Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Összesen 5797 milliárd forintot szeretne lehívni a magyar kormány az EU válságkezelő alapjából. Ahhoz, hogy ezt a pénzt megkaphassa az ország, április végéig kell beadni a dokumentumot arról, mire költenék el – most, alig két héttel a hónap vége előtt közzé is tették a tervezetet. (Ezt ide kattintva lehet letölteni, a listán legalsó, HET Tervezet nevű dokumentumban vannak a részletek.)
A kormány tíz fő részre bontotta a pályázatot. Ebből három van, amelyre ezermilliárd forintnál is többet szánnának, a fenntartható zöld közlekedés, az egészségügy és az egyetemek megújítása.
Ha pedig az egyedi programokra bontjuk le a tervet, akkor a tíz legfontosabb tétel a következő:
Éves bontásban ez úgy nézne ki:
- idén is szeretnének már 761 milliárd forintot lehívni,
- 2022-ben 1313 milliárd,
- 2023-ban 1181 milliárd,
- 2024-ben 1072 milliárd,
- 2025-ben 854 milliárd,
- 2026-ban pedig 483 milliárd forintot költenének el.
| Így ad pénzt az EU |
| Az EU 750 milliárd eurós, vagyis közel 270 ezer milliárd forintos helyreállítási alapot hozott létre. Ebből 672,5 milliárd eurót jelent a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (más fordítások szerint Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, RFF) nevű keret – ennek a Magyarországra eső részéről van szó most. Azt, hogy melyik országnak mennyi pénz juthat, a 2015-2019 közötti GDP és munkanélküliség, valamint a 2020-as és 2021-es gazdasági teljesítmény alapján számítják ki. Így közel 10 milliárd eurónyi hitelt és 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kaphatunk. A támogatások 70 százalékát 2022 végéig, maradék 30 százalékát 2023 végéig kell lekötni. A tervek megvalósításához legfeljebb 13 százalék előfinanszírozás vehető igénybe, a többi kifizetését a vállalt reformok megvalósulásához kötik. A pénz legalább 37 százalékát zöld beruházásokra, minimum ötödét a digitális átalakulást elősegítő reformokra kell költeni. |
De nézzük részletekre lebontva, mire költenének!
Fenntartható zöld közlekedés
Az erre szánt 1417 milliárd forint több, mint fele, 793 milliárd a budapesti agglomeráció közlekedési rendszerének zöld reformjára jutna. A cél az, hogy az agglomeráció településeiről óránként négy vonat járjon Budapestre, és legalább három metróvonalat el lehessen érni átszállás nélkül, és hogy a helyi, valamint helyközi közlekedést egy jeggyel vagy bérlettel lehessen használni. A HÉV-járműcserére is innen lenne pénz.
Máté Péter
300 milliárd forintba kerülne az „alacsony emissziójú teherforgalom térnyeréséhez szükséges szűk keresztmetszetek felszámolása” – a bonyolult elnevezés azt jelenti, hogy megteremtenék az infrastruktúrát ahhoz, hogy a teherforgalmat az autópályákról a vasútra és a Dunára tereljék. Ehhez 84 kilométernyi vasútvonalat kell fejleszteni, 44 kilométeren új vágányokat építeni a meglévők mellé, és öt kikötőt fejleszteni.
Közel ugyanennyi, 290 milliárd forint jutna a „regionális kohézió erősítése a közlekedési hálózatok fejlesztésével” nevű programra. Ez a vasúti és autóbuszos közlekedés integrációját jelentené, a járműpark megújításával együtt, a regionális kerékpáros hálózat fejlesztését, de egy új Duna-híd megépítését is megígérték Kalocsa és Paks között. Végül 33,5 milliárdot szánnának a közlekedés digitalizációjára.
Egészségügy
„A koronavírus humánegészségügyi járvány rámutatott a jelenlegi ellátórendszer működési sérülékenységére” – finom megfogalmazása ez a mostani egészségügyi válsághelyzetnek.
Az uniós válságkezelő csomagból kér a kormány 300 milliárd forintot arra, hogy az orvosoknak fizetésemelést adjon, 260 milliárdot pedig a Dél-budai Centrumkórház megépítésésre.
A támogatásból 291 milliárd forintot szánnak a „XXI. századi egészségügy feltételeinek kialakítása” nevű tételre – ez hat gyereksürgősségi intézmény korszerűsítését, két új kardiológiai központ létrehozását és negyven intézmény eszköz-, valamint infrastrukturális fejlesztését jelentené.
