Ha minden jól megy, akkor nyár végén – írja a brüsszeli Politico, amely szlalomhoz hasonlítja a folyamatot, amelyhez mind a 27 tagállamnak hozzá kell járulnia.
"Szörnyű hatással lenne a piac bizalmára, ha az Európai Bizottság vagy az állam és kormányfőkből álló Európa Tanács újra vitatkozni kezdene valamilyen lényeges témában. Akkor ugyanis csúszás következhetne be, és a piaci résztvevők megkérdeznék: mikor lesz ebből pénz? Júliusban vagy csak szeptemberben?" – nyilatkozta Mujtaba Rahman, az Eurasia Group szakértője a Politicónak.
Bár elvben csak egyszeri alkalomról van szó, de az uniós integráció elmélyítésére nagyon nagy hatása lesz annak, hogy sikeres válságkezelés követi-e a jelentős összegű közös kölcsönfelvételt – véli a szakértő, aki szerint a kudarcnak romboló következményei lennének a brüsszeli vezetésre és az egész európai folyamatra nézve.
De milyen akadályokon kell átjutnia a válságkezelő alapnak?
Ratifikálás
A közös kölcsön felvételének előfeltétele az, hogy mind a 27 tagállam parlamentje ratifikálja az uniós döntést. Tíz azonban még nem tette meg. Magyarországon és Ausztriában még a parlament napirendjén sem szerepel ez – hangsúlyozza a Politico. Június végére a tervek szerint véget kellene érnie a ratifikálási folyamatnak. "Én bízom benne, hogy ez meglesz" – nyilatkozta Ursula von der Leyen.
Költségvetési tervek
Mire költik a tagállamok a hatalmas összegeket? Erről április 30-ig kellett volna tájékoztatniuk a brüsszeli bizottságot. Ezért járt nemrég Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyennél.
Eddig 13 uniós tagállam adta le a nemzeti helyreállítási tervét Brüsszelben, Magyarország nincs közöttük, a határidő múlt héten péntek volt. Egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy Magyarországnak mik a szándékai. A pénz nem vész el, csak később érkezhet.
Akiknek sürgős, azok már beadták a költségvetési tervet Brüsszelben, vagy ezen a héten adják be: Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Németország, Görögország, Portugália. Az Európai Bizottságnak ezután két hónapja lesz arra, hogy elbírálja a tagállamok terveit. Sok feltétel van: a fenntartható fejlődés az egyik legfontosabb, de a strukturális reformok vagy a digitális átállás is kiemelt szempontok. Szükség lesz egy független ellenőrző szervezetre is, amely sasszemmel figyeli: valóban arra költik-e a pénzt a tagállamok, amit Brüsszelnek ígértek?
A Bizottság nincs könnyű helyzetben, mert az idő sürget. Nem dobhatják vissza a terveket, mert akkor csúszhat az egész projekt.
Vita a Tanácsban
Miután az Európai Bizottság jóváhagyja a tagállamok terveit, finanszírozási javaslatot tesz. Itt komoly viták várhatóak, mert a "fukar" tagállamok alaposan a körmére akarnak nézni a dél-európai és kelet-európai tagállamoknak.
Hollandia, Ausztria, Finnország és Svédország ugyanis vészféket akar: ha egy tagállam nem tartja be a szabályokat, akkor állíthassák le a pénz kifizetését.
A Politico táblázatot közöl a válságkezelő alapról: melyik tagállam mennyit kaphat vissza nem térítendő támogatásként, illetve mekkora hitelre jogosult. Magyarország esetében a vissza nem térítendő támogatás 6,3 milliárd euró, a kölcsön 9,7 milliárd euro. Az utóbbira a magyar kormány egyelőre nem tart igényt.
A menetrend szerint először minden tagállam 13 százalékot kap a neki járó pénzből. Ebben aligha lesz vita, de később sokan akadékoskodhatnak, mondván a kedvezményezett tagállamok nem arra költik a pénzt, mint ami a költségvetésben szerepel.
Az Európai Parlament is figyel
Bár nincs döntési joga az ellenőrzésben, de az Európai Parlament is nyomon követi a válságkezelő program alakulását. Az európai képviselők fogcsikorgatva küzdöttek az ellenőrzés jogáért, de végül is be kell érniük a megfigyelő szerepével. Május 10-én közös ülést tart az Európai Parlament költségvetési és gazdasági bizottsága, hogy létrehozzanak valamilyen megfigyelőcsoportot a válságkezelő program monitorozására.
Visszafizetés
Erről csak nagyon keveset beszélnek, pedig a több mint 400 milliárd eurós összeget vissza kell fizetni, még ha negatív kamattal is. Az Európai Bizottság három új adó kivetésére gondol: a karbon kereskedelmi rendszer kiterjesztésére, a karbonvám bevezetése és a digitális óriások megadóztatására. Egyik sem megy viták nélkül. Az alternatíva viszont még rosszabb: a tagállamokat kellene kérni a befizetések növelésére, illetve Brüsszelnek kellene a kiadásait mérsékelnie – állapítja meg a Politico.
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
A NAV és az ügyészség nyomozói csütörtök reggel jelentek meg a lakiteleki Népfőiskola Alapítványnál.
