szerző:
Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?

Nagyjából hatezer milliárd forintot kér a magyar kormány az EU Helyreállítási Alapjából, a válságkezelésre szánt pénzek nagy részét az építőiparban költenék el, de az energetikával és digitális szolgáltatásokkal foglalkozó cégek is készülhetnek a pályázatokra, sőt, egy jelentős vasúti- és HÉV-kocsi-beszerzést is ebből a keretből finanszíroznának. De az orvosok fizetésemelésére is innen jutna pénz. Már ha jók a számok.

Mintegy 6 ezer milliárd forintot kér a magyar kormány az EU járvány utáni válságkezelési alapjából, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapból. Ez pedig azt is jelenti, hogy sok cégnél készülhetnek a pénzesőre, amint a kormány majd kiírja a pályázatokat.

A kormány egy olyan tervezetet készített el, amelyben 10 komponensre bontották a felhasználási célokat,

de az, hogy „demográfia és köznevelés”, „felzárkózó települések”, vagy épp a „szakpolitikához nem sorolható országspecifikus ajánlások”, nem mutatja meg eléggé azt, hogy pontosan mire is költenének.

Ezért mi azt néztük meg, hogy az összeg mekkora részéből építenek valamit, mennyit szánnak a digitális fejlesztésekre, energetikai beruházásokra vagy épp képzések szervezésére. Ez alapján a következőt látjuk:

Tehát amikor Karácsony Gergely főpolgármester azt mondta, hogy a kormány az alapból az építőipart akarja minél több forráshoz juttatni, akkor nagyjából igaza volt. De jól fizető tenderekre számíthatnak a digitális megoldásokkal foglalkozó cégek, az energetikai vállalatok, vagy épp azok is, akik vasúti, valamint HÉV-kocsikat szeretnének eladni Magyarországra. A teljes dokumentumot innen tudják letölteni, a HET Tervezet nevű fájlról van szó. Fontos kiemelni, hogy ez még csak egy tervezet, a végleges anyagot április 30-ig kell leadni, tehát egyelőre érdemes mindent feltételes módban kezelni.

Mielőtt azonban belemennénk a részletekbe, van az egész tervezettel egy nagyon zavaró probléma:

nem jönnek ki a számok.

A dokumentumban szerepel egy 5797 milliárd forintos összeg, mint a teljes keret, és ezt le is bontják komponenseire. (Ez a 16., valamint a 421-425. oldalakon található.) Ha viszont a fejezetenkénti részletes bontás számait összeadjuk, akkor 6059 milliárd forintot kapunk. A tíz komponensből hatnál megegyeztek a végsőként megadott számok a részletek összegével, négynél azonban nem.

  • A digitalizáció komponensnél kétszer 284,25 milliárd forintos keretösszeg szerepel, kétszer azonban 330,56 milliárd forint.
  • Az egyetemek megújítása komponensre a 16. oldalon 1191 milliárd, a 421. oldalon 1218 milliárd, a 60. oldalon 1338 milliárd forint szerepel.
  • Az energetika komponensnél a dokumentum két helyén 428, egy harmadikon viszont 493 milliárd forintról van szó.
  • A demográfia és köznevelés komponensnél a 16. oldalon 458 milliárd, a 421. oldalon 295 milliárd, az 57. oldalon 464 milliárd forintot tüntettek fel.

©

Megkerestük a Miniszterelnökségnek, hogy mi az önellentmondás oka. Azt a választ kaptuk:

egy esetben (a demográfia és köznevelés résznél) egyszerűen elírták a számot, a többi háromban pedig néhol a nettó, néhol a bruttó értéket tüntették fel.

Ezek szerint a demográfia és köznevelés komponensnél a 295 milliárd forintos összeg az elírás, ám arra nincs magyarázat, hogy mi okozza a 458 és a 464 milliárd közötti hatmilliárdos differenciát. A Miniszterelnökség válasza szerint minden komponens esetében a kevesebb összeg a nettó, míg a magasabb összeg a bruttó módon tervezett kiadást tartalmazza, de az nagyjából kizárható, hogy egy ekkora tételnél mindössze hatmilliárd forint legyen a nettó és bruttó összeg közötti különbség. Elképzelhető az is, hogy a végösszegeken belül egyes projektekre nettó, másokra bruttó értékkel számoltak. A válaszukból az sem derül ki, hogy például az egyetemek megújításánál szereplő három összeg, az 1191, az 1218, és az 1338 milliárd közül melyik a két helyes, azaz a nettó és a bruttó szám.

A Miniszterelnökség szerint ugyanakkor gond nincs, mint írták,

"mivel az anyag a bizottsági tárgyalások alapját adó, nem végleges tervdokumentum, így természetszerűleg tartalmazhat elírást."

