A kormány által a közelmúltban bevezetett megszorítások elegendőek lehetnek a 4,5 százalékos GDP-arányos hiánycél eléréséhez – ha minden jól megy. Az uniós túlzottdeficit-eljárás várhatóan július végén indul, de inkább a hitelminősítők miatt lesz muszáj a kormánynak szerkezeti reformokat végrehajtania.
Nyugodtan mondhatjuk, hogy össztűz zúdult Varga Mihályra, aki az uniós pénzügyminiszterek rendes ülését vezette és bemutatta az elnökségi prioritásokat. A vitához 21 tagállam minisztere szólt hozzá, mind a 21-en bírálták a magyar elnökséget, mert nem szerepeltette a prioritások között Ukrajna támogatását. De voltak meglehetősen erős kijelentések is.
A pénzügyminiszter úgy látja, a tagállamok helyett Magyarország fizeti meg annak az árát, hogy az Európai Unión belül ne legyen szükség határvédelemre, ami szerinte sérti a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának elvét.
A költségvetési pálya alapján év végére kedvezőbb lesz a helyzet annál, hogy 4,5 százalékos hiánnyal zárjon a költségvetés – nyilatkozta az Indexnek Varga Mihály pénzügyminiszter.
Ahogy az várható volt, az Európai Bizottság javasolta Magyarországgal szemben az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás megindítását, több más tagállam társaságában. Az ügy érdekessége, hogy erről a magyar elnökség alatt ülésező pénzügyminiszteri tanács fog dönteni jövő héten kedden.
Az ötödik hónapban jött meg a pénz, amelyből a kormány megemelte a pedagógusbéreket.
A kormány előfinanszírozta az összeget.
Az EU költségvetési biztosa az Unió következő többéves keretbüdzséjéről folytat majd tárgyalásokat Budapesten.
A magyar kormány szerint Brüsszel a kerítés miatt szed be tőlünk pénzt, miközben arról van szó, Magyarország nem tart be egy bírósági ítéletet.
Még tartanak az egyeztetések az MNB-törvény módosításáról, ami a jegybankelnök szerint csorbítaná a jegybank függetlenségét.
A pénzügyminiszter szerint szigorúan ellenőrizni kell az EU-pénzek szabályos felhasználását Ukrajnában.
2026. december 31-ig az új építésű lakásokat és családi házakat csupán 5 százalékos áfakulcs terheli.
Gyógyszereket és járműveket lehet eladni Üzbegisztánban, ahogy az OTP is aktív ott – büszkélkedett a pénzügyminiszter.
Az IMF 2,2 százalékos gazdasági növekedést jósol az idei évre Magyarországnak – a kormány 2,5 százalékot vár.
A tervezettnél lassabb növekedés, beruházások visszafogása, kivárás, fiskális lazítás – ezeket pendítette meg Varga Mihály, aki a 2025-ös büdzsét csak novemberben nyújtja be.
Volt, aki arra is rácsodálkozott, hogy Magyarnak van pártja.
Hiába rakja össze a kormány a következő év költségvetésének terveit rendre még nyáron, idén ezek addig nem születnek meg, míg le nem szavaznak az emberek az USA-ban. Óriási kiigazítást jelentett be Varga Mihály a Kormányinfón, Nagy Márton pedig az elszállt üzemanyagárak miatt pirított rá az illetékesekre. Átadta első zöldhidrogén-gyárát a Mol. Mit kell tudni a kormány új lakásfelújítási támogatásáról? Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Beruházásokat halasztanak el, hogy a már összeomlott költségvetés helyett legalább az új célok tarthatók legyenek.
A kegyelembotrány kirobbanása után csupán egy kormányinfót tartottak, majd Gulyás Gergely műtétjére hivatkozva két hónapig nem létezett az egyetlen olyan platform, ahol érdemben lehet kérdezni a kormányt. Most Gulyás mellett debütált Vitályos Eszter kormányszóvivőként, de felszólalt Varga Mihály pénzügyminiszter, valamint Nagy István agrárminiszter is.
