A konzervatív CDU nyerte a német választást, Friedrich Merz pártelnök húsvétig akar kormányt alakítani a szociáldemokratákkal közösen. Az ellenzékében két putyinista párt is lesz, és hajszálon múlott, hogy ne legyen három. Közben Merz az Amerikától való függetlenedésről beszél.
Hatalmas a vasárnapi német parlamenti választás tétje: a leendő koalíciós kormány pártjainak úgy kell megoldást találniuk a migráció, a gazdaság gondjaira, hogy megakadályozzák a szélsőségek előretörését.
Moszkva és Washington is arról beszél, hogy választásokra lenne szükség Ukrajnában. Kijev orosz destabilizációtól tart, egy volt miniszter szerint mindkét nagyhatalom ki akarja iktatni Zelenszkijt.
Az amerikai külügyminisztérium és a Fehér Ház illetékesei közölték ukrán kollégáikkal, hogy a választások kulcsfontosságúak a nemzetközi és a demokratikus normák betartása szempontjából.
Szlovákia sem volt hajlandó támogatni a nyilatkozatot, majd mégis aláírták.
Csak egy győztese lehet a vasárnapi belorusz elnökválasztásnak: az 1994 óta hatalomban lévő államfő, Aljakszandr Lukasenka „ellenfelei” ugyanis leginkább a politikus hívei, valódi ellenzéki nem indulhatott. Legutóbb 2020-ban tartottak elnökválasztást az egykori szovjet tagköztársaságban, azt Lukasenkáék elcsalták, s ezt követően hónapokig tartó tiltakozási hullám indult.
A szabad választások, a szabad közéleti, társadalmi tevékenység, a szólásszabadság kora számunkra rövidesen, még a 2026-ban esedékes választások előtt véget érhet, írja szerzőnk, hozzátéve, mindez nem bizonyosság, de hogy ebből az eshetőségből milyen eséllyel lesz valóság, nem független attól, hogy mit teszünk, amit és amíg még tehetünk. Vélemény.
A miniszterelnököt egy „kiöregedett focistához” hasonlította.
A miniszterelnök nyelvi leleménye Indiában sem kopott meg: előrehozott választást emleget, holott ez csupán időközi volt.
A legfontosabb ellenzéki pártok bojkottálták és színjátéknak nevezték az egészet, és a korábbi elnökválasztáshoz hasonlították, amit az a Mahamat Déby nyert, akivel Orbán is jó kapcsolatot ápol.
A Tiszának az előrehozott választás témájának napirenden tartása – ezzel együtt leginkább annak elkerülése – mellett a pártépítés lesz a legfőbb feladata 2025-ben, a Fidesznek pedig a gazdaság felpörgetése és saját táborának megtartása. Mi vár a magyar politikára és a választókra a most kezdődő évben?
Alexander Van der Bellen osztrák államfő bejelentette, hogy hétfőn fogadja Herbert Kicklt, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökét, hogy a kormányalakítás kilátásairól egyeztessen. A konzervatív Osztrák Néppárt közölte, hogy kész koalíciós tárgyalásokra Kickl pártjával.
Lehet, hogy már nem is az a kérdés, mikor lesznek parlamenti választások, hanem hogy lesznek-e egyáltalán.
Nagyrészt informatikai fejlesztésre és nem előrehozott választásra megy a költségvetésben elkülönített, közel tízmilliárdos forrás.
A Szerb Lista nem ismeri el Koszovó függetlenségét.
Egy norvégiai, egy olaszországi, egy dél-koreai és egy ausztriai szavazóhelyiség is érintett lehet.
A BfV szerint Oroszországnak fűződik a legnagyobb érdeke a választások saját igényei szerinti befolyásolásához.
Péntekig kellett volna érvényesítenie az elnökválasztás első fordulójának eredményeit a román elnökválasztást, azonban úgy tűnik, hogy a testület megvárja az újraszámlálás végeredményét.
„Aki azt állítja, hogy bármilyen koordinált fellépés erősíti a kormányváltást, az egyszerűen hazudik.”
Az országgyűlési választások – amíg esetleg át nem írják a törvényeket – jórészt az egyéni választókörzetekben dőlnek el. A Tisza Párt már toborozza is jelöltjeit 2026-ra, de nem lesz könnyű dolga. A megfelelő indulók kiválasztása hosszú és fáradságos folyamat, a Fidesz és a régi ellenzék pedig ahol tud, megpróbál majd keresztbe tenni nekik. Volt és jelenlegi kampánytanácsadókkal, kampányfőnökkel beszélgettünk, hogy feltérképezzük a buktatókat, és bemutassuk a folyamatot.
