Különböző típusú vírusok hatástalanná, illetve működésképtelenné tételére fejlesztenek eszközt a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Virológiai Nemzeti Laboratóriuma (VNL) és a RoLink Biotechnology Kft. szakemberei – közölte az intézmény.
Ebola, sertésinfluenza, madárinfluenza, SARS-CoV–2 – csak néhány fertőző kór azok közül, amelyek a zoonózisos betegségek közé tartoznak, azaz állatokról terjedtek át az emberre. Ez félelmetesen hangzik, azonban inkább az állatoknak kell(ene) tartaniuk az emberektől, akik több vírust adnak át a háziasított és a vadon élő állatoknak, mint amennyit tőlük kapnak.
A gyorsabban terjedő omikron nagy valószínűséggel nem az utolsó, problémásnak tartott koronavírus-variáns – írja szakértőkre hivatkozva a Live Science tudományos híroldal.
A Pécsi Tudományegyetem virológusa szerint valószínű, hogy a fertőzöttek és az elhunytak száma ismét emelkedésnek indul, de ha jól védekezünk, akkor gyorsan a végére érhetünk.
Egy, a Nature-ben megjelent tanulmányt tekintett át Kemenesi Gábor virológus.
Aki egy kicsit is megért a vakcinák működéséből, az pontosan tudja, hogy nem mindegyik ugyanolyan jó, óriási különbség van közöttük – mondta Duda Ernő virológus a Kommcast Extra című műsorban. Szerinte kizárólag az emberi hülyeségen múlik, mikor lesz vége a járványnak.
Pécsi virológusok ezúttal a legújabb koronavírus-mutációval kapcsolatban igyekeznek közérthető válaszokat adni.
Azt írták, hogy amennyiben a hármas tesztfázisban is megmarad a vakcina kedvező profilja, és az uniós, illetve a hazai szakhatóság is jóváhagyja és engedélyezi, beadatnák maguknak a Sinopharm védőoltását.
A két állat közül inkább utóbbit, a macskát érinti jobban a fertőzés veszélye. Pécsi virológusok szerint nála a vírus látványosabb megbetegedést képes okozni.
Azt írják, már számtalan alkalommal bebizonyosodott: a vírusfertőzések terjedése csak vakcinákkal csökkenthető.
Pécsi virológusok ezúttal a már Magyarországon is használt hatóanyag, a favipiravir működésébe engedtek betekintést. A szerrel koronavírus-betegeket kezelnek.
Leginkább maradjunk otthon, de ha mégis végeznénk valamilyen szabadtéri testmozgást, érdemes figyelembe venni néhány dolgot.
Virológusokat kérdeztünk arról, hogy a tüdőre veszélyes ózon mennyire hatékony fegyver a koronavírus elleni harcban, beszéltünk a mentősökkel és ózongenerátorral lefertőtlenítettünk egy autót.
A fertőző, most riadalmat okozó (korona)vírus mellett magyar kutatók azokat az egyelőre rejtőzködő kórokozókat is igyekeznek felmérni, amelyek később okozhatnak veszélyt. „Találjuk meg őket előbb, mint ahogyan ők megtalálnak minket!“ Ezzel a jelszóval dolgozik négy magyar kollégájával és Daniel Brooks kanadai professzorral a DAMA protokollon Molnár Orsolya Rita evolúcióbiológus. Megtudtuk tőle, hogy tervük a magyar kormány elé fog kerülni.
Állati forrásból, feltehetően denevérektől ered a világszerte pánikot okozó új koronavírus, de még véletlenül sem jó ötlet emiatt kiirtani őket. A koronavírusokkal foglalkozó magyar szakértő szerint az olyan mutációk, amelyek a mostanihoz hasonló helyzethez elvezetnek, extrém ritkák. Viszont a gazdaváltást mi, emberek tettük lehetővé.
Japán tudósok megtalálták az ember génállományában az első olyan szakaszokat, amelyek vírusos eredetűek, de nem retrovírustól származnak. Mindez komoly előrelépést jelent a génkutatásban, és az emberi génállomány kialakulásának az eddig megszokottól eltérő változatát - amelyet nevezhetnénk akár génrablásnak is - világítja meg.
