szerző:
Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Minden esetben látványos stratégiával próbálkozik a kormány, akár a gazdaságpolitikáról van szó, akár a járványhelyzetről. Hatalmas, történelmi, felfoghatatlan nagyságú döntésekről beszélnek, ezek mögött viszont néhány valóban fontos konkrétum mellett jelentősnek mondott, nem túl fontos döntések vannak, és sok időhúzó ígéret, amelyekkel foglalkozhat a média, amíg ők kidolgozzák az igazi terveket. A tavaszi első hullámban sok példáját láthattuk ennek, és úgy tűnik, az ősszel is kitartanak e technika mellett.

A gazdaságvédelmi operatív törzs javaslatai alapján egyszerűbbé és olcsóbbá válhat a pénzügyek intézése – ígérte meg Varga Mihály pénzügyminiszter egy hétfői Facebook-videóban. Hogy milyen lenne ez az egyszerűsítés, az nem derült ebből ki, mert Varga azt mondta: majd kedden tárgyalnak a javaslatokról. Egy ilyen felvezetés után lehetett volna valami nagy bejelentést várni, ehhez képest amikor kedden végre elárulta a miniszter, mi a hatpontos csomag, kiderült: egy olyan javaslatot találtak ki az elektronikus fizetésről, amelyet már áprilisban megígért a kormány, és öt olyat a bürokrácia digitalizálásáról, amelynek a járványtól függetlenül eljött volna az ideje.

©

A járvány alatt sokadszor látjuk ugyanazt a sémát. A kormány nagy dérrel-dúrral bejelenti, hogy komoly döntéseket mutatnak be nemsokára, majd amikor kiderülnek a részletek, gyorsan rájövünk, hogy csak kevés, néha a járvánnyal szorosan össze sem függő döntés kapott díszcsomagolást. Pedig amikor éppen tényleg van komoly döntés, azt a piacokon is díjazzák. Összegyűjtöttük ennek a leglátványosabb példáit.

A néma videó

Március 18-án, amikor már 58 koronavírusos ember volt Magyarországon, Orbán Viktor sajtófőnöke közölte, hogy a miniszterelnök rendkívüli bejelentést tesz a védekezésről délután 3-kor a Facebookon. Mindenki izgatottan várta, mi fog történni – majd megjelent a videó, hang nélkül.

Egy ilyen válságos helyzetben az is valami, hogy ezzel sikerült elérni, az ország nagy része együtt szórakozzon, de amikor túl voltunk a kínos bakin, és megnézhettük a videót hanggal is, azt láthattuk, amihez azóta már jól hozzászokhattunk. A forint gyorsan gyengülni kezdett, annyira nem tetszett a befektetőknek sem, amit hallottak. Néhány érdemi bejelentést tett Orbán – ekkor ígérte meg például a Magyar Nemzeti Bank által felvetett hiteltörlesztési moratóriumot és néhány szektornak ideiglenes járulékcsökkentést –, mellette homályos ígéretet arról, hogy rugalmasabbá teszik a munkavállalási szabályokat, és megígérte, hogy aznap közzétesznek egy alaprendeletet, a részleteket pedig majd másnap. A piacokon úgy ítélték meg, hogy a néhány konkrétum mellett a kormány még adós maradt a részletekkel.

©

Senki ne menjen sehova, csak ha dolga van, vagy ha szeretne menni

Kijárási korlátozást vezetnek be másnaptól – közölte Orbán Viktor március 27-én az állami rádióban. Aki figyel az apró részletekre, már ekkor felkapta a fejét arra, hogy nem tilalomról volt szó, majd amikor nem sokkal később megjelent az erről szóló kormányrendelet, hamar egyértelmű lett a helyzet: a szigorú szavak mögött néhány olyan gumiszabály állt, amivel szinte bárki csinálhatott bármit. Szabad volt kimenni nemcsak vásárolni, hanem templomba, fodrászhoz vagy manikűröshöz is, és a „szabadidős célú gyalogos közlekedés” is megengedett maradt – szerencsére elég sokan maradtak fegyelmezettek, ennek is komoly szerepe volt abban, hogy a járvány első hullámát viszonylag könnyen megúsztuk.