Egyetemek megújítása
Épp akkor lett ez a harmadik legnagyobb tétel a listán, amikor a NER-hez sok szállal köthető alapítványokhoz szervezik ki az egyetemek jelentős részét. A keret legnagyobb része, 878 milliárd forint a felsőoktatási intézmények infrastruktúra-, szervezet- és oktatásfejlesztésére menne el, az intézmények pályázhatnának támogatásra. 382 milliárd forint jutna a kutató-tudásközvetítő szervezetek létrehozására.
Máté Péter
Demográfia és köznevelés
A cél 2025-re 8200 új bölcsődei férőhelyet létrehozni, az iskolákban pedig 5. osztálytól felfelé mindenkinek notebookot adni, ahogy 55 ezer tanárnak is.
Müller Judit
Energetika – zöld átállás
A keret legnagyobb része, 251 milliárd forint a lakossági napelemes rendszerek támogatására menne el, ebből 80 ezer háztartást segíthetnének. 109 milliárd jutna új megújuló energiatermelő fotovoltaikus kapacitások támogatására, 103 milliárd a hálózatfejlesztésre, 29 milliárdból pedig 836 ezer okos mérőt szerelnének fel. A cél hosszabb távon az, hogy tíz év alatt meghatszorozzák a naperőművi kapacitást.
Átállás a körforgásos gazdaságra
A legnagyobb részét ennek a pontnak, 224 milliárd forintot a 2000 lakosnál kisebb települések szennyvízkezelésére szánnák. 60 milliárdot kérnek a hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejlesztésére, 43 milliárdot a fenntartható ipar és másodnyersanyagpiac erősítésére, 25 milliárdot pedig az illegális hulladéklerakók felszámolására.
HVG
Digitalizáció
92 milliárd forintból elindítanák a Gigabit Magyarország 2030 programot, amelynek a célja az, hogy 1 gigabit/másodperc sávszélességű hálózati kapcsolatot kapjon 2025-ig minden iskola és egészségügyi intézmény, 2030-ra pedig mások is. Növelnék a nemzeti szuperszámítógépes kapacitást is, ez 15 milliárdba kerülhet. A kisvállalkozások számára digitális átállási lehetőségeket kínáló programok (51 milliárd), az elektronikus közigazgatás hatékonyságnövelése (55 milliárd) és az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát szolgáló digitalizációs program (90 milliárd) is ebből a keretből jönne ki.
Felzárkózó települések
Itt a cél a 300 leghátrányosabb helyzetű település „komplex és integrált megközelítésű” fejlesztése. A megfogalmazás két programot takar. Egyrészt 3700 komfort nélküli lakást (a komfort nélküli lakásállomány 17 százalékát) felújítanák és 800 új épületet építenének – a szociális lakásprogramhoz az is kapcsolódna, hogy adósságkezelési tanácsadást kínálnának. Emellett azt is kipróbálnák, hogy megújuló energia segítségével, előrefizetős mérőórákon át érdemes-e támogatni a szociális lakásokban élők energiahasználatát.
MTI / Máthé Zoltán
Vízgazdálkodás
A legnagyobb, 80 milliárd forintos tétel ezen belül a főművi öntözőrendszerek építési munkái. Majdnem ugyanekkora beruházás lehet a főművi fejlesztésekkel megvalósuló vízutánpótlás hatásterületének kiterjesztése, de 6,5 milliárd jutna természetvédelemre is.
Szakpolitikához nem sorolható országspecifikus ajánlások
Kis tételről van szó, mégis érdemes megemlíteni: miután az EU egyik legkorruptabb országa lettünk, a kormány 13 milliárd forintot kér a korrupció elleni küzdelemre. Ebből az összegből modernizálnák az ügyészség informatikai rendszerét, workshopokat és konferenciákat tartanának a bírói függetlenségről, a Nemzeti Védelmi Szolgálat hálapénz elleni munkáját ebből fizetnék, és felmérnék, hogy vajon miért lehet sok olyan közbeszerzés, amelyre kevés pályázat érkezik.
Mit jelenthet mindez a magyar gazdaság számára?
A kormány úgy számol, hogy alapesetben idén csak 3,5 százalékkal nőhet a GDP, 2022-ben már 5,4 százalékkal ugorhat meg, majd 2023-ban 4, 2024-be 4,2 százalékos lehet a növekedés. Ha azonban megkapja az ország az uniós pénzt, akkor idén 1,6, jövőre 1,4 százalékkal lehet nagyobb a GDP-növekedés. Utána a növekedés lelassulna, de 2026 után éves szinten 1,4 százalékkal lehetne a magyar GDP afelett a szint felett, ahol az uniós támogatás nélkül állna.
