Az egyetemek megújítása, a Dél-Budai Centrumkórház és egy Duna-híd is eltűnt a kormány tervei közül az uniós helyreállítási alap ma közölt programjai alapján, az orvosi béremelés azonban megmaradt. Magyarország nem kér a kedvezményes uniós hitelből, emiatt ágazati reformokról mond le.
A járvány és az egyesült ellenzék feladja a leckét a magyar miniszterelnöknek, így annak évek óta először megvan az oka, hogy reszkessen a választások miatt – írja a Neue Zürcher Zeitung. Hiszen a lakosság számához képest sehol másutt nem követelt ennyi áldozatot a Covid–19.
Ha minden jól megy, akkor nyár végén – írja a brüsszeli Politico, amely szlalomhoz hasonlítja a folyamatot, amelyhez mind a 27 tagállamnak hozzá kell járulnia.
Nagyjából hatezer milliárd forintot kér a magyar kormány az EU Helyreállítási Alapjából, a válságkezelésre szánt pénzek nagy részét az építőiparban költenék el, de az energetikával és digitális szolgáltatásokkal foglalkozó cégek is készülhetnek a pályázatokra, sőt, egy jelentős vasúti- és HÉV-kocsi-beszerzést is ebből a keretből finanszíroznának. De az orvosok fizetésemelésére is innen jutna pénz. Már ha jók a számok.
Bemutatták a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve című tervezetet, amelyben leírták, mi mindenre szánná a kormány azt a pénzt, amit az EU válságkezelő programjából kap az ország. Átnéztük a listát, mi mindenre menne el a közel hatezer milliárd forint 2021 és 2026 között.
Bejelentették, hogy részleges lazítás lesz, ha elérjük a 2,5 millió beoltottat; kiderült, hogy csak két EU-tagállam volt a járvány előtt, amely arányaiban kevesebbet költött egészségügyre, mint Magyarország; kanyarban előző gazdaságot remél az MNB. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A Szimpla alapítójának lennének ötletei, hogyan támogassa a padlót fogó üzleti szektorokat a kormány.
A költségvetési átcsoportosítások során irtózatos összeget csorgatott az Orbán-kormány a legkedveltebb ágazatba.
Ha a gazdaság szereplői a beáramló pénz megszerzésére hajtanak, elhanyagolják a piaci versenyt, az innovációt – mondja Győrffy Dóra egyetemi tanár, jelezve, hogy az uniós pénzesőnek is vannak veszélyei.
Tíz éve mutatta be Matolcsy György a Széll Kálmán-tervet. A kormány akkor hirdette meg az összefogást az államadósság ellen, a közmunkaprogramot, de a rezsi befagyasztását is. A cél nagyra törő volt: az évtized közepére az EU éllovasa lesz Magyarország. Megnéztük, mi jött össze ebből.
A jegybank elemzésében érdekes módon szó sem esik például az EU-ban az egyik legmagasabb magyar inflációról, a látványosan meggyengült forintról, és az államháztartási hiányról se nagyon. Vélemény.
A milliárdosok mindenütt ott vannak a pletykalapokban, most már itt az ideje annak, hogy az adóhivatalok nyilvántartásában is megjelenjenek - írta a neves francia közgazdász a Le Monde-ban.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint az első fronton döntő csatát nyert a magyar miniszterelnök.
A Főpolgármesteri Hivatal tájékoztató plakátkampányt indít, ezzel szeretné felhívni arra a választók figyelmét arra, hogy a kormány súlyos összegeket von el a fővárostól.
Orbán Viktor most nem a válságot akarja kezelni, hanem az oligarchákat menteni – állítja a 2020-as gazdaságpolitikáról írt könyvében Mellár Tamás. Szerinte a bűnbeesés már a járvány előtti években megtörtént: amikor a GDP növekedett, a kormány túlfűtötte a gazdaságot, márpedig egy ilyen helyzet után nincs elég lehetőség arra, hogy jelentős támogatásokat adjanak.
Mind egészségügyi, mind gazdasági krízismenedzsmentből rosszul vizsgázott eddig a magyar kormány, amely csak az Európai Unió által biztosított vakcinának köszönhetően kerülheti el az elégtelent 2021-ben – jósolja a HVG-nek írt cikkében Prinz Dániel közgazdász.
Pedig a leköszönő elnök korábban mindent rendben talált a csomaggal.
A Fidesz akkor kommunikál jól, amikor kézben tudja tartani az ügyet, amiről szó van, a járvány kommunikációját nem gondolták ki jól, nagy kérdés, hogy a gazdasági válságért a kormányt vagy a járványt hibáztatják majd többen – véli Török Gábor.
Szél Bernadett, Szabó Szabolcs és Hadházy Ákos szerint az Orbán Viktor által bejelentett intézkedésnek semmi köze a válságkezeléshez.
Minden esetben látványos stratégiával próbálkozik a kormány, akár a gazdaságpolitikáról van szó, akár a járványhelyzetről. Hatalmas, történelmi, felfoghatatlan nagyságú döntésekről beszélnek, ezek mögött viszont néhány valóban fontos konkrétum mellett jelentősnek mondott, nem túl fontos döntések vannak, és sok időhúzó ígéret, amelyekkel foglalkozhat a média, amíg ők kidolgozzák az igazi terveket. A tavaszi első hullámban sok példáját láthattuk ennek, és úgy tűnik, az ősszel is kitartanak e technika mellett.
