A fertőző, most riadalmat okozó (korona)vírus mellett magyar kutatók azokat az egyelőre rejtőzködő kórokozókat is igyekeznek felmérni, amelyek később okozhatnak veszélyt. „Találjuk meg őket előbb, mint ahogyan ők megtalálnak minket!“ Ezzel a jelszóval dolgozik négy magyar kollégájával és Daniel Brooks kanadai professzorral a DAMA protokollon Molnár Orsolya Rita evolúcióbiológus. Megtudtuk tőle, hogy tervük a magyar kormány elé fog kerülni.
Az angol betűszó a tervezett munka négy fázisát tartalmazza: dokumentálás, értékelés, monitorozás, cselekvés. Lényegében arról van szó, hogy az amúgy is meglévő tudományos adatokat összegyűjtve és elemezve előre jeleznék, mely vírusok vagy más mikrobák válhatnak veszélyessé az emberre. Elvégre a mostani vagy a néhány évvel ezelőtti fertőző koronavírusok sem voltak ismeretlenek, sokáig ott voltak az állatokban, csak nemigen foglalkoztak velük, mielőtt átfertőztek volna az emberre. A szóban forgó előrejelzés nyilván az evolúcióbiológusoknak, az élőlények fejlődését tanulmányozó szakembereknek való feladat.
[A WHO üzeni: ezeket tartsa be, hogy ne kapja el a koronavírust]
Az akadémia Ökológiai Kutatóközpontjában és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetében zajló kutatás célja tehát a járványok kezelése helyett a megelőzésük. Molnár Orsolya Rita úgy gondolja, hogy évente 10–20 kórokozó bukkanhat fel, ezek közül néhány érintené közvetlenül Magyarországot. A munkához tartozna egyebek mellett, hogy felmérik a „rezervoárokat“, azokat a terjesztő szervezeteket, amelyek tünetek nélkül hordozzák az emberekre nézve kockázatos mikrobákat. Molnár példája szerint elképzelhető, hogy az eljárás akár a decemberi kínai fertőzések megelőzéséhez is segítséget nyújthatott volna.
A biológusok nemcsak a mostani koronavírus-járvány kapcsán gyanúba keveredett emlősökre (például a denevérekre vagy a tobzoskákra) figyelnek, hanem akár a szúnyogokra is. Sőt nem is csak az emberekre veszélyes kórokozók előrejelzését tartják fontosnak, hiszen a sertéspestis friss példája mutatja, hogy máshol is lehet a baj.
[Mihez nem szabad hozzányúlni? Mutatjuk, milyen felületen meddig bírja a koronavírus]
Ha ilyen alapon tudni lehetne, honnan várható a veszély, akkor a védekezés egyik példája lenne, hogy a fertőzni képes állati termékeket nem hozzák forgalomba, vagy – például hőkezeléssel – ártalmatlanná teszik. Ehhez még azt sem kell pontosan tudni, hogy a sok hasonló vírus közül melyik válik veszélyessé, hanem egy szélesebb csoportot távol lehet tartani az emberektől.
Molnár Orsolya Rita evolúcióbiológus szerdán részletesen beszél majd a koronavírusról és a DAMA protokollról a HVG által szervezett, ingyenesen nézhető online előadáson. Mindent, amit tudni érdemes – az eseményre ide kattintva lehet feliratkozni.
Ha értesülni szeretne a fejleményekről, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.
Befogadóotthonban kezdte „intézetis” életét annak a gyermekvédelmis férfinak az élettársa, akit azért tartóztattak le, mert a gyanú szerint prostitúcióra kényszerített több lányt is, akiket a munkája során ismert meg. Az ugyancsak őrizetbe vett nő volt nevelőjével, Laluska Erzsébettel beszélgettünk.
Mindenre gondoltak azok a csalók, akik a videónkban megszólaló áldozatokat átverték.
Van olyan, amikor az alapvető jogok biztosának a saját hivatalát kellene kivizsgálnia. Kozma Ákos ombudsmant már két jogerős ítéletben kötelezték, hogy tárja fel, jogszerűen utasította-e el egy hatóság egy ötéves gyermek ellátását. Mindhiába. A fiú ma már 9 éves.
Kapu Tibor első magyar űrhajósként léphetett a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére.