©

Négy nap alatt négy bejelentés a bejelentésről

Ekkorra viszont már lehetett látni, hogy a gazdaságban nagyon nagy lesz a baj. A kormányt egyre több helyről sürgették, hogy lépjen valamit, azonban nagyon sokat kellett várni arra, hogy történjen valami. A kormány azzal próbálta nyugtatni a befektetőket, hogy folyamatosan nagy bejelentést ígért, de csak újabb és újabb halogatásokat kaptunk, néhány nem túl jelentős konkrétummal köztük.

Először április 4-én mondta be Gulyás Gergely, hogy szinte felfoghatatlan számokról beszélünk, annyi pénzt csoportosít át a kormány a gazdaságvédelmi, gazdaságújraindítási alapba – aztán gyorsan kiderült, hogy ez 1345 milliárd forint, ami nagy összeg, de messze nem felfoghatatlan. Ekkor még csak olyasmikről volt szó, hogy elveszik a pártok támogatásának felét és a gépjárműadót az önkormányzatoktól. Gulyás azt is hozzátette azok kedvéért, akik részletekre vágytak: azokat a miniszterelnök és Palkovics László innovációs miniszter mutatja majd be, később.

Április 6-án ki is állt Orbán Viktor, és közölte: jön a 13. havi nyugdíj négy részletben visszaépítve, a bérköltségek egy részét átvállalják a rövidített munkaidőnél, és néhány kiemelt ágazatot megsegít a kormány, emellett beruházástámogató programokat indít és hitelgaranciát ad cégeknek. A befektetők nagy csalódásként élték meg a bejelentést, annyira kevés konkrétumot lehetett megtudni, így a történelminek nevezett akcióterv bejelentése utáni pár órában 362-ről 366-ra zuhant a forint/euró árfolyam.

©

7-én pedig Palkovics László tartott sajtótájékoztatót, ahol adókönnyítéseket és új hitelprogramot ígért. A döntések részletei azonban még ekkor is csak lassan szivárogtak. És az is hamar egyértelművé vált, hogy a nagy költségvetési változtatás legnagyobb része lényegében már létező programok egyszerű átnevezése.

Pedig hogy mennyire kevés konkrétumot is díjaztak a piacokon, azt pont ugyanekkor láthattuk: a forint először akkor erősödött 366-ról 360-ig, amikor megjelent az első kormányrendelet néhány gazdasági döntéssel. Amikor pedig április 7-én, órákkal Palkovics semmitmondó bejelentései után a Magyar Nemzeti Bank vezetői a kormánynál jóval nagyobb határozottságot mutatva kiálltak a nyilvánosság elé, és elmondták, hogy 3000 milliárd forinttal, valamint bújtatott kamatemeléssel segítik a gazdaságot, percek alatt 360-ról 356-ra erősödött a forint.

A telefonnál Palkovics László

De április 7-e nem ért véget itt. Este Palkovics László telefonon jelentkezett be az InfoRádióban. És elmondta: amit aznap délelőtt bejelentett, hogy a rövidített munkaidősök bérköltségének 70 százalékát átvállalja az állam, nem úgy kell érteni, ahogy addig értelmezte mindenki, nem a bérköltség 70 százalékát állja az állam, hanem annak a bérnek a 70 százalékát, amelytől a dolgozó elesik a rövidített munkaidővel. A szabályokat azonban még ekkor is nehéz volt kihámozni, a rendelet csak 11-én jelent meg – hogy aztán kiderüljön, nemcsak a bőkezűséggel, de az egyszerűséggel is problémák vannak. A túlbonyolított szabályozást néhány nappal később már korrigálta is a kormány.

