"Szörnyű hatással lenne a piac bizalmára, ha az Európai Bizottság vagy az állam és kormányfőkből álló Európa Tanács újra vitatkozni kezdene valamilyen lényeges témában. Akkor ugyanis csúszás következhetne be, és a piaci résztvevők megkérdeznék: mikor lesz ebből pénz? Júliusban vagy csak szeptemberben?" – nyilatkozta Mujtaba Rahman, az Eurasia Group szakértője a Politicónak.

Bár elvben csak egyszeri alkalomról van szó, de az uniós integráció elmélyítésére nagyon nagy hatása lesz annak, hogy sikeres válságkezelés követi-e a jelentős összegű közös kölcsönfelvételt – véli a szakértő, aki szerint a kudarcnak romboló következményei lennének a brüsszeli vezetésre és az egész európai folyamatra nézve.

De milyen akadályokon kell átjutnia a válságkezelő alapnak?

Ratifikálás

A közös kölcsön felvételének előfeltétele az, hogy mind a 27 tagállam parlamentje ratifikálja az uniós döntést. Tíz azonban még nem tette meg. Magyarországon és Ausztriában még a parlament napirendjén sem szerepel ez – hangsúlyozza a Politico. Június végére a tervek szerint véget kellene érnie a ratifikálási folyamatnak. "Én bízom benne, hogy ez meglesz" – nyilatkozta Ursula von der Leyen.

Költségvetési tervek

Mire költik a tagállamok a hatalmas összegeket? Erről április 30-ig kellett volna tájékoztatniuk a brüsszeli bizottságot. Ezért járt nemrég Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyennél.

Tizenhárom uniós ország már sorban áll a helyreállítási pénzért - Magyarország még nem

Sosem volt fontosabb Magyarországon az érthető és pontos tájékoztatás az Európai Unióról, mint most. Az EUrologus brüsszeli újságíró csapatának célja, hogy az Európai Unióval kapcsolatos hírekről és eseményekről közérthetően, pontosan és ha kell, kritikusan számoljon be, illetve elemzéseivel segítse az olvasót a tájékozódásban.

Akiknek sürgős, azok már beadták a költségvetési tervet Brüsszelben, vagy ezen a héten adják be: Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Németország, Görögország, Portugália. Az Európai Bizottságnak ezután két hónapja lesz arra, hogy elbírálja a tagállamok terveit. Sok feltétel van: a fenntartható fejlődés az egyik legfontosabb, de a strukturális reformok vagy a digitális átállás is kiemelt szempontok. Szükség lesz egy független ellenőrző szervezetre is, amely sasszemmel figyeli: valóban arra költik-e a pénzt a tagállamok, amit Brüsszelnek ígértek?

A Bizottság nincs könnyű helyzetben, mert az idő sürget. Nem dobhatják vissza a terveket, mert akkor csúszhat az egész projekt.

Vita a Tanácsban

Miután az Európai Bizottság jóváhagyja a tagállamok terveit, finanszírozási javaslatot tesz. Itt komoly viták várhatóak, mert a "fukar" tagállamok alaposan a körmére akarnak nézni a dél-európai és kelet-európai tagállamoknak.

Hollandia, Ausztria, Finnország és Svédország ugyanis vészféket akar: ha egy tagállam nem tartja be a szabályokat, akkor állíthassák le a pénz kifizetését.

A Politico táblázatot közöl a válságkezelő alapról: melyik tagállam mennyit kaphat vissza nem térítendő támogatásként, illetve mekkora hitelre jogosult. Magyarország esetében a vissza nem térítendő támogatás 6,3 milliárd euró, a kölcsön 9,7 milliárd euro. Az utóbbira a magyar kormány egyelőre nem tart igényt.

A menetrend szerint először minden tagállam 13 százalékot kap a neki járó pénzből. Ebben aligha lesz vita, de később sokan akadékoskodhatnak, mondván a kedvezményezett tagállamok nem arra költik a pénzt, mint ami a költségvetésben szerepel.

Az Európai Parlament is figyel

Bár nincs döntési joga az ellenőrzésben, de az Európai Parlament is nyomon követi a válságkezelő program alakulását. Az európai képviselők fogcsikorgatva küzdöttek az ellenőrzés jogáért, de végül is be kell érniük a megfigyelő szerepével. Május 10-én közös ülést tart az Európai Parlament költségvetési és gazdasági bizottsága, hogy létrehozzanak valamilyen megfigyelőcsoportot a válságkezelő program monitorozására.

Visszafizetés

Erről csak nagyon keveset beszélnek, pedig a több mint 400 milliárd eurós összeget vissza kell fizetni, még ha negatív kamattal is. Az Európai Bizottság három új adó kivetésére gondol: a karbon kereskedelmi rendszer kiterjesztésére, a karbonvám bevezetése és a digitális óriások megadóztatására. Egyik sem megy viták nélkül. Az alternatíva viszont még rosszabb: a tagállamokat kellene kérni a befizetések növelésére, illetve Brüsszelnek kellene a kiadásait mérsékelnie – állapítja meg a Politico.