Összesen 5797 milliárd forintot szeretne lehívni a magyar kormány az EU válságkezelő alapjából. Ahhoz, hogy ezt a pénzt megkaphassa az ország, április végéig kell beadni a dokumentumot arról, mire költenék el – most, alig két héttel a hónap vége előtt közzé is tették a tervezetet. (Ezt ide kattintva lehet letölteni, a listán legalsó, HET Tervezet nevű dokumentumban vannak a részletek.)

A kormány tíz fő részre bontotta a pályázatot. Ebből három van, amelyre ezermilliárd forintnál is többet szánnának, a fenntartható zöld közlekedés, az egészségügy és az egyetemek megújítása.

Ha pedig az egyedi programokra bontjuk le a tervet, akkor a tíz legfontosabb tétel a következő:

Éves bontásban ez úgy nézne ki:

• idén is szeretnének már 761 milliárd forintot lehívni,
• 2022-ben 1313 milliárd,
• 2023-ban 1181 milliárd,
• 2024-ben 1072 milliárd,
• 2025-ben 854 milliárd,
• 2026-ban pedig 483 milliárd forintot költenének el.

Így ad pénzt az EU

Az EU 750 milliárd eurós, vagyis közel 270 ezer milliárd forintos helyreállítási alapot hozott létre. Ebből 672,5 milliárd eurót jelent a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (más fordítások szerint Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, RFF) nevű keret – ennek a Magyarországra eső részéről van szó most. Azt, hogy melyik országnak mennyi pénz juthat, a 2015-2019 közötti GDP és munkanélküliség, valamint a 2020-as és 2021-es gazdasági teljesítmény alapján számítják ki. Így közel 10 milliárd eurónyi hitelt és 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kaphatunk. A támogatások 70 százalékát 2022 végéig, maradék 30 százalékát 2023 végéig kell lekötni. A tervek megvalósításához legfeljebb 13 százalék előfinanszírozás vehető igénybe, a többi kifizetését a vállalt reformok megvalósulásához kötik. A pénz legalább 37 százalékát zöld beruházásokra, minimum ötödét a digitális átalakulást elősegítő reformokra kell költeni.

De nézzük részletekre lebontva, mire költenének!

Fenntartható zöld közlekedés

Az erre szánt 1417 milliárd forint több, mint fele, 793 milliárd a budapesti agglomeráció közlekedési rendszerének zöld reformjára jutna. A cél az, hogy az agglomeráció településeiről óránként négy vonat járjon Budapestre, és legalább három metróvonalat el lehessen érni átszállás nélkül, és hogy a helyi, valamint helyközi közlekedést egy jeggyel vagy bérlettel lehessen használni. A HÉV-járműcserére is innen lenne pénz.

300 milliárd forintba kerülne az „alacsony emissziójú teherforgalom térnyeréséhez szükséges szűk keresztmetszetek felszámolása” – a bonyolult elnevezés azt jelenti, hogy megteremtenék az infrastruktúrát ahhoz, hogy a teherforgalmat az autópályákról a vasútra és a Dunára tereljék. Ehhez 84 kilométernyi vasútvonalat kell fejleszteni, 44 kilométeren új vágányokat építeni a meglévők mellé, és öt kikötőt fejleszteni.

Közel ugyanennyi, 290 milliárd forint jutna a „regionális kohézió erősítése a közlekedési hálózatok fejlesztésével” nevű programra. Ez a vasúti és autóbuszos közlekedés integrációját jelentené, a járműpark megújításával együtt, a regionális kerékpáros hálózat fejlesztését, de egy új Duna-híd megépítését is megígérték Kalocsa és Paks között. Végül 33,5 milliárdot szánnának a közlekedés digitalizációjára.

Egészségügy

„A koronavírus humánegészségügyi járvány rámutatott a jelenlegi ellátórendszer működési sérülékenységére” – finom megfogalmazása ez a mostani egészségügyi válsághelyzetnek.

Az uniós válságkezelő csomagból kér a kormány 300 milliárd forintot arra, hogy az orvosoknak fizetésemelést adjon, 260 milliárdot pedig a Dél-budai Centrumkórház megépítésésre.

A támogatásból 291 milliárd forintot szánnak a „XXI. századi egészségügy feltételeinek kialakítása” nevű tételre – ez hat gyereksürgősségi intézmény korszerűsítését, két új kardiológiai központ létrehozását és negyven intézmény eszköz-, valamint infrastrukturális fejlesztését jelentené.

További 273 milliárd forint jutna az alapellátás fejlesztésére, ettől azt várják, hogy 400 praxisközösség jönne létre, 100 ezer embert vonnának be krónikusbetegségmenedzsment-programba, 50 ezret pedig prevenciós programokba. 34 milliárd forintból pedig nővérszállókat építenének, 2400 férőhellyel. A digitális fejlesztésekre itt is lehetne pályázni: 108 milliárd forintot költenének az egészségügy digitális átállásának támogatására.

