A Greenpeace egy új jelentése arra mutat rá, hogy a globális olajcégek ahelyett, hogy csökkentenék az olajkitermelést, a petrolkémia és a műanyaggyártás felé fordultak, mivel a fosszilis tüzelőanyagok sem a közlekedésben, sem az energiatermelésben nem tesznek már ki akkora szeletet.
A szennyező megalopoliszok többségében Kínában találhatók a kutatók szerint. Az is kiderült, hogy a fejlett országokban magasabb a kibocsátás.
A szén-dioxid-kibocsátás miatt zsugorodik a sztratoszféra – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A légkörnek a földfelszíntől számított második rétege 400 méterrel vékonyabb, mint az 1980-as években.
Egyre több cég vállalja a karbonsemlegességet 2050-re, hogy a működésük és az általuk előállított termékek ökológiai lábnyomát a nullára csökkentik. Ez azonban nem egyes egyedül rajtuk múlik, hiszen a termékeiknek fogyasztóik is vannak. De vajon átháríthatják-e a vásárlókra a termék megvásárlásán keresztül a cég karbonkibocsátás-csökkentési kötelezettségeinek finanszírozását?
A vizes, mocsaras területek fái kutatók szerint szívószálként működnek, így képesek utat engedni a talajban keletkező gázoknak.
Az egész világ üvegházhatású gázkibocsátásának a 27 százalékáért az ázsiai ország a felelős, 2060-ra ígérik a teljes leállítást.
A 2050-es klímasemlegesség elérése érdekében fogadott egy intézkedéscsomagot az Európai Bizottság, amelynek célja, hogy több pénz jusson a fenntartható tevékenységeknek.
A világ jelentős része látszólag felismerte, hogy az emberiségnek belátható időn belül el kell érnie a nettó nulla üvegházgáz-kibocsátásokat, hogy ne fokozzuk tovább a klímaváltozást. A hangzatos klímasemlegességi dátumokat megfogalmazó országok és óriáscégek azonban úgy viselkednek, mint a népmesei okos lány: hoznak is, meg nem is. A kitűzött zéró célszámok mögött jelenleg nem látszanak a konkrét és hatékony cselekvési tervek. A most is elérhető kibocsátáscsökkentési módszereket olyan trükkökkel igyekeznek elfedni, mint a technológiailag gyerekcipőben járó szénkivonás és -megkötés vagy a kibocsátások máshol történő kiváltása (offsetting). A klímapolitikai „kreatív könyvelés” helyett átlátható, robusztus és igazságos kibocsátáscsökkentési tervekre volna szükség. Ezen a téren pedig az Európai Unió is jobban teljesíthetne, Magyarország pedig akár az élbolyba is tartozhatna. Lehoczky Annamária, meteorológus, éghajlatkutató (PhD), környezeti szakújságíró írása.
Sorban adják át az új szénerőműveket, és még újabbakat is építenek: amíg 2015-ben a világ szénenergiájának 44 százaléka származott Kínából, 2020-ra 53 százalékra emelkedett ez az arány.
Nagyon nem mindegy, milyen energiaforrással működtetnek egy műhúst előállító labort, ugyanis akár nagyobb is lehet az üvegházhatású-gáz kibocsátása, mint a hagyományos hús esetében.
Négy-hat járművet is kiválthat egy közösen használt, megosztott autó, és mivel folyamatosan mozgásban van, kevesebb parkolóra van szükség, és a forgalom is kisebb.
Egy londoni kutatócsoport egy olyan speciális megoldást fejlesztett ki, amellyel ugyanannyi szén-dioxidot lehet kivonni a légkörből hat hét alatt, mint egy hatéves fával.
Ha már van autó-, robogó- és biciklimegosztás, miért is ne lehetne ugyanezt csinálni télen a síeléssel is? – gondolta egy finn város, Lahti.
A francia kormány ellen pert indító nemzetközi szervezeteknek jelképes 1 eurós jutalmat ítélt oda a párizsi bíróság, és egyúttal megrótta a francia kormányt, hogy nem csökkentették a vállaltaknak megfelelően a kibocsátást.
Évről évre egyre többen próbálják ki a növényalapú étrendet, akár csak egy hónapra is.
Reménykeltő kutatás látott napvilágot, amely szerint néhány évtized alatt stabilizálódna a hőmérséklet, ha elérnénk a nettó zéró kibocsátást.
A Vatikán vállalta, hogy 2050-ig nullára csökkenti saját szén-dioxid-kibocsátását, Izrael pedig a fosszilis üzemanyagok használatának megszüntetését.
Nem fogadta kitörő lelkesedés a dél-amerikai ország vállalását, a szakértők szerint amit Brazília a kibocsátása csökkentése érdekében tesz, édeskevés.
Amolyan kettő az egyben megoldással rukkoltak elő amerikai kutatók: a légkörbe kerülő üvegházhatású gázokat és az élelmiszer-pazarlást is csökkentenék egyszerre.
Nagyok a különbségek: egy új kutatás arra világít rá, hogy az emberek csupán 4 százaléka repül egyáltalán külföldre, a legnagyobb kibocsátók viszont annál többet.
