megbízási díjat olyan formában határozzák meg, hogy a magánszemélyek egy, a cég által forgalmazott nagyobb értékű eszközt kapnak ellenértékként. Felmerül-e adókötelezettség? A tudnivalókat egy konkrét példán keresztül Hunyadné Szűts Veronika, igazságügyi adó- és járulékszakértő, a TaxArt 2005 Kft. vezető cégtársa, az Adózóna szakértője foglalta össze írásában.
Az elmúlt egy-másfél évben az Európai Unióban (EU) igen turbulensen alakultak a fenntarthatósággal kapcsolatos szabályozások: sok esetben láthatón csökkent a politikai elkötelezettség a korábban megfogalmazott, igencsak ambiciózus klíma- és fenntarthatósági célok iránt, de legalábbis komoly viták alakultak ki ezekről, főképp az európai gazdasági versenyképesség látványos hanyatlása okán. A legfontosabb tudnivalókat Bagyura András igazgató, a Forvis Mazars Fenntarthatósági Szolgáltatások területének vezetője, az Adózóna szakértője foglalta össze.
Egy cég évente tart sales konferenciát egy szállodában, amin részt vesz az értékesítési terület összes dolgozója (területi képviselők, közép- és felsővezetők). Külsős partnerek nincsenek a résztvevők között, a szakmai tartalom biztosított. A résztvevők az ebédjüket a szálloda éttermében fogyasztják el. Az ezzel kapcsolatban felmerült költségekre vonatkoznak-e a 2026-tól érvényes kedvező adózási szabályok? A kérdésre Lucz Zoltánné adószakértő, az Adózóna szakértője válaszolt.
Egy áfakörös cég (kft.) szeretne alanyi adómentességre áttérni. Az áfás időszak alatt beszerzett tárgyi eszközök áfáit anno levonásba helyezte. Vissza kell-e fizetnie az áttérésnél az áfát, vagy esetleg majd az értékesítésnél kell, annak ellenére, hogy akkor már alanyi adómentes? A kérdésre dr. Csobánczy Péter közgazdász, jogász, adótanácsadó, az Adózóna szakértője válaszolt.
Milyen adójogi kötelezettségek terhelik a vállalkozást, ha kényszertörlésre került, majd a kényszertörlés felszámolássá alakult? Milyen bevallásokat és beszámolókat kell benyújtani, milyen dátummal, illetve hogyan? Alanya marad-e a társasági adónak? A témáról Pölöskei Pálné adószakértő, az Adózóna szakértője ad áttekintést.
Egy cég nagykereskedelmi tevékenység keretében motorolajat, kenőolajat árusítana, amelyhez jövedéki azonosítószám szükséges. Kell-e jövedéki számot igényelnie a cégnek? Ha a terméket kiskereskedőként árusítaná a végfelhasználóknak, akkor is szükség van jövedéki számra? Kell-e ilyenkor kiskereskedelmi adót fizetni? A kérdésekre Laczi Ferenc igazságügyi jövedéki szakértő, az Adózóna szakértője válaszolt.
Az egyre összetettebb, sokszereplős szerződéses rendszerek és a folyamatos versenyhelyzet olyan üzleti környezetet hoznak létre, amelyben az érdekek ütközése szinte elkerülhetetlen. Ezért ma már nem az a kérdés, hogy kialakul-e vita, hanem az, hogy a vállalkozások milyen eszközökkel kezelik azt, és ez milyen hatással lesz a működés folyamatosságára, az üzleti kapcsolatokra és a reputációra. A gazdasági mediáció a konfliktuskezelés új dimenziója az üzleti világban, melyről Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő, mediátor, a TaxArt 2005 Kft. vezető cégtársa ad áttekintést írásában.
Hogyan lehet rendezni, ha negatívvá válik egy zártkörűen működő részvénytársaság saját tőkéje? A negatív tőke rendezése csak tőkeleszállítással történhet, vagy tagi kölcsönből, nem pénzbeli hozzájárulással, apporttal? A kérdésre Hunyadné Szűts Veronika, igazságügyi adó- és járulékszakértő, a TaxArt 2005 Kft. vezető cégtársa, az Adózóna szakértője válaszolt.