Mi az egyszerűség kedvéért cikkünkben a fejezetenkénti, részletes bontásban bemutatott értékekkel számoltunk tovább.

Képünk illusztráció
©

Építkezések – 3711 milliárd forint

Ez természetesen nemcsak épületek felhúzását jelenti – például a teljes természetvédelem sor is építkezéseket fog jelenteni, 6,5 milliárd forintért –, de az egyértelmű, hogy az építőipari cégek számíthatnak igazán nagy pénzre. Nagyon jól hangzó nevű projekt az egész tervezet legnagyobb beruházása, a „felsőoktatási intézmények komplex infrastrukturális, szervezet- és képzésfejlesztése”, de a részletes kifejtésből kiderül, hogy az erre szánt 878 milliárd forintból infrastrukturális fejlesztéseket hajtanak végre. (Jut némi pénz emellett a szervezet- és oktatásfejlesztésre is, ám a tervezet alapján az erre szánt pénzt az állam és az EU költségvetéséből finanszíroznák inkább.) Ezen felül néhány százmilliárd forint jut iskolák korszerűsítésére, bölcsődeépítésre, kutató-tudásközvetítő szervezetek infrastrukturális fejlesztésére is.

Az egyik legnagyobb egyedi tétel az a 260 milliárd forint, amelyből a Dél-budai Centrumkórházat építenék. Az egészségügyhöz kapcsolódó építkezés még a „XXI. századi egészségügy feltételeinek kialakítása” nevű, elsőre nehezen konkretizálható tétel – a részletes kifejtésből derül ki, hogy két új kardiológiai központ építése, hat gyereksürgősségi intézmény korszerűsítése és 40 intézmény infrastrukturális, valamint eszközfejlesztése tartozik ide, a pénz nagy része tehát valamilyen építési munkára megy majd el. De nővérszállókat is építenek 34 milliárdból.

Több száz milliárdos pályázatokat írhatnak ki vasútépítésre is. Budapest elővárosaiban 351 milliárd forintot szánnak erre, a „vasúti szállítás szűk keresztmetszetének feloldása” sor, vagyis sínek építése és korszerűsítése 274 milliárd forintból jöhet ki. A vidéki regionális közlekedési fejlesztések további 147 milliárdba kerülnek, ebből a keretből jön ki 260 kilométernyi kerékpárút fejlesztése, és a Kalocsa és Paks közti Duna-híd is. A 87,9 milliárdos „vasút városi kapcsolódásának javítása” sor pedig Budapest külső kerületeiben új vasúti megállóhelyek, illetve egy központi csomópont építését, ezen felül a belvárosi villamosok, valamint a vasút összekötését jelenti.

Több más, kisebb tétel is építkezésekhez köthető, az összeset lapozható táblázatunkban nézhetik át:

Digitális beruházások – 654 milliárd forint

A legnagyobb tétel ezen belül az a 162 milliárd forint, amelyből 560 ezer tanulónak és 55 ezer tanárnak adnak notebookokat, ez visszaosztva azt jelenti, hogy egy eszköz átlagosan 263 ezer forintból jön ki. De nem csak az eszközöket árusító cégeknél költene el sok pénzt az állam, hanem a szoftverfejlesztéssel foglalkozóknál is. A másik, 100 milliárd forint feletti sor az egészségügy digitális átállásának támogatása. Ez 80 kórház IT-biztonsági fejlesztését, az ellátási folyamatok digitalizációját, egy onkológiai telemedicina-hálózatot, mesterségesintelligencia-szolgáltatásokat és új gyógyszerészeti adatbázisokat fog jelenteni.

Az 50-100 milliárd forint közötti tételek egyik leglátványosabbja a Gigabit Magyarország 2030 program, amely azt adja, amit a neve ígér: 1 gigabites adatátviteli sebességre képes hálózat kiépítését. Az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program is 90 milliárd forintba kerülne, ebből 57 milliárd az eszközbeszerzés, 20 milliárd a diszpécserközpont kialakítása és működtetése, a többi a képzés, projektmenedzsment, és más támogató folyamatok. A közigazgatás informatikai fejlesztéseire pedig 55 milliárdot szánnak.

Kisebb tétel, de ebből a keretből fizetnék a vasútautomatizálásra szánt 30 milliárdot, vagy épp az egységes országos tarifa- és utastájékoztatási rendszer 3,5 milliárdját is.

Járműbeszerzés – 497 milliárd forint

Ez a pont három részből áll össze, és egyértelmű, hogy a járműgyártókhoz kerülnek nagy összegek belőle:

  • 354 milliárd forintért 59 HÉV-kocsit és 21 motorvonatot vesznek a fővárosi agglomerációba, valamint 5 villamost Budapestre,
  • 79,7 milliárdért 400 darab zéróemissziós buszt és töltőállomásokat,
  • további 63,4 milliárdból pedig a Budapesttől távolabbi vonalakra szereznek be 38 vasúti kocsit és 22 mozdonyt.

