Dmitrij Medvegyev egykori orosz elnök is megnyilvánult, és nem meglepő módon ő más véleményen van, mint Emmanuel Macron vagy Donald Tusk.
A nyilvános tárgyalás során Trump egyebek mellett azzal vádolta meg Zelenszkijt, hogy „a harmadik világháborúval játszik”.
Irreális feltételek és durva nyilatkozatháború után úgy tűnik, az USA kész megállapodni Ukrajnával az ország ásványi kincseiről, és cserébe a jövőben is adna valamiféle segítséget az orosz megszállás alatt álló országnak. De ezt Oroszország sem nézi tétlenül, Vlagyimir Putyin ráígért az ukrán ajánlatra, és külön embert állított az amerikai fejek elcsavarására – miközben még a Zelenszkij által vágyott biztonsági garanciák sorsa is ködös.
Az elnök mimikájából azonban arra lehet következtetni, hogy az amerikai-ukrán ritkaföldfém-üzlet megkötésének előestéjén Trump már nem akart emlékezni a múlt heti kirohanására.
Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke kiküldte meghívólevelét a tagállami vezetőknek a jövő csütörtöki, brüsszeli rendkívüli uniós csúcsra. Costa nemcsak az európai fővárosokba, hanem Kijevbe is küldött egy meghívót.
Az amerikai elnök szerint alá is írják a megállapodást az ukrán ásványkincsekhez hozzáférésről és az újjáépítésről.
Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?
Trump szerint így a katonai eszközök szállítása „egy ideig folytatódhat tovább, legalább addig, amíg létrejön a megegyezés Oroszországgal”.
Az ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja országát.
A techmogul rácsatlakozott a Donald Trump által szajkózott vádakra.
Donald Trump diktátorozásához fontos tudni, hogy az amerikai demokratikus hagyományok egy lényeges alkotóeleme, hogy az amerikai elnökválasztások 230 éves történetében egyetlen egyet sem halasztottak el (bár legutoljára épp Donald Trump volt az, aki ezt kezdeményezte 2020-ban). Ehhez azonban azt is hozzá kell tenni, hogy ez egyedülálló teljesítmény és az európai demokráciák soha nem is siettek követni ezt a példát.
Zelenszkij csütörtökön Kijevben találkozott Keith Kellogg-gal, Donald Trump amerikai elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottjával, de Washington kérésére nem nyilatkoztak.
Donald Trump diktátornak nevezte az ukrán elnököt, az amerikai vezető brit szövetségese, Nigel Farage pedig most azt mondja, „nem szabad szó szerint venni” Trumpot.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója arra szólította fel Ukrajnát, hogy vegyen vissza a kritikus hangnemből.
Az ukrán politikusok és elemzők magánbeszélgetések során korábban többször is arra céloztak, hogy nem várnak sok jót Donald Trump második elnökségétől, ám az utóbbi napok fejleményei a leginkább borúlátó várakozásokat is alulmúlták.
Az ukrán államfőt diktátornak nevezni „nagy adag cinizmust feltételez” Petr Pavel szerint.
Donald Trump volt kampányfőnöke és tanácsadója szerint az Egyesült Államok volt már Oroszország szövetségese, miért ne lehetne az újra?
„Nem igazán értjük az amerikai logikát” – jelentette ki a francia kormányszóvivő, miközben a brit ellenzék is határozottan kiállt Ukrajna mellett.
Az ukrán elnök Donald Trump több állítására is reagált. Zelenszkij szerint nem négyszázalékos a támogatottsága, és nem kaptak 500 milliárd dollárt az USA-tól.
Az ukrán elnök mindeközben elhalasztotta látogatását Szaúd-Arábiába.
