Épp 30 éve, 1989. november 17-én Prágában egy diákfelvonulás a kommunista rendszer elleni megmozdulássá vált. A rendőrség brutális fellépése országos tiltakozási hullámot indított, ez volt a bársonyos forradalom kezdete. A fejleményeket elemezte következő számában a HVG, ezt a cikket közöljük újra az évforduló alkalmából. (A borítókép egy korabeli HVG-címlap részlete).
Műsorvezetőből lett az Európai Parlament új elnöke az olasz politikus, Berlusconi miatt lett politikus. Nem lesz könnyű feladata a következő években.
A berlini nagykoalíció pártjainak munkáját vezetőváltások, belső ellentétek, önjelölt megváltók és megoldásra váró kérdések kísérik. Bár az utóbbiakból egyet most talán sikerült rendezni.
A jövedelmi egyenlőtlenségek miatti tüntetések véget vetettek Chilében a sokáig sikeres ortodox szabadpiaci kapitalizmusnak, amit Augusto Pinochet jóváhagyásával a Milton Friedman szárnyai alatt tanult chicagói fiúk építettek.
A papírformát igazolva a hivatalban lévő Klaus Iohannis és a várakozásokra rácáfoló sikerrel a bukott szociáldemokrata kormányfő, Viorica Dancila jutott be a román elnökválasztás második fordulójába. Az RMDSZ taktikázott, az új jobboldali liberális erő pedig hoppon maradt, és Iohannist támogatja a döntőben.
A világ egyik legnagyobb technológiai konferenciáján, a Lisszabonban megrendezett Web Summiton vett részt munkatársunk a leghosszabb ideig szolgáló munkáspárti brit miniszterelnökkel, Tony Blairrel folytatott csoportos háttérbeszélgetésen. A brit Munkáspárt korábbi vezetője a HVG kérdéseire is válaszolt.
A kontinens mind az 54 országának képviselői elutaztak Szocsiba, hogy részt vegyenek az első Oroszország–Afrika-csúcstalálkozón. Moszkva már a szovjet időkben is befolyásos játékos volt Afrikában, ahová Putyin most vissza akar térni, de nem lesz könnyű dolga.
Az amerikai választási rendszer sajátosságai miatt nehéz megjósolni, hogy mi lesz a jövő évi elnökválasztáson, de akár az is előfordulhat, hogy milliókkal több szavazatot kapnak a demokraták, mégis Trump marad az elnök.
Halloween, hálaadásnap, karácsony – ezzel a három ünneppel leírható az amerikai elnökkel szembeni alkotmányos vádemelési eljárás menete.
Budapesti amerikai nagykövetet talán még soha nem ért annyi kritika az amerikai sajtóban, mint David Cornsteint, aki a bírálatokról, a Közép-európai Egyetem sorsáról, az Orbán Viktorral és a kormánnyal való kapcsolatáról, Oroszország és Kína nyomulásáról beszélt a HVG-nek.
Úgy volt, hogy október utolsó napján az Egyesült Királyság szakít az EU-val, ám helyette decemberben négy éven belül a harmadik parlamenti választást tartja. A tét most is az, mint két éve: mi lesz a Brexittel.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminisztert korábban dicsérték, milyen gyorsan felfogta, mi a probléma Boszniában, most a „fasizmus fővárosának” tartja Hollandiát.
Végtagjaikat vesztett, többnyire a szíriai polgárháborúban megsebesült embereknek segít egy rehabilitációs központ pár száz méterre a török-szír határtól. A feladat óriási, hiszen sokaknak az sem elég a normális élethez, hogy újra megtanulnak járni. A menekültek így sokszor gyerekeikre hagyatkoznak, akikre 14-15 évesen hárul a családfenntartás terhe. Törökországi riportunk második része.
Újabb baloldali fordult várható Argentínában, miután a jobbközép államfő elveszítette az elnökválasztást. A győztes Alberto Fernández esetében attól tartanak, hogy helyette egy korábbi populista elnök lesz az ország igazi vezetője.
Még Ronald Reagan és Margaret Thatcher is példaként emlegette a chilei szabadpiaci kapitalizmust. A modell viszont kifulladt, mert a leggazdagabb latin-amerikai országban a magukat vesztesnek érzők tömegtüntetésekben fejezték ki elégedetlenségüket, és engedményekre kényszerítették a kormányt.
A hallei zsinagóga ellen elkövetett merénylet után minden korábbinál nagyobb figyelem irányul az antiszemita nézetek és tettek terjedésére Németországban. A viták középpontjában az Alternatíva Németországnak (AfD) jobboldali populista párt áll, amely a türingiai tartományi választáson a második helyen végzett.