Energetika – 493 milliárd forint

Valószínűleg a végösszeg ennél a tételnél egy kicsivel magasabb lesz, a szociális lakások építése, fenntartása és a közösségi megújuló energiatermelési projekteknél nem részletezték, hogy melyik mennyibe kerülne, csak azt, hogy összesen 220 milliárd forintról van szó, de a nagyobb része feltételezhetően építkezési költség lesz, ezért oda írtuk be inkább. A többi 493 milliárd forint négy részből áll össze:

  • 80 ezer háztartáshoz szerelnének fel napelemeket, összesen 251 milliárd forintból,
  • 800 MW-tal növelnék a megújulóenergia-alapú villamosenergia-termelés kapacitását, 109 milliárd forintért,
  • 103 milliárdból jönne ki az átviteli rendszerirányító és elosztók klasszikus és intelligens hálózat fejlesztése,
  • 29 milliárd forintért pedig 836 ezer új okos mérőt szerelnének fel.

Mellékszál, de érdemes megemlíteni: a 432 oldalas dokumentum elég csapongó minőségű, néhány fejezete, mint a közlekedésről vagy a vízgazdálkodásról szóló rendkívül nagy részletességgel mutatja be a pénz tervezett útját, a felzárkózó települések fejezetben viszont le sem bontották, melyik beruházásokra mekkora összeg jutna. Az energetikáról szóló résznél a pénz célja jól követhető, de az máris elrontja az összképet, hogy egy ponton véletlenszerűen átvált a dokumentum angolra.

©

Fizetésemelés – 300 milliárd forint

Ezt muszáj volt külön venni, hiszen egy olyan kivételes tétel, ahol nem valamilyen beruházásra költenek, és így nem is lesz vállalat, amelyet kifizetnek majd a munka elvégzéséért. A kormány az egyik nagy ígéretét az EU-pénzből állja: ebből a 300 milliárd forintból finanszírozzák az orvosok fizetésemelését.

Képünk illusztráció
©

Szervezetfejlesztés – 275 milliárd forint

Ez szinte teljes egészében az egészségügyi alapellátás fejlesztését jelenti, csak egy 1,5 milliárdos rész jön mellé, amelyet a bölcsődei fejlesztéseket koordináló központ létrehozására szánnak. Az egészségügyi részt nem nagyon részletezték, pedig a célok nagyra törőek: 2025-ig 400 praxisközösség kialakítása, 100 ezer páciens bevonása a krónikusbetegség-menedzsment programba, valamint 50 ezer ember bevonása a prevenciós, egészségfejlesztési programba a vállalás.

Hulladékgazdálkodás – 68 milliárd forint

Majdnem kétszer ekkora is lehetne ez az összeg, de a „hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése” pont 60 milliárdját inkább az építkezéseknél számoltuk el, a hulladékgyűjtő udvarok építése, újrahasználati központok létesítése kerülhet ebből igazán sokba. De azért házi komposztálókat és válogatóműveket is ebből a keretből vesznek majd, tehát nem lehet most még teljesen pontosan meghatározni, melyik célra mennyi jut.

Az a 68 milliárd forint, amely máshova nem sorolható, csakis a hulladékgazdálkodáshoz, két részből áll össze. 25 milliárd forintot költenének az illegális hulladéklerakók felszámolására, azzal a nagyon bátor ígérettel, hogy

„2022-re megtisztítjuk az országot az illegálisan elhagyott hulladékoktól”.

43 milliárd forintból pedig 40 ezer tonna hulladék kémiai újrahasznosítására adna a kormány támogatást hulladékgazdálkodással vagy petrolkémiával foglalkozó cégeknek. Az elmúlt hónapokban a Molt és Mészáros Lőrincet is úgy emlegették, mint akik ezen a területen szeretnének nagy beruházásokat.

Képünk illusztráció
©

Korrupcióellenes keret – 12,8 milliárd forint

Ennek a keretnek egy része képzésekre fog elmenni, egy másik pedig digitális fejlesztésekre – azért nem tettük oda egyikhez sem az összeget, mert azt nem részletezték, hogy melyikre mennyi pénzt szánnak. A közel 13 milliárd forintból megvásárolnak egy szoftvert, amellyel azt vizsgálnák, hogy miért van sok közbeszerzésen csak egy ajánlat, kidolgoznak egy monitoringmechanizmust, elemzéseket készítenek azokról a szektorokról, ahol kicsi a verseny, és oktatást szerveznek a közbeszerzésekről a kisvállalkozásoknak.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!