A NAV ellenőrzési terve szerint az adóhatóságnak 2026-ban is feladata lesz a nemzetközi adóügyi automatikus információk adatai alapján rendelkezésre álló pénzügyi számlainformációk és jövedelemadatok hasznosítása támogató eljárásban, továbbá az eljárás során az adóhatósággal nem együttműködő, legnagyobb adóeltérésekkel érintett adózók jogkövetési ellenőrzésre kijelölése. A témáról dr. Juhász Péter jogász, adószakértő, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. cégvezetője, az adószakmai terület szakmai vezetője ad áttekintést.
Egy kft. könyvvizsgálatra kötelezett lett a korábbi évek nettó árbevétele miatt, erre vonatkozóan felhívást kaptak a Könyvvizsgálói Kamarától. Előfordulhatnak-e olyan esetek, melyeknél lehetőség van a mentesülésre? Mire lehet számítani, ha ennek ellenére az ügyvezető mégsem végezteti el a könyvvizsgálatot? A kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő, az Adózóna szakértője válaszolt.
Egy vállalkozás szeretné jobban motiválni a munkavállalóit, ezért bevezetné a teljesítménybérezést. Emellett határozott idejű munkaszerződéssé lehet-e változtatni a már meglévő határozatlan idejű munkaszerződést? Vagy ez hátrányosan hat a munkavállalóra még akkor is, ha beleegyezik? A kérdésekre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő, az Adózóna szakértője válaszolt.
Az (EU) 2023/970 irányelv (Bértranszparencia Irányelv) rendelkezéseit 2026. június 7. napjáig kell átültetni a magyar jogszabályokba is. A szabályozás – noha eltérő mértékben – de minden munkáltatót érint, függetlenül a méretétől, illetve az üzletágtól. A munkáltatóknak ajánlott elkezdeni a besorolás kialakítását – ehhez ad támpontokat dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd, az Adózóna szakértője.
Egy társaság végelszámolása 2025. május 1-jén kezdődött és 2026. február 28-áig tart. Kell-e 2025. december 31-ével közbenső mérleget/beszámolót készíteni? Hogyan változik a szabály, ha a végelszámolás elhúzódik? A kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő, a TaxArt 2005 Kft. vezető cégtársa válaszolt.
Egy társaságnál az ügyvezetőt munkaviszonyban, vezető állású munkavállalóként foglalkoztatják. A munkáltató az ügyvezető alapbérét euróban szeretné meghatározni, a munkabér kifizetése forintban történne. Az ennek kapcsán felmerülő kérdésekre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
Mikor lehet nyugtát kibocsátani? Milyen követelmények merülnek fel az elektronikusan kiállított nyugta esetén? Milyen kötelezettségei vannak egy adóhatósági ellenőrzés során az adóalanynak? A kérdésekre dr. Kelemen László adószakértő, jogász válaszolt.
A huzamosabb időn keresztül megbízási szerződés alapján tevékenységet folytató személyek esetében az utólagos bejelentés a megbízónak jelentős adminisztrációs többletterhet jelent, a jogviszonyt az eltelt biztosítási időszakra vonatkozóan minden kifizetéskor be kell jelenteni (és lezárni). Ez akkor is így van, ha a megbízás hosszabb időszakra szól. A csak megbízási jogviszonyban állók az utólag létrejövő (nem folyamatos) biztosítási jogviszonyuk alapján nem tudnak Európai Egészségbiztosítási Kártyát igényelni, illetve nem kapnak A1-es igazolást – olvasható a tartós megbízási jogviszony fogalmát 2026. január 1-jével bevezető 2025. évi LXXXIII. törvény indokolásában. Mi az újdonság a tartós megbízási jogviszonyban? A kérdésre dr. Radics Zsuzsanna Gabriella tb-szakértő, jogász válaszolt.
2026-ra Magyarországon a digitális számlaadat-szolgáltatás és az e-számlázás gyakorlata egyre szorosabban összenő, de még mindig fontos elválasztani a jogi fogalmakat és a technológiai megvalósítást. 2026-ban gyakorlatias szempontból az jelenti a kihívást, hogy a számlakibocsátás, az adatszolgáltatás, valamint a megőrzés és ellenőrizhetőség követelményeit súlyos jogkövetkezményekkel járó adatminőségi elvárások szövik át. A témáról Gyüre Ferenc adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló ad áttekintést.