Palkovics László
©

Mindenkinek lesz munkahelye

Április 27-én Orbán Viktor felszólalt a parlamentben, és nagy vállalást tett: ha valaki elveszíti az állását, az álláskeresési járadék három hónapjának letelte után biztosan lesz állásajánlata, ha nem egy cégtől, akkor a magyar államtól – de ha más nincs, elmehet katonának. Rögtön találgatni és elemezni kezdtünk, milyen konkrét lépést előlegezett meg a miniszterelnök, mígnem kiderült: semmilyet. Nem indult nagyszabású közmunkaprogram, a nagyszabásúnak ígért állami munkaerő-felszívó programból se lett semmi, a honvédség pedig nem volt igazán vonzó alternatíva. Látszott, hogy a kormány abban reménykedett, gyors lesz a gazdaság visszapattanása. Február és április között 130 ezren vesztették el az állásukat, áprilistól szeptemberig 114 ezres volt a növekedés.

A határzár

Augusztus végén, amikor már látni lehetett, hogy közeledik a járvány második hulláma, a kormány bejelentette, hogy Magyarország lezárja a határait. Aztán két nappal később kijöttek a részletszabályok, és pontosan ugyanaz történt, mint tavasszal a kijárási korlátozásokkal: egy agyonpuhított rendeletet írtak. Ez gyakorlatilag csak a turisták érkezését nehezítette meg, már persze csak azokét, akik nem a Szuperkupa-meccset jöttek megnézni.

©

Az éjféli kijárási tilalom

November 3-án, amikor a környékünkön mindenhol egyre szigorúbb szabályokat hoztak meg, és világos volt, hogy a külföldiek beutazásának vagy be nem utazásának már nincs sok köze a járvány terjedéséhez, újra bejelentették, hogy Orbán Viktor rendkívüli bejelentést fog tenni. Ami aztán annyira nem volt komoly, hogy néhány nappal később sok pontját eltörölték: ekkor vezettek be kijárási tilalmat éjfél és hajnal 5 óra közöttre, a mozikban, stadionokban 3 helyet kellett volna két néző között üresen hagyni, de amúgy nyitva maradhattak. De a parkolást azért újra ingyenessé tették.

Minden ellenkezője: nagy bejelentés, valódi tartalommal, majdnem az utolsó pillanatig rendelet nélkül

November 9-én aztán a miniszterelnök komoly bejelentést tett. Ekkor mondta el, hogy a másfél nappal később életbe lépő szabályokkal este 8-tól lesz kijárási tilalom, az éttermek bezárnak, a rendezvényeket betiltják, a sport zártkapus lesz, és a felsőoktatás átáll online üzemmódra. Nagyon vártuk már a konkrétumokat, és megnyugtató hír volt, hogy történik valami – aztán telt-múlt az idő, és 10-én kora este még mindig nyoma nem volt a rendeletnek. Orbán aznap este 8-kor a tévében jelentett be újabb részleteket, amelyeket később a kormány Facebook-oldalán pontosítottak, de ettől még nem lehetett tudni, hogy milyen jogszabály lesz érvényes. Végül este fél tizenegykor, másfél órával a hatályba lépése előtt jelent meg a rendelet. Ehhez képest már annak is örülni lehetett, hogy amikor egy héttel később úgy döntött a kormány, újból idősávot tart fenn az idősek vásárlására, a részletszabályok már délután megjelentek a Magyar Közlönyben.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Csányi Sándor: Nem kell több stadiont építeni

Csányi Sándor: Nem kell több stadiont építeni

Nem ütközik az EU-s szabályokba, hogy kínai vakcinát hoznának Magyarországra

Nem ütközik az EU-s szabályokba, hogy kínai vakcinát hoznának Magyarországra

Gulyás: Gyakorlatilag megállapodtunk a kínai vakcináról

Gulyás: Gyakorlatilag megállapodtunk a kínai vakcináról