Meg kell változtatni a gazdaság újraelosztási rendszerét a növekvő jövedelemkülönbségek miatt - hangsúlyozza Thomas Piketty, akinek könyve, a Capital (Tőke) néhány éve világsikert aratott. Abban mutatott rá először arra, hogy míg a gazdagok egyre csak növelik a vagyonukat a globális gazdaságban, addig a bérből és fizetésből élő többség életszínvonala stagnál, vagy olykor csökken is.

Miért? Mert a gazdagoknak számtalan lehetőségük van az adóelkerülésre, amelyekkel vígan élnek is. Donald Trump elnök annak idején azzal kérkedett, hogy 16 éve nem fizet adót.

Most Franciaországban az OpenLux dosszié csapta ki a biztosítékot, amelyről már a hvg.hu is beszámolt. Luxemburg olyan adóparadicsom Európa kellős közepén, amely a gazdagoknak lehetővé teszi, hogy a vagyonukat elrejtsék az adóhivatalok éber tekintete elől. Ennek kellene véget vetni - hangsúlyozza Thomas Piketty.

A koronavírus olyan mély krízist okoz Európában, amelynek kezeléséhez az uniós 750 milliárd eurós válságkezelő alap sem biztos, hogy elég lesz. Piketty egyszerű példát hoz: az egészségügyi dolgozók keresetét. Ez a szektor mindenütt alulfinanszírozott az Európai Unióban, a koronavírus-válság viszont nyilvánvalóvá tette, ez mennyire tarthatatlan. Franciaországban a mérsékelt CFDT szakszervezet 15%-os béremelést javasolt az egészségügyi ágazatban. Piketty szerint hasonló intézkedésre lenne szükség az oktatásban is. Sőt, szerinte általában ennyivel kellene emelni az alacsony fizetéseket Franciaországban és az egész Európai Unióban.

Nem olcsó az átállás a karbonsemleges gazdaságra sem, pedig jó lenne, ha az uniós újraindulás során figyelembe vennék a környezetvédelmi vállalásokat is - javasolja Thomas Piketty. Aki hozzáteszi: ki kellene terjeszteni az alapjövedelmet a fiatalokra és a diákokra is. Ily módon csökkenne a szociális feszültség és növekedne a lakossági fogyasztás, amelytől lendületbe jönne a gazdaság.

Mindezt állami és uniós pénzekből kell fedezni. De vajon lehet-e ezt a végtelenségig folytatni, hiszen Franciaországban az államadósság már így is túl van az éves GDP 100%-án, miközben az eurozóna előírása 60%. Amíg az infláció nulla és a kamatláb szintén zéró, addig nyugodtan folytatni lehet, sőt kell - állítja Thomas Piketty.

Ha ez felmenne 3-4%-ra, akkor jön a második szakasz. A második szakaszban az államoknak és az EU-nak már nem lesz olyan nagy játéktere, mert az infláció komoly fenyegetést jelent a gazdaságnak. Ha tehát a döntéshozók nem akarják, hogy az államok eladósodása a végtelenségig tartson és a jövedelmi különbségek az égbe növekedjenek, akkor meg kell adóztatni a gazdagokat, és elsősorban a szupergazdag milliárdosokat - javasolja Piketty.

Ahhoz viszont, hogy meg lehessen adóztatni a szupergazdagokat, átláthatóbbá kell tenni a pénzügyi folyamatokat. A különböző nagy leleplezések - Panama papers, OpenLux stb. - azt mutatják, hogy a tulajdonosi szerkezetet általában gondosan elrejtik az avatatlan szemek elől az adóparadicsomokban. Az Európai Unió ugyan hozott egy szabályt, mely a tulajdonosi kör tisztázására irányul, de jellemző módon ezt még a francia parlament nem fogadta el. Vagyis nagy az óvatosság, de az államok kényszerhelyzetbe kerülhetnek, mert egyre nagyobb szükségük lesz pénzre. Ezt egy idő után nem lehet egyszerűen pénznyomtatással fedezni, a szupergazdagok megadóztatása pénzügyi szükségszerűség lehet. Nem lenne ez népszerűtlen intézkedés, hiszen csípi az emberek szemét az, hogy a milliárdosok tovább gazdagodnak, miközben a fizetésből élők egzisztenciális válságba kerülhetnek a Covid-19-járvány miatt.

A kérdés persze az, hogy meglesz-e a politikai akarat a szupergazdagok megadóztatására, hiszen beszélni már sokan beszéltek erről, de az elmúlt éveket inkább az adócsökkentések jellemezték a globális gazdaságban. Most például Bruno LeMaire pénzügyminiszter személyesen igérte meg a franciáknak: nem lesz adóemelés!

(Le Monde)