Egyetemek megújítása

Épp akkor lett ez a harmadik legnagyobb tétel a listán, amikor a NER-hez sok szállal köthető alapítványokhoz szervezik ki az egyetemek jelentős részét. A keret legnagyobb része, 878 milliárd forint a felsőoktatási intézmények infrastruktúra-, szervezet- és oktatásfejlesztésére menne el, az intézmények pályázhatnának támogatásra. 382 milliárd forint jutna a kutató-tudásközvetítő szervezetek létrehozására.

Emellett 32 milliárdot szánnának a digitális tananyagfejlesztésre, további 15 milliárdot a szakképzési digitális tananyagfejlesztésre, 79 milliárdot 15 szakképzési centrum fejlesztésére, és 12 milliárd forint jutna az Országos Központi Akkreditált Vizsgaközpont komplexum kialakítására.

Demográfia és köznevelés

A cél 2025-re 8200 új bölcsődei férőhelyet létrehozni, az iskolákban pedig 5. osztálytól felfelé mindenkinek notebookot adni, ahogy 55 ezer tanárnak is.

De legalább 300 iskola energetikai korszerűsítését is ebből a keretből fizetnék, és egy kevés még a környezettudatos oktatáshoz kapcsolódó képzésekre is jutna.

Energetika – zöld átállás

A keret legnagyobb része, 251 milliárd forint a lakossági napelemes rendszerek támogatására menne el, ebből 80 ezer háztartást segíthetnének. 109 milliárd jutna új megújuló energiatermelő fotovoltaikus kapacitások támogatására, 103 milliárd a hálózatfejlesztésre, 29 milliárdból pedig 836 ezer okos mérőt szerelnének fel. A cél hosszabb távon az, hogy tíz év alatt meghatszorozzák a naperőművi kapacitást.

Átállás a körforgásos gazdaságra

A legnagyobb részét ennek a pontnak, 224 milliárd forintot a 2000 lakosnál kisebb települések szennyvízkezelésére szánnák. 60 milliárdot kérnek a hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejlesztésére, 43 milliárdot a fenntartható ipar és másodnyersanyagpiac erősítésére, 25 milliárdot pedig az illegális hulladéklerakók felszámolására.

Digitalizáció

92 milliárd forintból elindítanák a Gigabit Magyarország 2030 programot, amelynek a célja az, hogy 1 gigabit/másodperc sávszélességű hálózati kapcsolatot kapjon 2025-ig minden iskola és egészségügyi intézmény, 2030-ra pedig mások is. Növelnék a nemzeti szuperszámítógépes kapacitást is, ez 15 milliárdba kerülhet. A kisvállalkozások számára digitális átállási lehetőségeket kínáló programok (51 milliárd), az elektronikus közigazgatás hatékonyságnövelése (55 milliárd) és az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát szolgáló digitalizációs program (90 milliárd) is ebből a keretből jönne ki.

Felzárkózó települések

Itt a cél a 300 leghátrányosabb helyzetű település „komplex és integrált megközelítésű” fejlesztése. A megfogalmazás két programot takar. Egyrészt 3700 komfort nélküli lakást (a komfort nélküli lakásállomány 17 százalékát) felújítanák és 800 új épületet építenének – a szociális lakásprogramhoz az is kapcsolódna, hogy adósságkezelési tanácsadást kínálnának. Emellett azt is kipróbálnák, hogy megújuló energia segítségével, előrefizetős mérőórákon át érdemes-e támogatni a szociális lakásokban élők energiahasználatát.

Vízgazdálkodás

A legnagyobb, 80 milliárd forintos tétel ezen belül a főművi öntözőrendszerek építési munkái. Majdnem ugyanekkora beruházás lehet a főművi fejlesztésekkel megvalósuló vízutánpótlás hatásterületének kiterjesztése, de 6,5 milliárd jutna természetvédelemre is.

Szakpolitikához nem sorolható országspecifikus ajánlások

Kis tételről van szó, mégis érdemes megemlíteni: miután az EU egyik legkorruptabb országa lettünk, a kormány 13 milliárd forintot kér a korrupció elleni küzdelemre. Ebből az összegből modernizálnák az ügyészség informatikai rendszerét, workshopokat és konferenciákat tartanának a bírói függetlenségről, a Nemzeti Védelmi Szolgálat hálapénz elleni munkáját ebből fizetnék, és felmérnék, hogy vajon miért lehet sok olyan közbeszerzés, amelyre kevés pályázat érkezik.

Mit jelenthet mindez a magyar gazdaság számára?

A kormány úgy számol, hogy alapesetben idén csak 3,5 százalékkal nőhet a GDP, 2022-ben már 5,4 százalékkal ugorhat meg, majd 2023-ban 4, 2024-be 4,2 százalékos lehet a növekedés. Ha azonban megkapja az ország az uniós pénzt, akkor idén 1,6, jövőre 1,4 százalékkal lehet nagyobb a GDP-növekedés. Utána a növekedés lelassulna, de 2026 után éves szinten 1,4 százalékkal lehetne a magyar GDP afelett a szint felett, ahol az uniós támogatás nélkül állna.