Élénk találgatás övezi, lesz-e idén előrehozott választás, vagyis a Fidesznek érdeke-e, hogy már 2025 tavaszán, egy évvel a 2026. április-májusi, rendes időpont előtt megtartsák a parlamenti választásokat. A kormányzat ilyen tervét erősítő gyanú azután merült fel, hogy az idei költségvetésben felbukkant két, az országgyűlési választásokkal kapcsolatos pénzügyi tétel, összesen 14 milliárd forint értékben.

A kormányzat cáfolta, hogy ez előrehozott választást jelentene, és a Nemzeti Választási Iroda is előkészítő költségekről beszélt, de Magyar Péter már újévi üzenetében elébe ment az esetleges fideszes terveknek, és maga követelt előrehozott választást Orbán Viktortól. A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté szerint csak „a brüsszeli gazdik” akarnak előrehozott választást, ám Magyar szinte biztosra veszi, hogy így lesz, ezért

a Tisza Párt január 6-tól kampányüzemmódra áll át, például felgyorsítják a 106 egyéni képviselőjelöltjük kiválasztását és a kormányprogram írását.

Közben a DK-elnök, Gyurcsány Ferenc is felszállt az előrehozott választás felé robogó politikai vonatra, és közölte, hogy kezdeményezik az ennek előfeltételét jelentő lépést, az Országgyűlés önfeloszlatását. Csakhogy 1990 óta számos hasonló ellenzéki kezdeményezés és előrehozottválasztás-követelés volt, ám egyikből sem lett semmi: ellenzékből az MDF és a Fidesz is hiába próbálkozott ezzel.

A parlamenti matematika szabályai szerint kizárólag akkor lehet előrehozott választás, ha a többséget adó kormánypárt úgy akarja. Vagyis éppúgy lehet idén, mint rendesen, 2026-ban. Sőt, van egy harmadik – jogilag lehetséges, ám politikailag igen kockázatos – opció is: a Fidesz hadi- vagy szükségállapotot hirdet ki, így annak „lefújásáig” nem lennének választások. Ön mit gondol, melyik a valószínűbb? Szavazzon:

Előrehozott választásra egyébként a rendszerváltás óta nem volt példa Magyarországon, mindenesetre ennek lehetőségét és a fenti két másik opció előnyeit, valamint buktatóit is részletesen elemeztük itt: