Április óta tartó elnökségének első komoly válsághelyzetét kell kezelnie Volodimir Zelenszkij ukrán államfőnek, aki a helyi nacionalisták szerint kapitulációval felérő kompromisszumokra készül a szakadárok kezén lévő kelet-ukrajnai területek látszólagos reintegrációjáért.
Nagyszabású tisztogatás zajlik Csecsenföldön: sorra váltják le és tartóztatják le a Ramzan Kadirov helyi elnök (képünkön) iránt nem teljesen lojális vezetőket.
Új front nyílt a szíriai polgárháborúban a kurdok elleni török támadással, a káoszban magára találhat az Iszlám Állam. Erdogan a katonai kalandjával otthonra üzen.
Olyannyira nem akar koalícióban kormányozni a kisebbségi kabinetet vezető Pedro Sánchez spanyol kormányfő, hogy a megismételt választás kockázatát is vállalja, ám ezzel újabb hónapokra bizonytalanságba taszítja a lassuló gazdaságot.
A végleges adatok alapján kiderült, hogy a szenátusban még sincs kormánypárti többség.
A vártnál is nagyobb győzelmet aratott a lengyel parlamenti választásokon az eddigi kormánypárt. Receptje a bőkezű osztogatás, a történelemhamisítással végzett nemzettudat-építés és a homofóbia volt, ás a jelek szerint botrányai sem verték ki a szavazóknál a biztosítékot.
A lengyel jobbközép ellenzéki szövetség Malgorzata Kidawa-Blonskát nevezte meg miniszterelnök-jelöltként a vasárnapi választásra, aki neves politikai család leszármazottja.
Tovább növelheti a világgazdasági bizonytalanságot, hogy büntetővámokat vezet be az USA az EU ellen. Ez ugyanakkor nem nagy durranás az Egyesült Államok és Kína között folyó, már nehéztüzérséget is alkalmazó kereskedelmi háborúhoz viszonyítva.
Békülnének a szaúdiak és a jemeni hutik, miközben az önállósodó déliek új frontot nyitottak a polgárháborúban, s lassan kibogozhatatlan, ki is az ellenség. A szaúdi–emírségi szövetség bomlása az Irán elleni koalíciót is gyengíti.
Történelmi esélynek tartják Afrika második legnépesebb országa, a 105 milliós Etiópia számára, hogy Ahmed Abiy Ali ülhetett a miniszterelnöki székbe. A kontinens legfiatalabb, 41 éves kormányfőjétől azt várják, hogy kibékíti a kelet-afrikai ország etnikai ellentéteit, mert azok akár Jugoszlávia-típusú széteséshez is vezethetnek. A HVG 2018 áprilisában készült portréja az akkor kormányfővé lett, most Nobel-békedíjat kapó etióp politikusról.
A harmadik helyen végzett a parlamenti választáson a Koszovót 12 éve kormányzó Koszovói Demokrata Párt, s egy eddig folyamatosan ellenzékben lévő, Albin Kurti vezette baloldali tömörülés kapta a legtöbb szavazatot.
A kormányzó Jog és Igazságosság párt a magyar példa nyomán sikerrel az uralma alá hajtotta az alkotmánybíróságot, a törvényhozást a játékszerévé, a közmédiát a propagandaszócsövévé tette.
Egész Európára, így Magyarországra is hatással lehet, hogy gondokkal küzd a német gazdaság, mert a nemzetközi környezet bizonytalanságai miatti exportgyengülést csak részben pótolta a belső fogyasztás növekedése.
Próbára teheti Tunézia jogrendszerét, ha az elnökválasztás mai második fordulóját Nabíl Karui médiamágnás nyeri meg, aki jelenleg börtönben ül.
Feléhez közeledik Macron hivatali ideje, egy kövér adócsökkentéssel javítaná megtépázott népszerűségét.
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő politikai jövője a tét a patthelyzetet okozó választás után. Közben az önálló palesztin állam létrehozására egyre csekélyebb az esély.
Joe Biden kisebbik fia apja nevének köszönhette az állást, amelyet egy gyanús ukrán oligarchától kapott.
Két amerikai elnök ellen folyt ilyen a történelemben, és még egy ellen folyt volna, ha nem mond le magától.
Egyre valószínűbb, hogy a demokrata többségű képviselőház alkotmányos vádat emel az ukrán elnöktől kért politikai segítségét botcsinálta módon eltitkolni próbáló Donald Trump ellen, aki még bízhat abban, hogy a republikánusok a szenátusban pajzsot vonnak elé.
Fölényesen nyert az előrehozott választáson Ausztriában a Néppárt, példátlan eredménnyel tértek vissza a parlamentbe a zöldek, ám kettejük koalíciójától egyelőre kölcsönösen fáznak.
