Olvadnak a gleccserek, és ez vulkánkitörés-hullámot okozhat – figyelmeztetnek a kutatók
Robbanásszerű kitöréseket produkálhatnak a szubglaciális vulkánok, ha elolvad az őket fedő vastag jégréteg. A jégkorszakot követően már történt hasonló.
Robbanásszerű kitöréseket produkálhatnak a szubglaciális vulkánok, ha elolvad az őket fedő vastag jégréteg. A jégkorszakot követően már történt hasonló.
Az elmúlt hónapokban ismét aktivizálta magát Európa legnagyobb tűzhányója, az Etna. A legutóbbi kitörése szerencsére nem veszélyeztetett senkit, de annál látványosabb volt – a Földről és az űrből nézve is.
A rengések vasárnap este nagyjából 22 órakor kezdődtek, majd három órával később, az éjszaka közepén tetőztek.
Nehéz mérni, pedig a szén-dioxid az egyik leghatékonyabb módszere a közelgő vulkánkitörések előrejelzésének – de egy új módszerrel a jövőben akár az űrből is követni lehet majd ezeket a jeleket.
Az egyik közeli településre vulkáni hamu hullott.
Nemcsak a tűzhányók befolyásolhatják az éghajlatot, hanem a klímaváltozás is növelheti a vulkánkitörések hevességét és gyakoriságát – állítják geológusok. Az év eleji, különösen sokfelé bekövetkezett vulkáni tevékenységnek azonban még nem ez lehetett az oka.
Több év után is döbbenetes részletek derülnek ki a tongai vulkánkitörés erejéről, mely úgy tűnik, az űrben is éreztette hatását. Ami bizonyos szempontból aggasztó.
A hawaii Kilauea december vége óta háborog.
Nincs összefüggés a Földközi-tenger térségét megrázó földrengések között, Szantorininél egy olyan helyre nyomult be a magma, ahol még nem volt vulkánkitörés, a Nápolyi-öbölben a „szokásos” földmozgás rázta meg a helyieket és Messinánál sem szokatlan jelenség, ha megmozdul a föld. Az Etna pedig egy aktív tűzhányó, ami ismét kitört.
A NASA űrszondája, a Juno 74 400 km távolságban repült el az Io nevű hold felszínétől, mégis tisztán lehetett látni, hogy a déli féltekén óriási vulkanikus tevékenység történt.
Minden előjel nélkül lépett működésbe a vulkán és kezdett el ömleni belőle a láva.
A korábbi kitörések erősebbek voltak, de így is evakuálásra volt szükség.
A kínai Csang’o-6 szonda által a Földre visszahozott kőzetminták azt mutatják, hogy legutóbb 2,8 milliárd évvel ezelőtt tört ki vulkán a Hold felszínén.
A 9 kilométer magas füstfelhő szerdán Ausztrália északi partját is elérheti.
Több településen házak omlottak össze, a károk felmérése még nem ért véget.
A WASP-49b kódjelű exobolygónál egy furcsa nátriumfelhőre lettek figyelmesek a csillagászok, amely létezésére erős magyarázat lehet egy hold jelenléte. Ha ez valóban így van, az több kérdést is felvet.
Ausztrál kutatóknak sikerült megfejteniük, mi okozta a pusztító tongai vulkánkitörést 2022-ben.
A hatóságok megtiltották, hogy bárki megközelítse a vulkánt, ám ezt figyelmen kívül hagyták.
A régióban erős földrengés is volt, bár van olyan szakember, aki szerint ennek nincs köze a vulkánkitöréshez.